"tenger" címke tartalmai

Mélyvízi füstölgők

óceán, tenger, természeti jelenségek

2020. október 08., csütörtök

A tűz és a víz kizárják egymást, ezért ha valamit mégis füstölni látunk a vízben, az felvet néhány kérdést. Hol láthatunk egyáltalán ilyesmit? Egyedül a mélytengereknek azon a részén, ahol a közelben vulkán található. Csak itt jöhetnek létre azok a különleges kémiai jelenségek, amelyeknek a vulkánkitörésekből eredő hőhatások és a hideg tengervíz találkozása a háttere.

Menj a víz alá! – 5.

hajózás, technika, tenger, tudomány

2020. július 23., csütörtök

Sorozatunk utolsó részében arról lesz szó, hogy a víz alatt haladó hajók hogyan tartották a kapcsolatot a környezettel, hogyan tájékozódtak és milyen eszközökkel próbálták egyszerre elrejteni önmagukat és bemérni a feléjük közeledő tárgyak vagy hajók helyzetét.

Menj a víz alá! – 4.

hajózás, technika, tenger

2020. július 20., hétfő

Sorozatunk előző részét azzal zártuk, hogy az első gőzgéppel hajtott tengeralattjáró emlékét a híres francia író, Jules Verne őrizte meg Nemo kapitány című regényében. Ebben Nautilusnak keresztelte át Monturiol konstrukcióját, amelynek a valóságban Ictineo volt a neve. A Nautilus név egyébként egy görög szóból ered, amelyet később a latinban is átvettek, és amely két fogalmat is jelöl: a hajóst és egy polipfajtát. Mint majd látni fogjuk, Verne irodalmias neve végül rákerült egy valóságban létező tengeralattjáróra is: az első, atommeghajtású hajót szintén így hívták. Addig azonban még sok, különféle nevű tenger alá merülő hajó született, sokféle hajtóművel.

Menj a víz alá! – 3.

búvárkodás, hajózás, technika, tenger

2020. július 17., péntek

Sorozatunk előző részében már volt szó a búvárharangról, amely egyszerre tekinthető a búvárruha és a tengeralattjáró ősének. Most azt nézzük meg, hogyan lépett tovább a technika ettől az egyszerű ötlettől az egyre bonyolultabb tengeralattjárók felé.

Menj a víz alá! – 2.

búvárkodás, technika, tenger, tudomány

2020. július 16., csütörtök

Sorozatunk első részében elmondtuk, miért akar az ember lemenni a víz alá, hogy ott milyen veszélyek fenyegetik, és mit kell megoldania, ha huzamosabb ideig lenn akar tartózkodni. Most a víz alatti mozgás legfontosabb kellékéről, a búvárfelszerelésről lesz szó.

Menj a víz alá! – 1.

betegség, tenger, történelem, víz

2020. július 13., hétfő

– Menj a víz alá! – mondjuk azoknak, akik éppen túl sok zagyvaságot hordanak össze, a felszólítással pedig azt javasoljuk nekik, hogy a szóban forgó butaságokat most már inkább a halaknak adják elő. De most másról lesz szó! Az ember ugyanis a szószátyárkodásától függetlenül, évszázadok óta valóban szeretne biztonságosan lemenni a víz alá.

Korallok

Föld, kultúrtörténet, tenger

2020. június 29., hétfő

Aki a Földközi-tengerben búvárkodik, azzal előfordulhat, hogy különleges víz alatti építményekre, afféle mészkő-katedrálisokra bukkan. Ha szerencséje van, az építmény élénken vöröslik, búvárunk innen tudhatja, hogy vörös nemeskorallokat lát. Ezek ritkábban fehérek vagy feketék is lehetnek, de a formájuk ugyanolyan, mint a vörös nemeskoralloké. A természet aprólékos gonddal kidolgozott műalkotásai, amelyek finomságát képtelenség leutánozni.

A kalózkodás

kalóz, ókor, tenger, újkor

2020. április 03., péntek

Bár a kalózkodás helyenként még ma is élő gyakorlat, kalózokkal már csak könyvekben vagy filmeken találkozhatunk, ahol többnyire jellegzetes öltözékben, esetleg ferde kötéssel a szemükön és halálfejes sipkával a fejükön látjuk őket. A kalózkodás bizonyos formái azonban olykor itt is kézzelfoghatóan vannak jelen, hiszen például a szabálytalanul, fizetség nélkül letöltött zenék is kalózfelvételek, ahogy a titokban működtetett rádiókat is kalózrádióknak hívjuk. Ám ezek jóval szelídebb tevékenységek, mint amilyet a kalózok műveltek évszázadokon át a világ tengerein.

A füstjelektől a szemaforokig I.

jelrendszer, kommunikáció, technika, tenger

2020. február 13., csütörtök

Örök igény, hogy az ember nagyobb távolságokból is jelezni tudjon másoknak, akár azért, hogy segítséget kérjen, akár hogy olyan tényekről értesítse, amelyek ismeretében a másik dönteni tud. Az elektromosság, majd a távíró és a telefon általános használata óta persze jóval könnyebb áthidalni a távolságokat, ezt megelőzően azonban az embereknek olykor meglehetősen furfangos, bonyolult jelzés- és kódrendszereket kellett kitalálniuk ahhoz, hogy biztonságosan üzenhessenek egymásnak. Ezeket olykor nehezebb lehetett megtanulni és leolvasni, mint később a sokféle betűből álló, de annál egyszerűbb szerkezetbe illesztett írást.