"betegség" címke tartalmai

Mit tudunk ma a lepráról?

betegség, történelem

2024. January 06., Saturday

Az emberiséget sújtó nagy járványok egyike volt a lepra, amely látványra is különösen riasztó. Ennek köszönhetően a nevét önállóan – tehát a betegségtől elszakítva – a negatív értékítéletek kifejezésére is használják. „Nagyon lepra előadás volt ez” – hallani egy-egy rosszul sikerült produkció után; „lepra hely”, mondják egy rossz hangulatú vagy lepusztult helyiségre. Noha egykor a lepra rengeteg emberéletet követelt, az idők során kiderült, hogy könnyen gyógyítható betegség.

Menj a víz alá! – 1.

betegség, tenger, történelem, víz

2020. July 13., Monday

– Menj a víz alá! – mondjuk azoknak, akik éppen túl sok zagyvaságot hordanak össze, a felszólítással pedig azt javasoljuk nekik, hogy a szóban forgó butaságokat most már inkább a halaknak adják elő. De most másról lesz szó! Az ember ugyanis a szószátyárkodásától függetlenül, évszázadok óta valóban szeretne biztonságosan lemenni a víz alá.

Gyógyítható-e a vakság?

betegség, emberi test, tudomány, vírus

2020. June 18., Thursday

2019. január 23-dikán egy magyar kutatónak, Roska Botondnak ítélték az az évi Louis-Jeantet orvosi díjat. Az akkor ötvenéves neurobiológus a vizuális információk feldolgozási folyamatainak feltárásáért és a látásvisszaállító génterápia kidolgozásáért kapta meg ezt az elismerést. (Ezt megelőzően a Columbia Egyetem Alden Spencer orvosi díját is neki ítélték.) Roska jelenleg a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, és azóta is kitartóan folytatja a kutatásait, amelyek eredményeivel a jövőben remélhetőleg egyre több gyengén látó vagy vak emberen tudnak majd segíteni.

Amikor a kövek bennünk keletkeznek

betegség, emberi test

2020. June 03., Wednesday

A kövek kémiai szempontból a természet élettelen anyagai. Nagyobb egységekben kőzeteket alkotnak, amelyek egyúttal bolygónk szilárd részét adják. A kőzetek a világegyetemben mindenütt létrejöhetnek. Legjellemzőbb vonásuk, hogy kemények, eltörhetők, de nem nyújthatók és tűzben nem égnek el. Legkisebb képviselőikkel, a kavicsokkal általában folyók vagy tengerek partján szoktunk találkozni. Időnként azonban az is előfordul, hogy a saját szervezetünkben keletkeznek kövek. De vajon hogy kerülnek oda, és mi az oka a megjelenésüknek?

Milyenek voltak a világ első kórházai?

betegség, kórház, történelem

2020. April 10., Friday

Aki olyan súlyosan megbetegszik, hogy az otthoni kezelése már nem biztosítja a gyógyulását, az kórházba kerül. Emellett a legtöbb nő is ilyen intézményben szül. A mai kórházak belső szerkezetét a betegségek fajtái határozzák meg. A betegek befekhetnek például a belgyógyászatra, a tüdőgyógyászatra, a sebészetre, a kardiológiára és így tovább. A kórházak születésének idején azonban másféle szempontok határozták meg a gyógyítás elkülönített helyeit.

Fontos rákgyógyszer születhet

betegség, gyógyítás, rák, terhesség

2020. April 09., Thursday

2015-ben érdekes hírt tett közzé az egyik neves tudományos folyóirat, a Cancer Cell. Egy dán kutató, Ali Salanti, kanadai kollégájával együttműködve fölfedezett egy olyan mechanizmust, és azon belül egy fehérjét, amely nagy valószínűséggel kulcsszerepet játszhat majd a leghatékonyabb rákellenes gyógyszer kifejlesztésében. A felfedezés érdekessége, hogy Salanti eredetileg nem a rákkal, hanem egy maláriát terjesztő parazitával foglalkozott, amely a méhen belül fejlődő placentát szokta megtámadni a terhes nőkben. Eredetileg ennek a parazitának a hatástalanítására kereste a gyógyszert. Szerencsére azonban a munkája közben olyan, fontos hasonlóságokat vett észre, amelyek egy rákgyógyszer kifejlesztéséhez is elvezették.

Mióta létezik vakcina?

betegség, védőoltás, vírus

2020. March 26., Thursday

A koronavírus járvány alkalmával gyakran kerül elő a „vakcina” fogalma. Sokan azt hiszik, hogy ha meglesz a vírusra a vakcina, akkor ez egy csapásra mindent megold, és majd azok is meggyógyulnak, akik már elkapták a betegséget. Ez azonban nem így van: a vakcina nem gyógyszer, hanem immunizálószer. Azoknak adják – közkeletű kifejezéssel: azokat oltják be a megfelelő vakcinával –, akiket még nem fertőzött meg a vírus, vagyis akik sejtjeiben még nem kezdett el élősködni a kórokozó. Ám a megelőzés szereként rendkívül nagy a jelentősége. Amióta létezik a vakcináció (tehát az emberek ellátása vakcinával), több olyan oltást is használ az emberiség, amellyel megelőzheti, hogy a betegségek súlyosan károsítsák, vagy akár meg is öljék az embereket.

Karanténok és veszteglőházak

betegség, Biblia, karantén

2020. March 17., Tuesday

A „karantén” szóval nyugodtabb időkben a számítógépes vírusirtók működésekor találkozunk. Amikor a víruskereső program veszélyesnek minősíthető fájlt talál, elkülöníti a rendszertől, vagyis karanténba zárja, és úgy tárolja, hogy ne kerülhessen kapcsolatba más fájlokkal. És bár némelyik számítógépes vírus működésének feltárása cseppet sem könnyű, a gépeknél jóval egyszerűbb a megoldás, mint olyankor, amikor élő szervezetet támadnak meg vírusok. Ahhoz, hogy a természetben megjelenő kórokozókat sikeresen elkülönítsük, embereket kell karanténba zárni, ami ennél bonyolultabb feladat.

A kullancs és az általa terjesztett betegségek

állatok, betegség, rovarok

2020. March 12., Thursday

Az átmeneti időszakokban egy apró élősködő, a kullancs veszélyeztetheti az emberek és mellettük jó néhány emlősállat egészségét. Kullancsokkal általában erdőkben vagy vízparti területeken találkozhatunk, de a városok parkjaiban is elszaporodhatnak. Ez pedig azért jelent gondot, mert a kullancsok más élőlények vérével táplálkoznak, és ennek során sokféle baktériumot, egysejtűt vagy vírust adhatnak tovább, fecskendezhetnek be az áldozataikba.

Mióta használunk hőmérőt?

betegség, gyógyítás, hőmérő

2020. February 06., Thursday

Hőmérőt a hétköznapi életben kétféle célra használunk: a környezetünk, valamint a saját testünk hőmérsékletének mérésére. A hőmérőket hosszú ideig a hőre arányos térfogatváltozással reagáló, folyékony higannyal készítették, ám ennek mérgező volta miatt 2009 óta az EU-ban és az USA-ban is másféle anyagokra váltottak. És bár a higany csaknem két évszázadon át meghatározó szereplő volt a hőmérők történetében, a jelenléte végül mégis csupán egy közjátékot jelent, hiszen sem a kezdetekkor, sem a továbbiakban nem jelenik meg, legalább is ott, ahol közvetlen kapcsolatba kerülhet az emberi szervezettel.