2020. július 23., csütörtök
Sorozatunk utolsó részében arról lesz szó, hogy a víz alatt haladó hajók hogyan tartották a kapcsolatot a környezettel, hogyan tájékozódtak és milyen eszközökkel próbálták egyszerre elrejteni önmagukat és bemérni a feléjük közeledő tárgyak vagy hajók helyzetét.
2020. július 20., hétfő
Sorozatunk előző részét azzal zártuk, hogy az első gőzgéppel hajtott tengeralattjáró emlékét a híres francia író, Jules Verne őrizte meg Nemo kapitány című regényében. Ebben Nautilusnak keresztelte át Monturiol konstrukcióját, amelynek a valóságban Ictineo volt a neve. A Nautilus név egyébként egy görög szóból ered, amelyet később a latinban is átvettek, és amely két fogalmat is jelöl: a hajóst és egy polipfajtát. Mint majd látni fogjuk, Verne irodalmias neve végül rákerült egy valóságban létező tengeralattjáróra is: az első, atommeghajtású hajót szintén így hívták. Addig azonban még sok, különféle nevű tenger alá merülő hajó született, sokféle hajtóművel.
2020. július 17., péntek
Sorozatunk előző részében már volt szó a búvárharangról, amely egyszerre tekinthető a búvárruha és a tengeralattjáró ősének. Most azt nézzük meg, hogyan lépett tovább a technika ettől az egyszerű ötlettől az egyre bonyolultabb tengeralattjárók felé.
2020. július 16., csütörtök
Sorozatunk első részében elmondtuk, miért akar az ember lemenni a víz alá, hogy ott milyen veszélyek fenyegetik, és mit kell megoldania, ha huzamosabb ideig lenn akar tartózkodni. Most a víz alatti mozgás legfontosabb kellékéről, a búvárfelszerelésről lesz szó.
2020. július 13., hétfő
– Menj a víz alá! – mondjuk azoknak, akik éppen túl sok zagyvaságot hordanak össze, a felszólítással pedig azt javasoljuk nekik, hogy a szóban forgó butaságokat most már inkább a halaknak adják elő. De most másról lesz szó! Az ember ugyanis a szószátyárkodásától függetlenül, évszázadok óta valóban szeretne biztonságosan lemenni a víz alá.
