Történetek a Budapesti Állatkertből

állatkert, Egri csillagok, Erzsébet királyné, Fővárosi Állat- és Növénykert, Margitsziget, Mátyás király, Pesti Állatkert, Városliget, Xántus János

1866. augusztus 9-én nyílt meg a Fővárosi Állat- és Növénykert, akkor még csupán Pesti Állatkertként. Magyarországon már korábban is tartottak önmagukért – tehát nem haszonállatként – különféle élőlényeket, de ezeket csak szűk körben lehetett látni. Az uralkodók, békés szándékuk kifejezése céljából, gyakran ajándékoztak egymásnak olyan állatokat, amelyek a megajándékozottak országában különlegességnek számítottak, többek között oroszlánokat, majmokat, papagájokat. Mátyás király például oroszlánokat kapott a Velencei Köztársaságtól, egyébként pedig leopárdja és ritka madarai is voltak.

Vadasparkok is léteztek, amelyekben azonban csak hazai vadfajokat tartottak. Híres volt ezek közül az egri vadaskert, amelyről Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében is szó esik. Budapesten a Margit-szigetet nem véletlenül hívták egykor a Nyulak szigetének: valószínűleg rengeteg vadnyúl élt rajta – ez tehát amolyan természetes vadaspark volt. Mivel azonban egy elkülönített vadaskert különleges háttérmunkák egész sorát igényli, érthető, hogy erre csak a modernebb korokban kerülhetett sor.

Xántus János
Kinek jutott eszébe állatkertet alapítani?
Az 1800-as évek közepén a Nemzeti Múzeum igazgatója, Kubinyi Ágoston, a Füvészkert igazgatója, Gerenday József, és egy természettudós egyetemi tanár, Szabó József a hozzájuk csatlakozott, szintén természettudós Xántus Jánossal éveken keresztül azon gondolkodtak, hogyan lehetne Budapesten is létrehozni egy állatkertet.
A Habsburg Birodalom székvárosában, Bécsben (a schönbrunni császári kastély parkjában) már 1752 óta működött állatkert, ezért okkal reménykedtek abban, hogy az osztrákok a dualizmus jegyében támogatni fogják ennek magyar párját. Ebben azonban csalódniuk kellett, mert azok a bécsi hivatalnokok inkább féltékenyen néztek a magyar törekvésekre.
Ám ahogyan az lenni szokott, mindig akad egy, jó szándékú ember. Esetünkben ez éppen az az „országfejedelmi biztos” volt, akit a bécsi hivatalból az állatkerti tervezgetések ellenőrzésére küldtek ide, de aki, úgy látszik, jobban szerette a szakmáját, mint a hivatalát. Gamperl Alajosnak hívták, és ő lett az, aki a későbbiek során minden erejével támogatta a tervet. Az alapításhoz szükséges pénzt úgy teremtették elő, hogy részvénytársaságot alapítottak az állatkert működtetésére, a szükséges terület megszerzése érdekében pedig Pest városi vezetéséhez fordultak segítségért.
A városvezetők a jövendő állatkert számára az akkor Városerdőnek hívott területet adták oda jelképes összegért. (A területet ma Városligetnek hívják.) Természetesen azt sem volt könnyű eldönteni, hogy ki legyen az új létesítmény igazgatója, hiszen az osztrákok osztrákokat vagy németeket, a magyarok magyarokat szerettek volna látni a vezetői székben, de végül ezt a huzavonát is megoldották. Azt mindenki tudta, hogy szakmai szempontból is a magyar Xántus János volna a legalkalmasabb, ő azonban ebben az időszakban 48-as múltja miatt nem is pályázta meg az állást. A tárgyaló felek annyit azonban elértek, hogy a pályázat nyertese, egy kiváló, müncheni zoológus, csak ideiglenesen kapta meg a posztot, így később, a helyzet stabilizálódásával végül Xántus lehetett az igazgató.
 
Milyen állatok voltak az elsők?

Az első évtizedekben a bemutatott állatok zömmel a Kárpát-medence élővilágából kerültek ki, és összesen ötszázan voltak. Kezdetben az ú.n. „menazséria-tartásmódot” vették át, ami azt jelentette, hogy az állatokat szűk ketrecekben tartották, és mintha múzeumi kiállítási tárgyak lennének, úgy mutatták meg őket a nagyközönségnek. Ekkortájt még a szakszerű táplálás módszerei sem voltak kidolgozottak (ehhez például sok, idegen nyelvű szakirodalmat kellett volna behozni rendszeresen az országba, amire akkor kevésbé volt módjuk), viszont már rendszeresek voltak az állatorvosi ellenőrzések.

