Magazin
Budapest, kisföldalatti, metró, tömegközlekedés
2020. szeptember 24., csütörtök
Budapest egyik különlegessége a többnyire kisföldalattiként emlegetett vonal, amely hivatalosan a jóval komolyabb „M1” nevet viseli. Legfontosabb jellemzője, hogy szerelvényeinek és állomásainak stílusa ma is a millenniumi időszak világát idézi, amiért a fővárosiak és a turisták egyaránt szeretik. Ráadásul a londoni metró után a kontinensen ez volt az első földalatti. Igaz, a két vonal átadása között harminchárom év is eltelt – a londonit 1863 januárjában, a budapestit 1896 májusában adták át a forgalomnak –, de akkoriban ez az idő a közlekedés fejlődésében nem számított túl hosszúnak.
Tovább
rovarok, sáska, sáskajárás
2020. szeptember 22., kedd
A Biblia és a Korán egyaránt a legnagyobb szerencsétlenségek közt említi a sáskajárásokat, amelyek az idők során valóban hatalmas gondokat okoztak az emberiségnek, hiszen egy-egy sáskajárást gyakran súlyos éhínség követett.
Tovább
cukor
2020. szeptember 18., péntek
A répacukrot, vagyis amit a köznyelv cukornak nevez, mindenki ismeri, az édességek és sok más finomság megszokott hozzávalója, ugyanakkor egészségtelen, rongálja a fogakat, elhízást okoz. A középkorban még csak egy-két tengerparti ország arisztokratáinak körében ismerték, azóta viszont a világ minden részén gyártják és fogyasztják.
Tovább
alvás, bölcső, csecsemők
2020. szeptember 17., csütörtök
A karácsonyi betlehemes képeken a gyermek Jézust szalmára fektetve látjuk. Jézus azért született istállóban, mert a születését megelőzően Augustus császár rendeletet adott ki az emberek összeírására. És mivel mindenkinek a születési helyén kellett jelentkeznie, Józsefnek, aki ugyan Máriával együtt a galileai Názáretben lakott, a júdeai Betlehembe kellett mennie, mert ő ott született. Az akkor már szülés előtt álló Mária is vele ment. Betlehemben viszont nem kaptak szállást, ezért húzódott be a család egy istállóba. Ezért Jézusnak nem jutott bölcső, csak szalma.
Tovább
Buda, Budapest, Feneketlen-tó
2020. szeptember 11., péntek
Buda egyik legkedveltebb pihenőhelye a Feneketlen-tó, a XI. kerület lágymányosi részén. A mai Lágymányos a múltban hosszú időn át mocsaras terület volt. Valószínűleg a nevét is azért kapta, mert lágy volt a talaja. És bár a mocsarat a Duna szabályozása során a 19-dik században lecsapolták, ha közvetve is, de a Feneketlen-tó létét annak köszönhetjük, hogy egykor a folyó itt meglehetősen nagy területen terítette szét az agyagot.
Tovább
fondendoszkóp, orvoslás, sztetoszkóp
2020. szeptember 06., vasárnap
Bár mára egyre korszerűbb műszerek váltják fel az orvosok jól megszokott vizsgálati eszközeit, de azért még mindannyiunknak ismerős a sztetoszkóp vagy a fonendoszkóp, amely hosszú ideig szimbolizálta az orvosi hivatást.
Tovább
Buddha, buddhizmus, elefánt, Ganésa, India, szimbólum
2020. szeptember 02., szerda
Ha egy épületen állatot ábrázoló elemet látunk, biztosak lehetünk benne, hogy az állat szimbolizál valamit. A hinduizmus szerint például az elefántok a négy világtájat őrzik és az egész univerzumot a hátukon tartják, így alapvetően a stabilitás, a rendkívüli erő szimbólumai. Az indiai és tibeti építészetben ezért gyakran elefántszobrok az épületek pillérei.
Tovább
rovarok, tetvek
2020. szeptember 01., kedd
Egy kertben nem alakul ki feltétlenül az a természetes egyensúly, amelyet a tápláléklánc biztosít, ezért néha valóban vegyszerekkel kell védekezni a növényeket pusztító kártevők ellen. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ennek az egyensúlynak feltétlenül föl kell borulnia. Ha például katicákat látunk a környezetünkben, akkor megnyugodhatunk: van esély rá, hogy érvényesüljön a természet rendje.
Tovább
Arany János, bagoly, Minerva, Pallasz Athéné, Tompa Mihály
2020. augusztus 29., szombat
Gyakori, hogy egy-egy emberi tulajdonságot, képességet vagy szakmát állatok jelképeznek. Ilyen állat a bagoly is, amelyről általában a bölcsesség jut az eszünkbe, hiszen az európai kultúrában nagy szerepet játszó görög mitológiában, Pallasz Athéné szent állataként a tudás és bölcsesség szimbóluma volt.
Tovább
beporzás, drón, méhek, szappanbuborék, virágok
2020. augusztus 26., szerda
Az utóbbi évtizedekben jó néhány növény – köztük a paradicsom, bab, burgonya, hagyma, sárgarépa, de több gyümölcs és gyógynövényféle – termőképessége veszélybe került, ugyanis az ezek virágát beporzó méhek és más rovarok maguk is veszélybe kerültek. Az ő soraikat elsősorban a mezőgazdaságban használt vegyszerek ritkítják meg, de emellett a táplálékforrásaik csökkenése, illetve olykor a klímaváltozás és a paraziták terjedése is hozzájárul a pusztulásukhoz. Az ENSZ szakértőinek jelentéseiből kiderül, hogy mára sok rovarfaj a kihalás szélére sodródott.
Tovább
