"történelem" címke tartalmai

Székesegyház Párizs szívében: a Notre Dame és előzményei

építmények, történelem

2021. augusztus 27., péntek

2019. április 15-én délután Párizsban lángra lobbant az éppen felújítás alatt álló Notre Dame tornya és tetőszerkezete. A főváros szívében, a Cité-szigeten (franciául Île de la Cité) magasodó épület épp úgy jelképezi a francia történelmet, kultúrát és a várost magát, mint az Eiffel-torony, a Louvre vagy a Diadalív. Nem csoda, hogy milliókat rázott meg az eset híre.

Adó-vevők és walkie-talkie-k

háború, technika, történelem

2021. augusztus 10., kedd

A hatvanas-hetvenes évektől terjedt el, hogy a tűzoltók, a mentősök és a rendőrök kis antennákkal felszerelt – tehát láthatóan rádióhullámokat használó –, kézi készüléken keresztül tartották egymással a kapcsolatot. Ez a készülék a walkie-talkie, gyakorlatilag a mai mobiltelefon elődje. A szerkezet valójában ekkorra már jelentős múlttal rendelkezett: a háborús szükségletek hívták életre a huszadik század első évtizedeiben.

Hannibál útja

háború, történelem

2021. július 02., péntek

A történelem egyik leghíresebb vállalkozásaként tartjuk számon azt az akciót, amelynek során Hannibál a második pun háború idején egy hatalmas hadsereget vezetett át az Alpokon (i. e. 218). Ám mivel az átkelésről ott és akkor senki sem készített feljegyzéseket, ezért csak a kor egyik legkiválóbb történetírója, Polübiosz (kb. i.e. 212 –i.e. 122) hatvan évvel későbbi leírásaiból ismerhetjük meg az esemény legfontosabb tényeit, körülményeit.

Miből lesz a hernyóselyem?

Kína, rovarok, történelem

2021. május 06., csütörtök

A selyem, mint a legfinomabb kelme, évezredek óta a finomság, a szépség, az elegancia és gyakran a gazdagság kifejezője. Története éppen ezért jóval több egy kelme történeténél, hiszen mind az előállítása, a használata, mind pedig a kereskedelme alaposan beleszólt a világ történelmébe és kultúrájába. Eredete pedig egy olyan rovarhoz fűződik, amely egy meglehetősen különleges gubóban kezdi az életét.

Meteorit a bíróság előtt

történelem, világűr

2021. április 19., hétfő

Furcsa per zajlott 1954 végén az egyik alabamai bíróságon (USA). A kérdés az volt, kié lesz az a meteorit darab, amely nemrég zuhant be egy sylacaugai házba. A ház másutt lakó tulajdonosa és az ott élő bérlők ugyanis egyaránt a sajátjuknak érezték az égi jövevényt, és mivel nem tudtak megegyezni, a tulajdonos a bírósághoz fordult.

Magyar gőzmozdonyok

közlekedés, történelem, tudomány

2020. október 19., hétfő

Lassan száz éve, 1924 nyarán kezdte meg a szolgálatot a magyar gőzmozdonyok leghíresebb típusa, a 424-es, amely több generáció utazási élményeinek főszereplőjévé, sőt irodalmi művek és dalok „főhősévé” is vált. Első példánya, amely ma a Közlekedési Múzeum díszhelyén áll, kalandos életutat járt be. Kezdetben Budapesten, a MÁV Ferencvárosi Fűtőházának tagjaként dolgozott, a legnehezebb tehervonatok továbbítójaként. 1931-től azonban már elsősorban a balatoni nyaralókat szolgálta ki, a Nagykanizsai Fűtőháznál. A második világháború során Jugoszláviába került és a Zágrábi Fűtőház tagjaként pöfögött az ottani síneken 1978-ig, amikor „nyugdíjazták”. Magyarországra csak 1997-ben került vissza.

Honnan fúj a szél?

időjárás, természeti jelenségek, történelem

2020. október 03., szombat

Amíg az embereknek nem voltak műszereik a különféle természeti jelenségek vizsgálatához, addig csak a képzeletükre hagyatkozhattak, ha valamit meg akartak magyarázni. De vajon a képzelet segítségével eljuthatott-e az ember olyan magyarázatokhoz, amelyeket azután a későbbi műszerei visszaigazoltak?

Sáskajárás

állatok, Biblia, rovarok, történelem

2020. szeptember 22., kedd

A Biblia és a Korán egyaránt a legnagyobb szerencsétlenségek közt említi a sáskajárásokat, amelyek az idők során valóban hatalmas gondokat okoztak az emberiségnek, hiszen egy-egy sáskajárást gyakran súlyos éhínség követett.

