A „korona” sokféle jelentése

Ammut, Anubisz, corona, Dávid király, diadém, egyiptom, fáraó, fejdísz, galea, hatalom, kamelaukion, kausia, korona, koszorú, Mária, Mezopotámia, Nagy Konstantin, népmesék, Római Birodalom, sisakkorona

2020. április 16., csütörtök

Ha valaki statisztikát készítene arról, hogy milyen gyakorisággal használjuk a hétköznapi beszédben „korona” szót, azt látná, hogy a 2020-as év erős választóvonalat jelent. Hiszen ekkor a koronavírus-járvány miatt mindennapossá vált a kifejezés, amely addig nem túl gyakran jelent meg a beszédünkben. (A vírus egyébként azért kapta a nevét, mert a formája a Nap koronáján látható jelenségekre emlékeztet.) De ha már így adódott, érdemes végigvenni, hogy vajon hányféle jelentését szoktuk használni ennek a szónak.

Milyenek voltak a világ első kórházai?

Aszklépion, Augustus, betegség, buddhizmus, császármetszés, Galénosz, Hippokratész, India, kalogathia, kórház, közegészségügy, Nagy Konstantin, ókori Görögország, Római Birodalom, szanatórium, Szent Heléna, szülés

2020. április 10., péntek

Aki olyan súlyosan megbetegszik, hogy az otthoni kezelése már nem biztosítja a gyógyulását, az kórházba kerül. Emellett a legtöbb nő is ilyen intézményben szül. A mai kórházak belső szerkezetét a betegségek fajtái határozzák meg. A betegek befekhetnek például a belgyógyászatra, a tüdőgyógyászatra, a sebészetre, a kardiológiára és így tovább. A kórházak születésének idején azonban másféle szempontok határozták meg a gyógyítás elkülönített helyeit.