Mindenesetre az Állatkert vezetőinek folyamatosan gondolkodniuk kellett a különféle fejlesztéseken, különösen, hogy a nyitás újdonságának elmúltával lanyhulni kezdett a látogatók érdeklődése. A zoológusok elsősorban az állomány gyarapítását tartották a legfontosabbnak. Ez ügyben a szerencsés véletlen is a kezükre játszott. A Magyarországon közkedvelt Sziszit – Erzsébet királynét – ugyanis mindig érdekelte a magyar állatkert ügye.

Eddig összesen 25 zsiráfborjú látott napvilágot az Állatkertben, legutóbb 2010 márciusában
Így, amikor 1867-ben a fővárosban járt, Xántus János szerét ejtette, hogy találkozzon vele, és elpanaszolja, hogy miközben a schönbrunni uralkodói gyűjteményben több zsiráf is látható, Pesten egy árva példányt sem tudnak megmutatni. Néhány hét elteltével az Állatkert levelet kapott a királynétól, amelyben az állt, hogy bármikor kijöhetnek Schönbrunnba, és választhatnak maguknak egy nőstény zsiráfot a császári tulajdonban lévő állatok közül.
A szakemberek jól választottak: egy fiatalabb nőstényt hoztak el Bécsből, aki ráadásul éppen vemhes is volt, így 1868. augusztus 18-án megszületett a Pesti Állatkert első zsiráfborja. Ezzel a magyar állatkert a harmadik olyan kert lett a világon, ahol kiszsiráf született. Akit azonban nem sikerült megtartani; a kis állat hamar elpusztult. Anyjának viszont még hosszasan örülhettek a látogatók, akik közül sokan nem is ismerték a „zsiráf” nevet, ezt ugyanis a nyelvújítók buzgalmának köszönhetően sokáig foltos nyakorjánnak hívták. Később maga a császár, Ferenc József további állatokat is ajándékozott a Pesti Állatkertnek. Ezek között volt a Kristóf nevű barnamedve is, aki a legendák szerint Deák Ferenc tetszését is elnyerte.
Ami pedig a zsiráfokat illeti: a huszadik század elején az Állatkert pótolta az első, zsiráfborjú halálával létrejött hiányt:1934-re, nem kis mértékben a szakszerű és körültekintő tartásnak köszönhetően több masszai-zsiráf is született, ami egyedülálló jelenség volt az állatkertben tartott zsiráfok között.
 
Ki volt Jónás?

A honfoglalás ezredik évfordulóján, 1896-ban mindenütt ünneplésre készülődtek, és ennek jegyében az Állatkert is elő akart állni valamilyen újdonsággal. Úgy döntöttek, hogy több érdekes, Budapesten még soha be nem mutatott állatot vásárolnak. Ekkor került az Állatkertbe Jónás, az első víziló-bika, aki 1893-ban érkezett meg, különféle társzekereken az országba, azon belül is az Állatkert kapujához. Ott azonban valahogy rá kellett venni, hogy „szálljon át” egy hatalmas ládába, amelyben majd elszállítják őt a jövendő lakhelyére.

Természetesen ellenállt a feladat végrehajtásának, ám egy etetőnek végül sikerült eltalálnia, hogy milyen húst szeret, úgyhogy Jónás ezután legalább már a ládában benn volt. Csakhogy a ládát el is kellett vinni a medencéig, az új Elefántház mellé. Daruskocsi, modern teherautó ekkor még nem létezett, így a láda mozgatását kénytelenek voltak az egyiptomi piramisépítőékhez hasonló módszerrel: farudak görgetésével megoldani. Ám még ekkor is hiányzott az az erő, amely a ládát fölbillenti az elé tett farudakra. Ezt az erőt szolgáltatta az akkor nálunk már otthonosan élő, idomított elefánt, Bébi. Ő volt az, aki Jónást, a vízilovat föltette az alkalmi járművére, és így hozzásegítette, hogy hosszú évtizedekre a pestiek kedvence legyen.

