A két Rubik Ernő I.

http://www.tessloff-babilon.hu/a-ket-rubik-erno-i- repülés, sport

Ha magyarországi újítókról, feltalálókról van szó, a névsorban két Rubik Ernőt is találhatunk. Az apa neve a vitorlázórepülőkhöz, építészmérnök fiáé pedig egy különleges térbeli-logikai játékhoz, a Rubik-kockához kötődik. Elsőként az idősebb Rubik Ernőről lesz szó.

Nehéz kezdet – gyors siker

Az idősebb Rubik Ernő 1910-ben született, így a gyerekkorát végigkísérték a háborúk okozta bajok, veszteségek. Családja csak nagy nehézségek árán tudta taníttatni, de mivel a tehetségére már az elemi iskolában is felfigyeltek, különféle ösztöndíjakkal és támogatásokkal végül el tudta végezni a Műegyetem Gépészmérnöki karát. Mivel kezdettől a repülőgép-tervezés érdekelte a legjobban, már egyetemistaként bekapcsolódott az 1921-ben alapított Műegyetemi Sportrepülő Egyesület (MSrE) munkájába, ahol akkorra már több repülőgépet építettek. Itt hamar bevonták a tervrajz-készítésbe is, és mivel kiemelkedő munkát végzett, 1930-tól jutalomképpen motorospilótának is kiképezték. Ő szervezte meg a műegyetemi vitorlázó csoportot is, majd az egész országban segítette a vitorlázórepülés terjedését és oktatását is. Ő alapította Esztergomban az Aero-Ever vitorlázórepülőgép-gyártó üzemet (Mitter Lajossal,1936-ban), majd kiépítette a kétkormányos vitorlázógép oktatását.

Ilyen egy gyakorlórepülés!

(Videó: Gangl Gábor, Elek Péter)

Miféle jármű ez?

A vitorlázó repülők a levegőnél nehezebb, hajtómű nélküli, merevszárnyú gépek, amelyekkel siklórepüléseket hajtanak végre. A pilótának meg kell tanulnia kihasználni a különféle légköri áramlatokat, vagyis azt, hogy a gépével hogyan „ülhet fel a szélre”, a felszálló vagy leszálló áramlatokra. Mivel a vitorlázóknak nincs hajtóművük, csak külső segítséggel tudnak felemelkedni. A felszálláskor vagy egy földi motoros csörlőhöz kötve gyorsítják fel annyira, hogy elérjék a kellő felhajtóerőt, vagy egy motoros repülőgéppel kötik össze, szintén egy kábel beiktatásával. A vitorlázó mindkét esetben akkor kezdi meg a szabad repülést, amikor a pilóta kioldja a kábelt.

A sikeres vitorlázáshoz-siklórepüléshez az is kell, hogy a gépeknek minél kisebb legyen a légellenállásuk, tehát a formájuk minél kisebb mértékben fékezze a gépet a levegőben. Ezért tervezik a vitorlázókat minél keskenyebbre, és ezért látunk rajtuk vékony, egyenes szárnyakat. Mindezeken túl még sokféle módon lehet elősegíteni, hogy egy gép minél nagyobb távolságot tudjon megtenni egy felszállással. Ezt egyébként a siklószámmal mérik, amely az a kilométerben mért mennyiség, ameddig a vitorlázó repülőgép 1 km magasból egyenes siklással, optimális sebességgel, nyugodt időben eljut. A kezdeti időkben a siklószám általában 20 volt, ami a technika fejlődésének köszönhetően mára 60-ra emelkedett. Ehhez a technikai fejlődéshez Rubik Ernő nemcsak a kiváló szerkezeti megoldásaival, de az anyagot vagy felületet érintő újításaival is hozzájárult. Huszonhárom vitorlázó- és négy motoros gép tervezése fűződik a nevéhez, amelyek mindegyikéhez világviszonylatban is jelentős szabadalmak kapcsolódnak.

A két Rubik Ernő I.
Rubik Ernő leghíresebb vitorlázója a kecses és finom kiképzésű Góbé. (Fotó: VargaA, Wikimedia)

 

A vitorlázók sztárja: a Góbé

A vitorlázók közül soknak a nevét országszerte ismerték, ilyen volt például az R–07a-s lajstromszámú Tücsök, az R–07b-s Vöcsök, az R–15-ös Koma, az R–23-mas Gébics vagy az R–26S-es Góbé. A motorosok közül pedig a R–14-es Pintyről vagy az R–18-as Kányáról is gyakran olvashattak az emberek az újságokban. Mindezek közül a Góbé vált a leghíresebbé, amely iránt még külföldön is érdeklődtek. A magyar állam azonban akkor nem támogatta a külföldi gyártást, ezért csupán itthon készültek Góbé típusú gépek.

Ez egy kétüléses, kétkormányos, fémépítésű kiképző vitorlázó repülőgép volt, amelyet az 1960-as évek elején terveztek, Rubik irányításával, a Pestvidéki Gépgyár Esztergomi Gyáregységében. A Góbé azért is vált a fémépítésű gépcsalád sztárjává, mert benne nemcsak a kis szerkezeti tömeget sikerült ötvözni az egyszerű felépítéssel, hanem még a gyártása is olcsó volt.

És ami a legfontosabb: a kezdők kiképzésre, alapszintű teljesítményrepülésre, dugóhúzó gyakorlására alkalmas gép volt, amelyet ugyanakkor kiegészítő berendezéssel műszeres kiképzésre is tudtak használni. Hogy milyen sokféle újítást, speciális megoldást is alkalmaztak a gépen, azt részletesen el tudod olvasni a Wikipédia szócikkében.

Lévai Júlia


Címkék:

ajánló  állatkert  állatok  alvás  Antarktisz  aszteroida  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  bolt  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  császárság  csillagok  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  ember  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  étkezés  eukaliptusz  Európa  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyerekek  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hangsebesség  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  időjárás  időszámítás  India  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  járművek  játék  jel  jelentés  jelrendszer  Jézus  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  könyv  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  lovagok  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  művészet  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyelv  nyomozás  óceán  ókor  ókori Görögország  oktatás  olimpia  olvasás  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szavak  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  úthálózat  ünnep  vadnyugat  vallás  Városliget  vasút  védőoltás  Velence  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf  zene