Vegyszerek helyett rovarok

https://www.tessloff-babilon.hu/vegyszerek-helyett-rovarok állatok, rovarok

Egy kertben nem alakul ki feltétlenül az a természetes egyensúly, amelyet a tápláléklánc biztosít, ezért néha valóban vegyszerekkel kell védekezni a növényeket pusztító kártevők ellen. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ennek az egyensúlynak feltétlenül föl kell borulnia. Ha például katicákat látunk a környezetünkben, akkor megnyugodhatunk: van esély rá, hogy érvényesüljön a természet rendje.

 Vegyszerek helyett rovarok
Egy kevésbé közismert katicafaj, a vesefoltos szerecsenkata lárvája tankként nyomul előre a pajtzstetvek között. (Fotó: Landy-Gyebnár Mónika)

A legnagyobb veszély: a tetvek inváziója
Még a szobanövények gazdái is tudják, hogy a tetvek olykor a legvédettebb cserepes virágokon is megtelepedhetnek. Megtörténhet, hiszen a növénytetvek hímjei ugyanúgy szárnyakkal rendelkeznek, mint a legtöbb rovar – vagyis könnyedén berepülhetnek a lakásokba vagy a kertészetekbe.

A tetvek közül a legfurcsább alakúakkal, a pajzstetvekkel találkozhatunk a leggyakrabban. Gyakran onnan ismerhetjük fel a jelenlétüket, hogy a növényeink szárán vagy a leveleik tövén vattacsomóhoz hasonló pamacsok jelennek meg – ez a tetveket védő viaszburok.

A pajzstetvek a félfedelesszárnyúak rendjének növénytetvek alrendjébe tartozó öregcsalád tagjai. Testük pici, alig tíz milliméteres. Csak a nőstényeknek van szipókás szájszervük, és a pajzsot is ők viselik. A nőstényeknek ugyanis nem nő szárnyuk, ehelyett a háti mirigyeikből kiválasztott kemény viaszpajzzsal fedik be a lárvaszerű testüket. A pajzs egyúttal a peték védőszerve is: ez alatt kelnek ki a petékből a lárvák.

Az új generáció tagjai kezdetben olyanok, mintha parányi atkák lennének, és ugyanolyan aktívan is mozognak a levélszárakon. Amikor már pajzsok sokaságát látjuk a növényeinken – olykor tényleg úgy, mintha egy egész lovagsereg lepte volna el a szárakat –, akkor már elég nagy baj van. A sok barnás-szürkés fedőpajzs látványa azt jelenti, hogy a növényünk teli van kifejlett, szaporodásra kész nőstény tetvekkel, amelyek ráadásul hímek nélkül, tehát szűznemzéssel is képesek utódokat létrehozni.

 Vegyszerek helyett rovarok
A balett-táncosként közlekedő fátyolka művészi megjelenése ellenére biztosan nem arat nagy sikert a levéltetvek köreiben. De szerencsére nem is akar… (Fotó: Beentree)

A nyílt kertekben a pajzstetvek mellett még sokféle szipókás növénycsapolóval találkozhatunk, például a zöld levéltetűvel, amely a rózsákat támadja meg, ezért rózsalevéltetűnek is szokták nevezni. A cseresznyefák, meggyfák és almafák leveleit szintén egy, a célnövényre specializálódott faj szívogatja, ahogyan a keresztesvirágúakat is: ezekből a lisztes káposztalevél-tetű lakmározik.

És mivel a növények édes nedveivel táplálkoznak, a tetvek ürüléke, a mézharmat is tömény cukor, ezért sajnos sok más állat önkéntelenül a szövetségesükké válik, hiszen a tetvekhez jár „cukrászdába”. Ilyen például néhány hangyafaj is, amely nemcsak lakást ad a levéltetveknek, de még őrző-védő szolgálatot is teljesít mellettük. A hangyák nemcsak felnyalogatják a mézharmatot, hanem a szó szoros értelmében kisimogatják a tetvekből. Addig cirógatják a csápjukkal azok potrohát, amíg ki nem csöppentenek nekik egy adag mézharmatot. Nem csoda, hogy nekik egyáltalán nem érdekük a tetvek megtámadása.

