Magazin

A szélkakastól az anemométerekig

anemométer, Apollón, Jézus, kakas, kálvinizmus, kereszténység, Kolumbusz Kristóf, meteorológia, szélkakas, szélzsák, Zeusz

2020. február 20., csütörtök

4068

Azokra a számító emberekre, akik mindig arrafelé fordulnak, ahonnan a kedvező szél fúj, azt szoktuk mondani: szélkakasok. Ebben a képben persze a „szél” nem a természeti jelenségre utal, hanem az ahhoz hasonlító politikai vagy gazdasági folyamatokra. A metafora viszont azért jöhetett létre, mert Európa településein hosszú évszázadokon át gyakori látvány volt a háztetőkön vagy a templomtornyokon ülő szélkakas. Különösen a tengerpart vidékeken volt sok ezekből a forgó szerkezetekből, hiszen a hajósoknak tudniuk kellett, hogy amikor útra kelnek, milyen irányból fúj a szél. Ugyanakkor a szélkakasokat pusztán a díszítés kedvéért vagy egyszerű szimbólumként is föltették a házak legmagasabb pontjaira.

A füstjelektől a szemaforokig II.

Claude Chappe, jel, jelhordozó, lovasfutár, Lucifer, Monte Cristo grófja, postakocsi, szemafor, távíró, tőzsde, vasút, vonatrablás

2020. február 14., péntek

4043

Az előző cikkben említett tengeri zászlójelzésekkel formailag erős rokonságot mutatnak a szárazföldön használt karos jelzők, ismertebb nevükön a szemaforok. Szemaforokat ma leggyakrabban a vasúti sínek mentén látunk, ám mivel a szó ennél általánosabb jelentésű, kezdetben a városok közti hírközlés szerepében, ma pedig olykor még a számítógép-programozásban is találkozhatunk ezzel a névvel. Ez utóbbi az osztott erőforrásokhoz való hozzáférések szabályozóját jelöli.

A füstjelektől a szemaforokig I.

Carl Friedrich Gauss, Charles Babbage, dob, füst, füstjelzés, indiánok, jelrendszer, kínai nagy fal, kínaiak, kódrendszer, Napóleon, Nelson altengernagy, Popham-kód, Sixtus-kápolna, Tiberius császár, tükörtávíró, tűz, Vatikán, zászló

2020. február 13., csütörtök

4040

Örök igény, hogy az ember nagyobb távolságokból is jelezni tudjon másoknak, akár azért, hogy segítséget kérjen, akár hogy olyan tényekről értesítse, amelyek ismeretében a másik dönteni tud. Az elektromosság, majd a távíró és a telefon általános használata óta persze jóval könnyebb áthidalni a távolságokat, ezt megelőzően azonban az embereknek olykor meglehetősen furfangos, bonyolult jelzés- és kódrendszereket kellett kitalálniuk ahhoz, hogy biztonságosan üzenhessenek egymásnak. Ezeket olykor nehezebb lehetett megtanulni és leolvasni, mint később a sokféle betűből álló, de annál egyszerűbb szerkezetbe illesztett írást.

A wifit kétszer találták fel

fekete lyuk, Fourier-transzformáció, Hedy Lamarr, internet, John D. O’Sullivan, rádiócsillagászat, Stephen Hawking, torpedó, wifi

2020. február 11., kedd

4038

Ahol nem tudunk vezetékes kapcsolaton keresztül csatlakozni az internetre, ott ezt a Wi-Fi, magyarosan wifi segítségével is megtehetjük. Ez tehát egy vezeték nélküli, a rádióhullámok mikrohullámú tartományában működő rendszer. Sokan úgy tudják, hogy a neve a Wireless Fidelity (pontos, a hangot hűségesen visszaadó drótnélküli készülék) kifejezés rövidítéséből ered, ez azonban tévedés. A nevet egy marketing cég találta ki, amelynél úgy gondolták, hogy ha az új eszköz neve játékosan rímel egy már jól ismert és témaközeli kifejezésre – mondjuk a „hi-fi”-re –, akkor az emberek hamar megtanulják a nevét. Nem tévedtek.

A vírusokról

antibiotikum, baktérium, ikozaéder, koronavírus, mikrobiológia, mimivírus, vírus

2020. február 06., csütörtök

4032

2020. január 30-dikán az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett ki a tüdőgyulladás-járvány miatt, amelyet a koronavírus okozott. A járvány Kínából indult el, de január végére legalább tizennyolc országra átterjedt. Bár az influenzafélék olykor veszélyesebbek, mint a koronavírusok, mivel azonban ez utóbbi megelőzéséhez még nincsenek vakcinák (védőoltások), ma mégis ez jelenti a nagyobb gondot. Annak felderítésén, hogy a koronavírusnak melyek a megtámadható pontjai, még csak most dolgoznak a kutatók. A többi vírusról azonban már lényegesen többet tudunk.

Kígyók a patikában

Artemisz, Aszklépiosz, cégér, gyógyszertár, kakas, Kheirón, kígyó, Kígyótartó, Korónisz, Medúsza, Pallasz Athéné, Zeusz

2020. február 06., csütörtök

4035

Minden szakmának megvannak a maga szimbólumai, amelyek érthetően jelzik számunkra, hogy éppen mivel állunk szemben. Amíg voltak cégérek az utcákon (ma is léteznek, csak jóval ritkábban, mert fényreklámok léptek a helyükre), a mesterek leggyakrabban a termék képét vagy a kovácsoltvasból készült formáját akasztották ki. A cégéreken tehát csizmát, kalapot, kancsót vagy kissé áttételesebben lúdtollat láthatott a járókelő, ha cipészmester, kalapos, borkimérő vagy könyvárus mellett vitt el az útja. A gyógyszertárak cégérein azonban kezdettől egy botra tekeredett kígyót lehetett látni. A képnek közismert volt a neve: régebben Aesculapius, illetve Eszkuláp, később Aszklépiosz botjának hívták. (Ez utóbbi egyszerre a legrégibb és a modern írásmód is, hiszen az eredeti, görög névhez tért vissza, és a helyesírásában kikerülte a közvetítő, latin nyelvet.)

