Milyenek voltak a világ első kórházai?

Aszklépion, Augustus, betegség, buddhizmus, császármetszés, Galénosz, Hippokratész, India, kalogathia, kórház, közegészségügy, Nagy Konstantin, ókori Görögország, Római Birodalom, szanatórium, Szent Heléna, szülés

2020. április 10., péntek

Aki olyan súlyosan megbetegszik, hogy az otthoni kezelése már nem biztosítja a gyógyulását, az kórházba kerül. Emellett a legtöbb nő is ilyen intézményben szül. A mai kórházak belső szerkezetét a betegségek fajtái határozzák meg. A betegek befekhetnek például a belgyógyászatra, a tüdőgyógyászatra, a sebészetre, a kardiológiára és így tovább. A kórházak születésének idején azonban másféle szempontok határozták meg a gyógyítás elkülönített helyeit.

Egy speciális teszt egerek, nyuszik és békák közreműködésével

gabona, Galénosz, Hippokratész, járvány, karmosbéka, nyál, terhesség, terhességi teszt, teszt, tesztelés, vizelet

2020. április 04., szombat

A járványok kapcsán gyakran kerül elő a „teszt” illetve a „tesztelés” fogalma. A tesztelés általában azt jelenti, hogy egy jelenséget, dolgot, képességet vagy tudást meghatározott állandó mércék szerint vizsgálunk meg. A járványok idején a tesztek arra valók, hogy kimutassák a kórokozók jelenlétét a fertőzésgyanús embereknél, illetve meghatározzák, hogy az illető pontosan melyik kórokozótól fertőződött meg. Ilyenkor az érintett személy nyálából vagy vizeletéből vesznek mintát, és azt nézik meg a laboratóriumban, hogy a mintában lévő anyagok hogyan reagálnak bizonyos, meghatározott vegyi anyagokra. A vizsgálat végeztével pedig kétféle eredményt kaphatunk: a teszt vagy pozitív, vagy negatív lesz.