Ugyanaz a kert azonban mégis tartogathat a tetvek számára több természetes ellenséget is, amelyek legalább csökkenthetik a növénybetegségek terjesztésében is élen járó parányi rovarok létszámát.

 Vegyszerek helyett rovarok
Nem különösebben szép látvány, de annál hasznosabb a tetűirtásban a fülbemászó. (Fotó)

Melyek a legfőbb tetűfalók?

A tetveket elsősorban a katicák tizedelik, éspedig igen szorgalmasan, hiszen már lárvakorukban azokkal táplálkoznak. A katicák gyakran kifejezetten a tetűkolóniák közepére raknak petét, így szinte anyatejként szívják magukba a tetűevés gyakorlatát. A lárvák a fejlődésük során több száz, a kifejlett katicák életükben több ezer levéltetvet is felfalhatnak. Emellett a katicák más kis méretű rovarokat is elfogyasztanak, így ők valóban a leghasznosabb munkát végzik el a kertekben.

Ezért is vált szokássá, hogy a biokertészetekben a vegyszerek kiváltására igyekeznek katicákat betelepíteni. Szerencsére ez nem ütközik különösebb nehézségekbe, hiszen a katicáknak több faja is alkalmas a tetűirtás feladatára: a hétpettyes mellett a kétpettyes és a tízpettyes, de más – például foltos – katica is erre „szakosodott”. Ráadásul a katicáknak egy éven belül szintén több generációja is kifejlődik, ezért folyamatosan biztosított az utánpótlás, az ugyancsak kitartóan szaporodó tetvekkel szemben.

A zengőlégy szintén hasznos kerti vendég, s a katicákhoz hasonló stratégiát választotta: ugyancsak a tetvek közé rakja a petéit, hogy a kikelő lárvák azonnal jól lakhassanak az apró rovarokkal. Éppen ezért jó, ha az emberek nem keverik össze őket a szokványos legyekkel. Mivel a zengőlégy a méhekre is hasonlít, kis odafigyeléssel jól meg lehet különböztetni a közönséges légytől.

A finom megjelenésű, légies fátyolkát szintén tervszerűen szokták betelepíteni az olyan kertekbe, ahol fennáll a növényeket károsító tetvek, atkák vagy kabócák megjelenésének veszélye.

Ugyancsak szorgalmas tetűiró a fülbemászó is, amely a nevével ellentétben senkinek a fülébe sem szokott belemászni. A tévhit, amely az emberek ellenségeként tünteti föl ezt az amúgy félénk rovart, valószínűleg a potroha végén látható toldalék látványán alapul. Tény, hogy testének ez a fogószerű része nem különösebben bizalomgerjesztő látvány, ugyanakkor semmiféle veszélyt nem jelent az emberre nézve. A fogóval a rovar a természetes ellenségeit, főként a cickányokat igyekszik elijeszteni, de ennél sokkal ártalmatlanabb helyzetekben is használja: elsősorban a tápláléka megragadásához, valamint a negyven (!!) rétegben összehajtogatott szárnyának kicsomagolásához. Ez utóbbira egyébként ritkán kerül sor, mert a fülbemászó csak akkor repül, ha nagyon muszáj. Kétségtelen, hogy a gyümölcsöket is szereti megrágni, de azért még így is megbecsülésnek örvend a kertészek körében.

 

Lévai Júlia




Címkék:

ajánló  állatkert  állatok  alvás  Antarktisz  aszteroida  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  ember  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  étkezés  eukaliptusz  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyerekek  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hangsebesség  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  időjárás  időszámítás  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  járművek  játék  jel  jelentés  jelrendszer  Jézus  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  könyv  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  lovagok  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  művészet  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyomozás  óceán  ókor  ókori Görögország  oktatás  olimpia  olvasás  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  úthálózat  ünnep  vadnyugat  vallás  Városliget  vasút  védőoltás  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf  zene