2021. március 07., vasárnap
Furcsa kép tárulna a szemünk elé, ha röntgennel átvilágíthatnánk egy nílusi krokodil bendőjét, amikor abban épp a zsákmány emésztése zajlik. A befalt prédák mellett ugyanis jókora köveket is látnánk a képernyőn. De vajon miért eszik a krokodil köveket?
2021. március 01., hétfő
A leguánok a hüllők (Reptilia) osztályán belül a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a gyíkok (Sauria) alrendjébe tartozó család tagjai. Természetes élőhelyük Közép- és Latin-Amerika, ahol a relatív páratartalom és a nappali hőmérséklet egyaránt magas. Mint a többi hüllő, ők sem tudják szabályozni testük hőmérsékletét, az alkalmazkodik a kinti hőmérséklethez. Emiatt meglehetősen kiszolgáltatottak, hiszen a drasztikus hőmérsékletváltozások, a túl hideg vagy a túl sokáig tartó meleg is veszélyt jelenthet rájuk. Igaz, ez utóbbi nem közvetlenül.
2021. február 24., szerda
A 16-17-dik században még nem lehetett tudni, hogy vajon van-e olyan földnyelv, amely összeköti az ázsiai és az amerikai kontinens hatalmas tömbjét, vagy csak a vízen lehet átjutni az egyikről a másikra.
2021. február 22., hétfő
A jól ismert Stonehenge, a bretagne-i menhirek és a portugál dolmenek feltárása után a közelmúltban Örményországban tárnak fel egy újabb, furcsa kövekből álló építményegyüttest. Vajon mi célt szolgáltak annak idején ezek a rejtélyes kőtömbök?
2021. február 15., hétfő
Állatokat elsőként a Montgolfier testvérek küldtek fel a magasba, így kívánták tesztelni, hogy miként hat a repülés, illetve a légkör az élő szervezetekre. A kísérletezők 1783-ban egy 1500 m3 térfogatú ballont indítottak útnak a levegőbe. A ballon kosarában egy birka, egy kakas és egy kacsa utazott. A ballon egészen Versailles-ig repült, és bár a szerkezet ott lezuhant, az állatoknak szemmel láthatóan nem lett nagyobb bajuk az ijedtségnél.
2021. február 11., csütörtök
Télen, ha végre leesik a hó, máris rohanunk szánkózni. Modern, gyárban készült szánkókkal azonban csak a múlt század óta találkozhatunk, ezt megelőzően a fakutya nevű szánkóféle volt használatban. Ügyesebbek talán ma is vállalkoznak arra, hogy pénz híján deszkákból és kisszékekből, esetleg kispadokból fakutyát eszkábáljanak, és azon lökjék előre magukat, vagy tologassák egymást.
2021. február 03., szerda
Bár az új találmány a 17-dik század folyamán sok helyen ismertté vált, kezdetben Itáliában hatott leglátványosabban a tudományos kutatásokra. Itt kezdték el először nagyítólencsékkel tanulmányozni az élővilágot, és ezzel megalapozták a későbbi mikroszkópos kutatásokat. Mindez természetesen a hétköznapi gondolkodásban is jelentős fordulatot hozott: egyértelművé vált, hogy nem csak az létezik, amit látunk.
2021. január 25., hétfő
A különféle időjárási jelenségek kapcsán gyakran találkozunk az anyagok halmazállapot-változásával. Ott van máris a víz, amelyből egy nagyobb lehűlés során jég lesz, erősebb felmelegedés hatására viszont párologni kezd, vagyis gőzzé válik. Sőt, ha a levegőben lévő pára a levegőnél hűvösebb hőmérsékletű fűszálra hullik, akkor ismét apró vízcseppekké válik, vagyis lecsapódik a füvön harmat vagy dér formájában.
2021. január 22., péntek
Miket szoktunk lehűteni? Leginkább a romlékony élelmiszereket. De ha nagyon meleg van – amit ilyenkor télen nehéz elképzelni –, akkor magunkat és a levegőt is. A hűtés különféle módszereinek és technikáinak történetét tehát ezek a tényezők határozták meg. De hogyan vált lehetségessé a hűtés? És hogyan jutottak el a hűtésre alkalmas anyagok a háztartásokba?
2021. január 14., csütörtök
Az európai kultúrtörténetnek ugyancsak ismert szereplője a sárkány, amely azonban nem igazán kötődik a kínai, alapvetően pozitív sárkánykultuszhoz. Az európai képzetek a görög mítoszok szigorúbb felfogására vezethetők vissza, és ezeket azután a bibliai szövegek formálták tovább. Az angol „dragon” kifejezés maga is a görög drakón (δράκων) szóból ered.