Az inkubátorok születése

terhesség, történelem, tudomány

2020. augusztus 16., vasárnap

Sajnos időnként megesik, hogy egy csecsemő a kelleténél korábban jön a világra. A koraszülésnek számos oka lehet, amelyeknek csak egy kis részét lehet kiküszöbölni. Arra azonban ma már van hatékony eszközünk, hogy a koraszülöttek a védelmező burok, vagyis az anyaméh elvesztése ellenére is életben maradjanak. Ez az eszköz az inkubátor.

Menj a víz alá! – 1.

betegség, tenger, történelem, víz

2020. július 13., hétfő

– Menj a víz alá! – mondjuk azoknak, akik éppen túl sok zagyvaságot hordanak össze, a felszólítással pedig azt javasoljuk nekik, hogy a szóban forgó butaságokat most már inkább a halaknak adják elő. De most másról lesz szó! Az ember ugyanis a szószátyárkodásától függetlenül, évszázadok óta valóban szeretne biztonságosan lemenni a víz alá.

Hóhérnak lenni

halál, kultúrtörténet, történelem

2020. július 04., szombat

Mára a legtöbb országban eltörölték a halálbüntetést. Ahol mégis létezik, ott olyan eszközökkel hajtják végre, amelyekhez nem szükséges hóhér jelenléte. A múltban azonban több évszázadon át az akasztás, a lefejezés vagy a máglyára vetés jelentette a halálos ítélet végrehajtását, és ezekhez nélkülözhetetlenek voltak a hóhérok. Az ő munkájuk egy idő után önálló szakmává vált, a középkorban pedig hosszú ideig külön társadalmi osztályt is alkottak, ami egyszerre jelentett előnyöket és hátrányokat a számukra.

A folyami hajóktól a tengerjárókig

hajózás, történelem

2020. július 01., szerda

Talán nem sokan tudják, hogy magyar himnusz nagy nyilvánosság előtt egy gőzhajó avatásán szólalt meg először. Ez 1844. augusztus 10-dikén történt, amikor Óbudán vízre bocsátották a Széchenyi nevű hajót. Az esemény pedig azért is kiemelkedő volt, mert egy olyan sikeres szakaszt zárt le, mely során az önálló magyar hajógyártás betört a világ élvonalába.

Az öngyilkosság, mint fegyver: a kamikázék

háború, repülés, történelem

2020. június 14., vasárnap

A kamikáze szóról ma elsősorban a terroristák jutnak eszünkbe. Az elmúlt években többek között a New York-i ikertornyokat ért támadás kapcsán kerültek az érdeklődés középpontjába a kamikázék. Azok a géprablók, akik 2001. szeptember 11-dikén nekivezették a repülőket az ikertornyoknak, az életüknél is fontosabbnak tartották a merénylet sikerét. Az első kamikázékat – még az előző évszázad negyvenes éveiben – hasonlóan pusztító célokkal vetették be, de azzal a különbséggel, hogy ők nem egy terrorista szervezet, hanem a japán nemzeti légierő tagjai voltak, vagyis hivatásos katonák, akik a hitük szerint az országukat védték.

Katapultok háborúban és békében

háború, technika, történelem

2020. június 10., szerda

2019-ben a repüléssel foglalkozók körében riadalmat keltett, hogy a francia légierő egyik vadászgépén mintha magától indult volna be a katapultáló szerkezet, és 760 méteres magasságban kilőtte a pilóta melletti ülést és azzal együtt a rajta ülő vendéget a gépből. Az ezt követő vizsgálat során kiderült, hogy nem a szerkezet vált megbízhatatlanná, hanem emberi hiba idézte elő az aktiválását.

Saint-Exupéry és a repülés

háború, irodalom, repülés, történelem

2020. június 01., hétfő

Antoine de Saint-Exupéry a második világháború idején, 1943-ban írta A kis herceg című meseregényét, amelynek az illusztrációit szintén az író készítette. Mivel a könyv elsőként az USA-ban jelent meg, a rajzok eredeti példányai a New York-i Morgan könyvtárhoz kerültek, és ma is ott őrzik őket. Nemrég azonban kiderült, hogy a rajzok vázlatai is fennmaradtak. Ám mivel ezek egy svájci műgyűjtő raktárának mélyén feküdtek, a világ csupán a gyűjtő halála után értesült a létükről.

