2022. July 05., Tuesday
Mindenki tudja, hogy a tengerek vize sós. Azt viszont kevesen tudják, hogy elsőként egy csillagász, Edmond Halley volt az, akit igencsak foglalkoztatott a tengerek sótartalma, és aki emiatt még a katolikus egyházzal is összeütközésbe került.
2020. October 08., Thursday
A tűz és a víz kizárják egymást, ezért ha valamit mégis füstölni látunk a vízben, az felvet néhány kérdést. Hol láthatunk egyáltalán ilyesmit? Egyedül a mélytengereknek azon a részén, ahol a közelben vulkán található. Csak itt jöhetnek létre azok a különleges kémiai jelenségek, amelyeknek a vulkánkitörésekből eredő hőhatások és a hideg tengervíz találkozása a háttere.
2020. July 23., Thursday
Sorozatunk utolsó részében arról lesz szó, hogy a víz alatt haladó hajók hogyan tartották a kapcsolatot a környezettel, hogyan tájékozódtak és milyen eszközökkel próbálták egyszerre elrejteni önmagukat és bemérni a feléjük közeledő tárgyak vagy hajók helyzetét.
2020. July 20., Monday
Sorozatunk előző részét azzal zártuk, hogy az első gőzgéppel hajtott tengeralattjáró emlékét a híres francia író, Jules Verne őrizte meg Nemo kapitány című regényében. Ebben Nautilusnak keresztelte át Monturiol konstrukcióját, amelynek a valóságban Ictineo volt a neve. A Nautilus név egyébként egy görög szóból ered, amelyet később a latinban is átvettek, és amely két fogalmat is jelöl: a hajóst és egy polipfajtát. Mint majd látni fogjuk, Verne irodalmias neve végül rákerült egy valóságban létező tengeralattjáróra is: az első, atommeghajtású hajót szintén így hívták. Addig azonban még sok, különféle nevű tenger alá merülő hajó született, sokféle hajtóművel.
2020. July 17., Friday
Sorozatunk előző részében már volt szó a búvárharangról, amely egyszerre tekinthető a búvárruha és a tengeralattjáró ősének. Most azt nézzük meg, hogyan lépett tovább a technika ettől az egyszerű ötlettől az egyre bonyolultabb tengeralattjárók felé.
2020. July 16., Thursday
Sorozatunk első részében elmondtuk, miért akar az ember lemenni a víz alá, hogy ott milyen veszélyek fenyegetik, és mit kell megoldania, ha huzamosabb ideig lenn akar tartózkodni. Most a víz alatti mozgás legfontosabb kellékéről, a búvárfelszerelésről lesz szó.
2020. July 13., Monday
– Menj a víz alá! – mondjuk azoknak, akik éppen túl sok zagyvaságot hordanak össze, a felszólítással pedig azt javasoljuk nekik, hogy a szóban forgó butaságokat most már inkább a halaknak adják elő. De most másról lesz szó! Az ember ugyanis a szószátyárkodásától függetlenül, évszázadok óta valóban szeretne biztonságosan lemenni a víz alá.
2020. June 29., Monday
Aki a Földközi-tengerben búvárkodik, azzal előfordulhat, hogy különleges víz alatti építményekre, afféle mészkő-katedrálisokra bukkan. Ha szerencséje van, az építmény élénken vöröslik, búvárunk innen tudhatja, hogy vörös nemeskorallokat lát. Ezek ritkábban fehérek vagy feketék is lehetnek, de a formájuk ugyanolyan, mint a vörös nemeskoralloké. A természet aprólékos gonddal kidolgozott műalkotásai, amelyek finomságát képtelenség leutánozni.
2020. April 03., Friday
Bár a kalózkodás helyenként még ma is élő gyakorlat, kalózokkal már csak könyvekben vagy filmeken találkozhatunk, ahol többnyire jellegzetes öltözékben, esetleg ferde kötéssel a szemükön és halálfejes sipkával a fejükön látjuk őket. A kalózkodás bizonyos formái azonban olykor itt is kézzelfoghatóan vannak jelen, hiszen például a szabálytalanul, fizetség nélkül letöltött zenék is kalózfelvételek, ahogy a titokban működtetett rádiókat is kalózrádióknak hívjuk. Ám ezek jóval szelídebb tevékenységek, mint amilyet a kalózok műveltek évszázadokon át a világ tengerein.
2020. February 13., Thursday
Örök igény, hogy az ember nagyobb távolságokból is jelezni tudjon másoknak, akár azért, hogy segítséget kérjen, akár hogy olyan tényekről értesítse, amelyek ismeretében a másik dönteni tud. Az elektromosság, majd a távíró és a telefon általános használata óta persze jóval könnyebb áthidalni a távolságokat, ezt megelőzően azonban az embereknek olykor meglehetősen furfangos, bonyolult jelzés- és kódrendszereket kellett kitalálniuk ahhoz, hogy biztonságosan üzenhessenek egymásnak. Ezeket olykor nehezebb lehetett megtanulni és leolvasni, mint később a sokféle betűből álló, de annál egyszerűbb szerkezetbe illesztett írást.