Mióta használunk hőmérőt?

Aitken, betegség, Fahrenheit, folyadékkristály, Galilei, higany, hőmérő, hőmérséklet, inga, láz, Santorius

2020. február 06., csütörtök

4034

Hőmérőt a hétköznapi életben kétféle célra használunk: a környezetünk, valamint a saját testünk hőmérsékletének mérésére. A hőmérőket hosszú ideig a hőre arányos térfogatváltozással reagáló, folyékony higannyal készítették, ám ennek mérgező volta miatt 2009 óta az EU-ban és az USA-ban is másféle anyagokra váltottak. És bár a higany csaknem két évszázadon át meghatározó szereplő volt a hőmérők történetében, a jelenléte végül mégis csupán egy közjátékot jelent, hiszen sem a kezdetekkor, sem a továbbiakban nem jelenik meg, legalább is ott, ahol közvetlen kapcsolatba kerülhet az emberi szervezettel.

Az eukaliptusz fák különleges világa

Ausztrália, bozóttűz, cineol, eukaliptusz, klímaváltozás, lázfa, mirtuszfélék

2020. január 30., csütörtök

4028

Ha a köhögésünket akarjuk csillapítani, az erre használt szerek kínálatában egészen biztosan találkozni fogunk az eukaliptusz olajjal is. Ezt az azonos nevű fa hajtásaiból és leveleiből nyerik ki, és már meglehetősen régóta használják a megfázásos betegségek, asztmás tünetek és olykor a láz enyhítésére is. Az eukaliptusz fák azonban nem csupán az olajukkal gazdagítják a világot. Amellett, hogy leveleik a koalák legfőbb táplálékául szolgálnak, az ember is sokféle módon fel tudja használni az anyagukat, miközben gyakran a törzsük különleges szépségével is bárkit elkápráztatnak.

Mi a farmakológia?

gyógyítás, gyógyszer, gyógyszertár, méreg, Mithridatész, Szent-Györgyi Albert, vegyszer

2020. január 30., csütörtök

Aki külföldön jár és gyógyszert akar venni, annak nemcsak az „apotheca”, hanem a „pharmacy” szót is ismernie kell, mert gyakran ezt a szót írják ki a gyógyszertárakra. A két szó közül közvetlenül az utóbbi utal arra, hogy mit is lehet megvásárolni a szóban forgó boltban. Az „apotheca” ugyanis a görög apothéké = raktár kifejezésből ered, és csak az újkor óta használják a gyógyszerek tárolási helye elnevezésére. (A szó érdekessége, hogy a „bodega”, a „butik” és a „téka” is ebből alakult ki.) A „pharmacy” szóban azonban már ott van a „gyógyszer”, vagyis a görög „farmakon” szó. A „farmakológia” pedig általánosságban azt jelenti: a gyógyszerekkel foglalkozó tudomány. Szűkebb értelemben ma már mindent magába foglal, ami az állati és emberi betegségek gyógyítására alkalmas vegyületekkel foglalkozik.

Címkék:

Aitken  Apollón  Artemisz  Aszklépiosz  Ausztrália  Baradla-barlang  Bornemisza Anna  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Claude Chappe  Fahrenheit  Fourier-transzformáció  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Geomancia  Guinness rekordok  Hedy Lamarr  Homo sapiens  John D. O’Sullivan  Jézus  Kheirón  Kolumbusz Kristóf  Korónisz  Kyatice-kultúra  Kígyótartó  LOGICO  Lucifer  Medúsza  Mesekönyvek  Mi MICSODA  Mithridatész  Monte Cristo grófja  Márton kenyere  Napóleon  Nelson altengernagy  Pallasz Athéné  Popham-kód  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Stephen Hawking  Szent Márk székesegyház  Szent-Györgyi Albert  Tiberius császár  Vatikán  Zeusz  anemométer  antibiotikum  baktérium  barlangok  barlangrajz  betegség  bozóttűz  cidrimókus  cineol  cégér  delej  dob  egyiptom  eukaliptusz  fejlesztés  fekete lyuk  feng-shui  finommotorika  foglalkoztató  folyadékkristály  félelem  füst  füstjelzés  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  higany  hiszti  hőmérséklet  hőmérő  ikozaéder  indiánok  inga  interjú  internet  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  jel  jelhordozó  jelrendszer  játék  kakas  kereszténység  klímaváltozás  koala  koronavírus  kálvinizmus  készségfejlesztő  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  lovasfutár  láz  lázfa  magnetoszféra  mandula  marcipán  mese  meteorológia  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  mágnes  mágnesesség  mágnesség  méreg  neandervölgyi  olimpia  olvasás  pedagógus  pestis  postakocsi  pszichológus  pékség  rajz  robot  rádiócsillagászat  régészet  sport  szemafor  szélkakas  szélzsák  tanulójáték  torpedó  tájoló  távíró  tükörtávíró  tőzsde  tűz  vasút  vegyszer  vonatrablás  vírus  wifi  zászló  Északi-sark  állatkert  ókor