A sztrájkról

kapitalizmus, történelem, tüntetés

2020. május 31., vasárnap

A sztrájk kifejezés az angol strike (eredetileg: ütés, csapás) szó magyar átírása. Általában véve azt jelenti, hogy több munkavállaló közös elhatározással meghatározott időben és meghatározott célból felfüggeszti a munkáját, hogy ezzel nyomást gyakoroljon a munkáltatóra vagy az a mögött álló politikai hatalomra. Egy munkafolyamat leállítása egyúttal jól érzékelteti, hogy mi történne a munkát végzők jelenléte nélkül, tehát kiemeli a munkájuk fontosságát. Mivel a sztrájknak mindig van kockázata – hiszen a kormányok még demokráciákban is kijátszhatják a törvényeket, sztrájktörőket fizethetnek le vagy időhúzó technikákat vethetnek be a tárgyalásokon – a munkavállalók csak olyankor nyúlnak a sztrájk eszközéhez, amikor már nem maradt más lehetőségük az érdekeik érvényesítésére.

Parfümök és kölnik

kultúrtörténet, szépség, történelem

2020. május 19., kedd

Az illatoknak mindig nagy szerepük volt az emberek életében, amit azután a 18-dik század egyre nyitottabbá váló világa még tovább erősített. Ekkor jelentek meg Európában a kiemelt szerepű és önálló áruként készített-árusított illatszerek, a parfümök és kölnivizek.

Játékos hadműveletek, amelyek vérre mennek

háború, történelem

2020. május 17., vasárnap

A harci cselekmények végkimenete elsősorban azon múlik, hogy ki milyen stratégiával mozgatja a rendelkezésére álló katonai erőket. Ez azonban olykor kevés ahhoz, hogy egy hadsereg győzni tudjon: a fizikai összecsapások mellett gyakran egyfajta információs háborút is meg kell vívni. Ennek részei az elterelő hadműveletek is, amelyeknek az a céljuk, hogy hamis információkkal tévesszék meg az ellenfelüket, például a támadásuk várható színhelyéről vagy időpontjáról. Ezek az elterelések első pillantásra esetleg szórakoztató cseleknek, vicces átveréseknek látszanak, valójában azonban kiemelkedő a jelentőségük. Az épp 75 éve, 1945-ben befejeződött II. világháború két sorsfordító partraszállását is olyan elterelő hadműveletek előzték meg, amelyek rengeteg áldozattól kímélték meg a harcolókat.

A fejmasszázstól a hajmosásig – a samponok története

kultúrtörténet, ókor, szépség, történelem

2020. május 12., kedd

A tisztálkodáshoz használt eszközeink között jó ideje kiemelt helyük van a samponoknak. Azt gondolnánk, a nevüket talán valamilyen tulajdonságukról kapták, de ez nem így van: a sampon szó eredetileg nem az anyagot magát, hanem azt a tevékenységet jelölte, amelyhez felhasználták. Ez pedig a fejmasszázs volt, amely az ókori Indiában szorosan hozzátartozott a test ápolásához. És mivel a masszázs során a gyúráshoz hasonló mozdulatokat alkalmaztak, a hindi nyelvben ezt is a szanszkrit „chapayati”-ból származó, „nyomni, gyúrni” jelentésű „chāmpo” kifejezés jelölte. A szót tehát az indiaiaktól kaptuk.

Szabad szappanozni

kultúrtörténet, ókor, szépség, történelem

2020. május 08., péntek

„Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni / Szabad az én galambomnak egy pár csókot adni!” A gyerekdalt sokan ismerik, ma már a szappant sem kevesen, de azt bizony nem tudjuk, hogy pontosan mióta is használja az emberiség a szappant mosakodásra és a ruhák megtisztítására.

A vérvörös csütörtök története

történelem, tüntetés

2020. május 03., vasárnap

Május 23-dika Magyarország történelmében és irodalmában egyaránt emlékezetes dátum. Az azóta vérvörös csütörtökként emlegetett, 1912-es májusi napon a munkások első nagyszabású tüntetése zajlott le, amelyen a hadsereg addig szokatlanul erőszakosan lépett fel.

Május elseje születése

történelem, ünnep

2020. május 02., szombat

Május elsejét először 1890-ben ünnepelték a munkások ünnepeként. A nap azután a munkások nemzetközi ünnepévé, majd általánosságban is a munka ünnepévé vált. Hosszú története során több szellemi-politikai törekvéssel is összekapcsolódott, és többek között a szolidaritás, mások építő szándékú tevékenységének elismerése, illetve a különféle munkák egyenrangúsága állt a középpontjában.

