Sztetoszkóp, fonendoszkóp

fondendoszkóp, orvoslás, sztetoszkóp

Bár mára egyre korszerűbb műszerek váltják fel az orvosok jól megszokott vizsgálati eszközeit, de azért még mindannyiunknak ismerős a sztetoszkóp vagy a fonendoszkóp, amely hosszú ideig szimbolizálta az orvosi hivatást.

Mindkét kifejezés görög eredetű, mindkét eszköz ugyanarra való, csupán az a különbség, hogy a fonendoszkóp már a sztetoszkóp továbbfejlesztéséből jött létre. A szetoszkóp a mell jelentésű szthétosz és a vizsgál jelentésű szkopeó elemekből áll, míg a fonendoszkóp szóban a hang jelentésű phoné-ból képzett szó előzi meg a szkóp szót.
A sztetoszkóppal még csak fél füllel lehetett hallgatózni, a fonendoszkópon azonban már mindkét füllel. De mi szükség van egyáltalán hallgatózásra, az emberi testben?

Az első sztetoszkópok egyike

A boncolásokból kiindulva

A napóleoni seregek egyik orvosa, René Laennec kórboncnokként kezdte a pályafutását. A különféle betegségekben elhunyt emberek szívét és tüdejét vizsgálva feltűnt neki, hogy az egyes betegségek jellemző módon változtatják meg a szervek alakját, szöveteinek tömörségét vagy üregességét.

Ebből arra következtetett, hogy a betegségektől a szervek megváltoznak az ember szervezetében, és ennek különféle jeleit az orvos is észreveheti, ha a megfelelő módon vizsgálja meg a beteget. Az egyik, fontos jelzésnek a hangnak kell lennie. A mellkas üreges terület, amelyben, ha kívülről megkopogtatjuk, másként verődik vissza a hang, ha a betegség vizenyőt okoz vagy megváltoztatja az érintett szerv méretét. Emellett a szív hangjai maguk is megváltozhatnak attól, hogy például sorvadni kezd benne az egyik izom.

Ezek után azon kezdett gondolkodni, hogy vajon miképp lehetne kihallgatni a különféle mellkasi hangokat, és persze feltérképezni, hogy melyik betegség milyen jellemző hangokkal, illetve jellegzetességekkel jár. Amikor háziorvosként kezdett dolgozni, a gyerekek játékaiból merítve az ötletet, először papírból hajtogatott egy csövet, amelyet hozzáillesztett a betegek mellkasához, majd körbekopogtatta a vizsgált területet az ujjával, és a csövön át meghallgatta a kopogtatás visszaverődéseit. Később a papírcsövet fából faragott, tölcséres végű cső váltotta fel. A tölcsért biztonságosan lehetett rögzíteni a beteg mellkasán, az üreges fa pedig kellőképp fölerősítette a zörejeket, hangokat.

A két fülhallgatóval fölszerelt sztetoszkópnak már fonendoszkóp a neve.

Olykor nem lesz baj a feljelentésekből

Laennec a napóleoni háborúk idején harctéri orvos lett, ahol éjjel-nappal vizsgálta a katonákat ugyanezzel az eszközzel. A katonák némelyike azonban furcsállta a szokatlan eljárást, és bepanaszolta az orvost a hadsereg orvos-főnökénél, Jean-Nicolas Corvisart des Marets-nél, aki a császár háziorvosa is volt. Szerencsére azonban Corvisart felvilágosult ember volt, aki azonnal megértette az újítás jelentőségét, és miután a katonákkal rendezte a konfliktust, jelentette Napóleonnak, hogy Laennec milyen fontos diagnosztikai eljárást vezetett be.

Napóleont pedig olyannyira meggyőzte az orvosa magyarázata, hogy azonnali hatállyal a párizsi egyetem professzorává nevezte ki Laennec-t. Ő pedig hamarosan A közvetett hallgatózásról (1819) című könyvében foglalta össze a módszere lényegét. És bár kezdetben a kollégái közül sokan kinevették, sőt, „a kopogtató bolond” gúnynéven emlegették, az általa bevezetett és sztetoszkópnak elnevezett eszközt nemsokára általánosan kezdték használni a betegségek vizsgálataihoz. Laennec pedig a sztetoszkóp jóvoltából sokkal pontosabban le tudta írni az egyes, addig nem feltárt betegségeket is, mint például a tüdőtágulást, a hörghurutot, a tüdőinfarktust, a tuberkulózist, a hashártyagyulladást és az erek jellemző tágulatát.

25 évvel később a New York-i George P. Cammant zavarta, hogy a csövön csak egy füllel lehet hallgatózni, hiszen kettővel sokkal pontosabb észlelésekhez lehet jutni, ezért az eszközt két fülhallgatóval szerelte föl, amivel azonnal sikert aratott, hiszen a sztetoszkópot így sokkal kényelmesebben lehetett használni. Az általa kialakított forma vált ezután általánossá, és ekkor kapta az eszköz a fonendoszkóp nevet is.

