2022. szeptember 22., csütörtök
A legendák szerint a mára oly mindennapossá vált feketekávét a törököktől ismertük meg, akik az italt a 15-16-dik században állítólag feketelevesnek hívták. Azért nevezhették így, mert ez valóban olyan volt, mint egy leves, amely valamilyen sötétebb színű növényből készült. A kávécserje termése egyébként élénkvörös, és kávécseresznyének hívják, de a kávéfőzetbe ennek csak a magját tették bele.
2021. október 27., szerda
Mindenki szokott liftezni. A legtöbb liftben legfeljebb négyen utazhatunk, de vannak különleges liftek, például a kórházakban, amelyekbe egy egész ágyat is be lehet tolni. A korszerű lift megszületéséig hosszú út vezetett, hiszen nem volt könnyű feladat megoldani nehéz súlyok biztonságos fölemelését és leeresztését.
2021. augusztus 10., kedd
A hatvanas-hetvenes évektől terjedt el, hogy a tűzoltók, a mentősök és a rendőrök kis antennákkal felszerelt – tehát láthatóan rádióhullámokat használó –, kézi készüléken keresztül tartották egymással a kapcsolatot. Ez a készülék a walkie-talkie, gyakorlatilag a mai mobiltelefon elődje. A szerkezet valójában ekkorra már jelentős múlttal rendelkezett: a háborús szükségletek hívták életre a huszadik század első évtizedeiben.
2021. június 23., szerda
A francia Jules Verne (1828-1905), a tudományos-fantasztikus irodalom egyik leghíresebb művelője, mint oly sok találmányról, a faxról is írt, jóval azelőtt, hogy a mindennapokban használni kezdtük. Nem csoda, mert az első faxgépek már a 19-dik században megszülettek.
2021. május 02., vasárnap
Vidám felvonulásokon, szórakoztató rendezvényeken még ma is találkozhatunk gólyalábas emberekkel. Messziről nézve olyan, mintha legalább háromszor olyan hosszú lenne a lábuk, mint másoknak. Többnyire nemcsak sétálgatnak, hanem különféle mutatványokkal is szórakoztatják a közönséget.
2021. április 12., hétfő
Gyakori eset, hogy mérnökök, biológusok és más tudósok a természethez fordulnak ötletért egy szokatlan feladat megoldásánál. Az már ritkábban fordul elő, hogy az ötletadó egy olyan féregszerű élőlény, amely ráadásul kifejezetten a romboló tevékenységével hívja fel magára az ember figyelmét. A Temze-alagút építésénél mégis a hajóféreg technikáját használta fel az építkezés mérnöke, Marc Isambard Brunel.
2020. október 01., csütörtök
Nem sok olyan nevet tudunk felsorolni, amelyet egyszerre visel tárgy és város is. A 19-dik századi George Pullman amerikai gyáros és feltaláló azonban ilyen: az ő nevét a pullmankocsi és a Pullman nevű város, illetve ma városrész is őrzi.
2020. július 23., csütörtök
Sorozatunk utolsó részében arról lesz szó, hogy a víz alatt haladó hajók hogyan tartották a kapcsolatot a környezettel, hogyan tájékozódtak és milyen eszközökkel próbálták egyszerre elrejteni önmagukat és bemérni a feléjük közeledő tárgyak vagy hajók helyzetét.
2020. július 20., hétfő
Sorozatunk előző részét azzal zártuk, hogy az első gőzgéppel hajtott tengeralattjáró emlékét a híres francia író, Jules Verne őrizte meg Nemo kapitány című regényében. Ebben Nautilusnak keresztelte át Monturiol konstrukcióját, amelynek a valóságban Ictineo volt a neve. A Nautilus név egyébként egy görög szóból ered, amelyet később a latinban is átvettek, és amely két fogalmat is jelöl: a hajóst és egy polipfajtát. Mint majd látni fogjuk, Verne irodalmias neve végül rákerült egy valóságban létező tengeralattjáróra is: az első, atommeghajtású hajót szintén így hívták. Addig azonban még sok, különféle nevű tenger alá merülő hajó született, sokféle hajtóművel.
2020. július 17., péntek
Sorozatunk előző részében már volt szó a búvárharangról, amely egyszerre tekinthető a búvárruha és a tengeralattjáró ősének. Most azt nézzük meg, hogyan lépett tovább a technika ettől az egyszerű ötlettől az egyre bonyolultabb tengeralattjárók felé.
2020. július 16., csütörtök
Sorozatunk első részében elmondtuk, miért akar az ember lemenni a víz alá, hogy ott milyen veszélyek fenyegetik, és mit kell megoldania, ha huzamosabb ideig lenn akar tartózkodni. Most a víz alatti mozgás legfontosabb kellékéről, a búvárfelszerelésről lesz szó.
2020. június 10., szerda
2019-ben a repüléssel foglalkozók körében riadalmat keltett, hogy a francia légierő egyik vadászgépén mintha magától indult volna be a katapultáló szerkezet, és 760 méteres magasságban kilőtte a pilóta melletti ülést és azzal együtt a rajta ülő vendéget a gépből. Az ezt követő vizsgálat során kiderült, hogy nem a szerkezet vált megbízhatatlanná, hanem emberi hiba idézte elő az aktiválását.
2020. február 29., szombat
Shakespeare Rómeó és Júlia című drámájának színterén, Veronában ma bármelyik kellemes estén megtörténhet, hogy egy sétálgató szerelmespár fejére egyszer csak vörös rózsák hullanak az égből. Természetesen nem maguktól, hanem egy rejtett helyről rádióhullámokkal irányított, repülő szerkezetről. Az olasz városban ugyanis külön központot tartanak fenn azért, hogy az onnan irányított drónokkal szerezzenek örömet a szerelmeseknek.
2020. február 13., csütörtök
Örök igény, hogy az ember nagyobb távolságokból is jelezni tudjon másoknak, akár azért, hogy segítséget kérjen, akár hogy olyan tényekről értesítse, amelyek ismeretében a másik dönteni tud. Az elektromosság, majd a távíró és a telefon általános használata óta persze jóval könnyebb áthidalni a távolságokat, ezt megelőzően azonban az embereknek olykor meglehetősen furfangos, bonyolult jelzés- és kódrendszereket kellett kitalálniuk ahhoz, hogy biztonságosan üzenhessenek egymásnak. Ezeket olykor nehezebb lehetett megtanulni és leolvasni, mint később a sokféle betűből álló, de annál egyszerűbb szerkezetbe illesztett írást.
2015. szeptember 03., csütörtök
Hogyan működik? című, 2015. szeptemberi újdonságunk megismerteti az olvasóval hétköznapi eszközeink titkát – mitől lesz jéghideg a hűtő belsejében? Honnan tudja az okostelefon, hogy megérinted a képernyőt? Miért nem gyullad fel a kenyérpirító? A könyvben apró emberkék mutogatják el rajzban mindennapi tárgyaink működését, szülőként azonban kénytelen vagyunk egyedül megbirkózni gyerekeink kíváncsiskodó kérdéseivel. Ugye, jó lenne tudni, hogy működik?
2015. szeptember 01., kedd
Gépek, szerkentyűk, masinák. A legtöbbet mindennap használjuk. De vajon tudjuk, hogy hogyan működnek? Megnyomunk egy gombot, és kimossa a gép a ruhánkat. Feltekerjük a fűtést, és máris melegedik a szoba. Gépmadarakkal repüljük körbe a Földet, egy telefonhívással varázsolunk az asztalunkra ínycsiklandó pizzát. Telefonon üzenünk egymásnak, és már tárgyakat is nyomtatunk.