A hullazsinat

egyház, történelem

2020. május 02., szombat

A népvándorlás idején, a 800-as években meglehetősen kusza volt a világi és egyházi hatalmak viszonya. Európa térségét ekkor elsősorban a frank királyok vetélkedése határozta meg, a német-római császári korona megszerzéséért. És mivel a keresztény egyház megerősödésével a császári koronákat csak a pápák tehették fel az uralkodók fejére, a pápaság és császárság ügyei ettől kezdve hosszú ideig szorosan összekapcsolódtak. Ennek egyik következményeként zajlott le a pápaság történetének egyik legabszurdabb eseménye, a hullazsinat. 897 januárjában az akkori pápa, VII. István kiásatta a sírból az egyik elődjét, a kilenc hónapja halott Formózusz holttestét, és vádlottként idézte be egy szabályos bírósági tárgyalásra. Ahol pedig megállapították, hogy mivel érdemben semmiféle érvet nem tud felhozni a mentségére, jogos a büntetése. Ennek jegyében minden intézkedését érvénytelenítették, az áldást osztó ujjait levágták, őt magát pedig a Tiberis-be dobták.

A „korona” sokféle jelentése

kultúrtörténet, ókor, történelem

2020. április 16., csütörtök

Ha valaki statisztikát készítene arról, hogy milyen gyakorisággal használjuk a hétköznapi beszédben „korona” szót, azt látná, hogy a 2020-as év erős választóvonalat jelent. Hiszen ekkor a koronavírus-járvány miatt mindennapossá vált a kifejezés, amely addig nem túl gyakran jelent meg a beszédünkben. (A vírus egyébként azért kapta a nevét, mert a formája a Nap koronáján látható jelenségekre emlékeztet.) De ha már így adódott, érdemes végigvenni, hogy vajon hányféle jelentését szoktuk használni ennek a szónak.

Az első nagy összeköttetés: a selyemút

kereskedelem, ókor, történelem

2020. április 14., kedd

Amíg nem volt távközlés és gyorsan haladó jármű, addig az emberek nem sokat tudtak a tőlük távol élők kultúrájáról, tárgyairól, szokásairól. Emiatt volt kiemelkedő jelentőségük már az ókorban is azoknak a jól bejáratott utaknak, amelyeken nem hadseregek, hanem békés kereskedők indultak el távoli vidékek felé, többnyire csoportosan, karavánokba szerveződve. A karavánok áruszállítói az utat tevén, lovon, vagy akár gyalog tették meg, és olykor szerzetesek vagy egyéb, magányos vándorok is csatlakoztak hozzájuk. Az egyik ilyen kereskedelmi úthálózat az ún. selyemút volt, amelynek főbb útvonalai már az időszámításunk előtti időkben körvonalazódtak, és a keleti kultúrákat kötötték össze a nyugatiakkal.

Milyenek voltak a világ első kórházai?

betegség, kórház, történelem

2020. április 10., péntek

Aki olyan súlyosan megbetegszik, hogy az otthoni kezelése már nem biztosítja a gyógyulását, az kórházba kerül. Emellett a legtöbb nő is ilyen intézményben szül. A mai kórházak belső szerkezetét a betegségek fajtái határozzák meg. A betegek befekhetnek például a belgyógyászatra, a tüdőgyógyászatra, a sebészetre, a kardiológiára és így tovább. A kórházak születésének idején azonban másféle szempontok határozták meg a gyógyítás elkülönített helyeit.

Mitől trappisták a trappisták?

szerzetesrendek, történelem, vallás

2020. április 02., csütörtök

A trappista szerzetesekről a legtöbb embernek két dolog jut eszébe: a róluk elnevezett sajt és a hallgatási fogadalom, amelyet kötelező betartaniuk. Nem vitás, hogy ezek valóban a jellemző vonásaik, ám a trappisták története és élete mögött ennél sokkal több érdekesség rejlik.

Kik voltak a beginák?

szerzetesrendek, történelem, vallás

2020. március 26., csütörtök

A mai, szegényeket, beteget és menekülteket segítő civil mozgalmak gyakran tekintik őseiknek a középkor elejétől megszerveződő, női begina mozgalmat, amely a belgiumi Brabant tartományban kezdett működni. Valószínűleg a liège-i püspökség területén alakult meg, de a közeli Nivelles is szívesen mondja a magáénak a kezdeményezést, hiszen a jótékony cselekedetekkel legalább annyira szeretnek büszkélkedni a városok, mint a harcias, háborús hőstettekkel.