Ara és Bandi 1912-ben

Amikor a század végén megjelentek az első telefonok a fővárosban, Jónás azonnal bekerült a viccelődések tárházába. Hol azzal vette föl valaki a kagylót, hogy „Halló, itt Jónás beszél!”, hol Jónást kérték a telefonhoz.
Később, a megújult állatkert megnyitása előtt az öreg Jónás mellé egy fiatal vízilópárt is hoztak, Bandi és Ara személyében.
Az idők során egyéb különlegességek is érkeztek, így például a sörényes hangyász, a csimpánz és az orangután, az oroszlánfóka, a vízidisznó, a pettyes szarvas, a nilgau antilop és a fehérfarkú gnú is. A medvéket számos faj képviselte, hiszen a barnamedvén kívül jegesmedvét, baribált, örvösmedvét, malájmedvét, illetve "leffentyűs" (ajakos-) medvét is láthatott a közönség. Egy- és kétpúpú tevék egyaránt voltak az állatkertben, és az elefántok mindkét faját bemutatták.
A "fakó dögöncz"

Az állatok neveit természetesen az eredeti nyelven és magyarul is kiírták a ketrecekre. Ha ma látnánk ezeket, valószínűleg roppant szórakoztatónak találnánk. Az 1866-os állatkerti útmutató szerint például a rétisas korabeli neve „csonttörő harács", a fakókeselyűé pedig „fakó dögöncz" volt (a „dögöncz” szó a madár dögevő mivoltára utalt). A papagájokat „kajdácsok"-nak hívták.

Az új állatok érkezése természetesen új problémákat is jelentett. Az 1910-es években például egy fiatal elefántnál kezdődő reumát állapítottak meg az állatorvosok. Akkoriban a reumát embereknél kétféle módon kezelték: szalicilsavval és fürdőkkel. A szalicilsavat tartalmazó kalmopyrint azonban nehéz lett volna a kellő mennyiségben beadni az elefántnak, így nem volt más választásuk, mint a fürdő. Az orvos tehát mind az elefántot, mind a gondozóját beutalta Hévízre, és meleg vizes kezeléseket írt föl nekik. A hírek szerint mindketten egészségesen térek haza.

Lévai Júlia





Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Albert de Mun  Ammut  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Aszklépion  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Coriolis-erő  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galénosz  Ganésa  Hermész  Hippokratész  Hitler  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  Juhász Gyula  Jules Verne  Justh-párt  János vitéz  József Attila  Kaffka Margit  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Koppenhága  Kosztolányi Dezső  Krisztus  Károlyi Mihály  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Moirák  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Rubik Ernő  Róma  Római Birodalom  Skócia  Szent Heléna  Szent Margit  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  céhek  címer  denevér  diadém  dory  drón  díj  dízelmotor  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  feketehimlő  felfedezés  felvilágosodás  finommotorika  fogkő  fondendoszkóp  fáraó  félelem  füstölgő  főzés  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gőzgép  gőzhajó  gőzmozdony  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halak  halmazállapot  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  hideg  himnusz  hiszti  hogyan működik  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  hurrikán  háború  hóhér  húsevő nyövények  hőmérő  időjárás  időszámítás  illat  immunitás  infrahangok  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  irodalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jelrendszer  járvány  játék  kalogathia  kalóz  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  karácsony  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  kommunikáció  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kultúra  kultúrtörténet  kémia  kétszikűek  kétéltűek  kórház  kölni  könyvtár  közegészségügy  kőzetek  lazarett  lincselés  lizoszóma  lárva  látás  léggömb  léghajó  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetosztrikció  malária  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikroszkóp  misztikus lények  mitokrondrium  mitológia  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  mítikus lények  mítoszok  narvál  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  pszichológus  pulzus  pápaság  pók  rajz  receptek  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szellemek  szem  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szél  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sárkány  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  teaút  technika  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  természet  természettudomány  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  tisztálkodás  tobzoska  trappista sajt  trappisták  tudomány  turul  tájfun  távíró  tél  tömegközlekedés  törökfürdő  tüntetés  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vadnyugat  vakcina  vakság  vallás  vasút  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  világháború  világűr  virágok  virágállat  vitorlázórepülés  vizelet  vonat  vulkán  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  zarf  zsilip  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  állatok  általános választójog  átalakulás  édesség  éghajlat  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  építmények  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újkor  újszülött  úthálózat  ősbaktérium  őskor 

Kapcsolódó könyvek:

3362

Mi MICSODA Ovisoknak – Állatkert

Teljes ár: 2 950 Ft
Online ár: 2 360 Ft


 

3371

Mi MICSODA Junior – Állatkert

Teljes ár: 3 690 Ft
Akciós ár: 2 583 Ft