Ma már a fonendoszkópok elektromos adó-vevők, amelyeket az orvosok nem a nyakukban, hanem a zsebükben hordanak.

Membrános újítások

A hatvanas évek elején egy elismert szívgyógyász, a Harvard orvosi egyetemének professzora, dr. David Littmann szabadalmaztatott egy olyan újítást a fonendoszkópon, amely jelentősen javította az eszköz hangérzékelését. Ennek további fejlesztései során pedig már olyan fonendoszkópokat is gyártottak, amelyekbe hangolható membránokat szereltek be. Ezek lehetővé teszik, hogy az orvos a legkülönfélébb frekvenciájú hangokat is meghallgathassa. Ugyanazon a területen finom nyomással alacsony frekvenciájú hangokat, erősebb nyomással a magasabb frekvenciájú hangokat tudja meghallgatni, így már csak azt kell ismernie, hogy melyik hang mire utal, és máris nagyon pontos látleletet tud venni a vizsgált részről.

De az elektronikus Littmann-fonendoszkóp még az űrkutatásban is szerepet kapott. A speciális távgyógyászati szoftverekkel és a Bluetooth technológiával kombinálva a műszert, lehetővé vált, hogy az orvosok a Földről hallgassák meg a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó kozmonauták szívverését.

Magyarországon elsőként a gyermekgyógyász Schoepf-Merei Ágost (ma Schöpf-Merei Ágoston néven ismerjük) vezette be a fonendoszkóp használatát, és 1842-ben tanulmányt is írt a módszerről. Mivel részt vett a szabadságharc mozgalmaiban és az olasz légióban katonaorvosként szolgált, a szabadságharc bukása után Kossuth Lajossal együtt emigrálnia kellett. Először az Oszmán Birodalomba, majd Párizsba, végül az angliai Manchesterbe ment, ahol gyermekkórházat alapított és felolvasásokat is tartott. Így neki is nagy szerep volt abban, hogy a francia orvos által bevezetett módszer a brit szigeten is elterjedjen.  

Lévai Júlia


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Aitken  Albert de Mun  Ammut  Anaximandrosz  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Artemisz  Asszír Birodalom  Aszklépion  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Baradla-barlang  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Claude Chappe  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dionüszosz  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fahrenheit  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Fourier-transzformáció  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Galénosz  Ganésa  Geomancia  Guinness rekordok  Hans Christian Andersen  Hedy Lamarr  Hippokratész  Hitler  Homo sapiens  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  John D. O’Sullivan  Juhász Gyula  Jules Verne  Julius Caesar  Justh-párt  János vitéz  Jézus  József Attila  Kaffka Margit  Kheirón  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kosztolányi Dezső  Kréta  Kyatice-kultúra  Károlyi Mihály  Kígyótartó  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mesekönyvek  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Mithridatész  Moirák  Monte Cristo grófja  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Márton kenyere  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Nelson altengernagy  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Notre-Dame  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Pompeius Magnus  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Róma  Római Birodalom  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Skócia  Stephen Hawking  Szent Heléna  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent Patrik  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Thesszaloniké  Tiberius császár  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Vatikán  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  anemométer  antibiotikum  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  bozóttűz  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  cineol  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  cégér  céhek  címer  delej  denevér  diadém  dob  drón  dízelmotor  dórok  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  etruszkok  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  felvilágosodás  feng-shui  finommotorika  fogkő  foglalkoztató  folyadékkristály  fondendoszkóp  frank  fáraó  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gót  gőzgép  gőzhajó  hableány  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  higany  himnusz  hiszti  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  háború  hóhér  húsevő nyövények  hőmérséklet  hőmérő  ikozaéder  illat  immunitás  indiánok  inga  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jel  jelhordozó  jelrendszer  járvány  játék  kakas  kalauzhajó  kalogathia  kalóz  kalózlevél  kalózállam  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kálvinizmus  készségfejlesztő  kétszikűek  kétéltűek  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  kórház  kölni  könyvtár  kötéltánc  közegészségügy  kőzetek  lazarett  lincselés  lizoszóma  lovasfutár  lárva  látás  láz  lázfa  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetoszféra  magnetosztrikció  malária  mandula  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  marcipán  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  misztikus lények  mitokrondrium  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  mágnesesség  mágnesség  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  méreg  narentinok  narvál  neandervölgyi  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  postakocsi  pszichológus  pápaság  pékség  pók  rajz  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rádiócsillagászat  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  sellő  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szem  szemafor  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szász  szélkakas  szélzsák  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  tanulójáték  teaút  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  thrákok  tirrének  tisztálkodás  tobzoska  torpedó  trappista sajt  trappisták  turul  tájoló  távíró  tömegközlekedés  törökfürdő  tükörtávíró  tüntetés  tőzsde  tűz  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vakcina  vakság  vasút  vegyszer  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vikingek  világháború  virágok  virágállat  vizelet  vonatrablás  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  wifi  zsilip  zászló  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  általános választójog  átalakulás  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újszülött  úthálózat  ősbaktérium