A lápi pócnak ez csak az egyik neve…

http://www.tessloff-babilon.hu/a-lapi-pocnak-ez-csak-az-egyik-neve- halak, természet

Az állatokkal és azok védelmével foglalkozó társaságok időről időre megszavazzák az év legkülönfélébb állatait. Az ilyen szavazások azért fontosak, mert ezek is felhívják a figyelmet az olyan élőlényekre, amelyeket valamilyen fokozott veszély fenyeget. Márpedig fontos, hogy a szélesebb nyilvánosság is tudjon erről, mert akkor többen fogják támogatni az adott állatért induló programokat.

Például az év hala 2023-ban a lápi póc lett. Ennek hírét a Magyar Haltani Társaság honlapján tették közzé, a szavazatok számának ismertetésével együtt. Eszerint összesen 5805 szavazat érkezett, ezek több mint fele a lápi pócra voksolt, 38 százalék a sügérre, 12 százalék a selymes durbincsra. AVörös könyvben is szereplő lápi póc fokozottan védett halfaj, amelynek egyébként az idők során nálunk még tizenhárom, további neve is létezett.

Miért szorul fokozottabb védelemre a lápi póc?

Lápi póc
Ezt a viszonylag rövid életű halacskát olykor olyannak is láthatjuk, mint egy merész angyalkát, amint éppen kipróbálja, hogy vajon a vízben is jól működnek-e a légies uszonyai. (Kép forrása: a Fertő-Hanság Nemzeti Park Facebook-bejegyzése)

Mint azt a Wikipedia szócikkéből is megtudhatjuk, ez a maximum 8-10 centis testhosszt elérő hal az egyik őshonos halunk, amely itt fejlődött ki, a Duna vízrendszerében. A Kárpát-medencén kívül csak a Duna alsó szakasza mentén és a Dnyeszter torkolatvidékén él. A múltban tömegesen volt jelen, a hazai lápokban és mocsarakban, amelyek azonban egy idő után akadályozták a folyami hajózást, de emellett az egészségtelen kigőzölgéseikkel is károkat okoztak. Ezért ezeket tervszerűen lecsapolták, ami azzal járt, hogy az ott élő halak visszaszorultak a lápok, mocsarak maradékaiba, a tőzegfejtők gödreibe vagy a csatornákba.

Az egyik legkiemelkedőbb magyar zoológus és ichtiológus (halszakértő tudós), Vutskits György (1858–1929), egyszersmind premontrei tanár összefoglalása szerint a lápi póc a lecsapolások után Magyarországon például a Fertő lápos helyein, Budapest mellett az Ördög-árokban, a Zala vizében, Zala-Tapolca környékén, Tihanyban, a bihari Sárréten és a Bodrogközben él. (Mindezekben többek közt a szintén kiemelkedő Herman Ottó kutatásaira is támaszkodott.) Ő maga a keszthelyi Kis-Balatonban és a Somogy megyei Nagyberekben, valamint a Lengyeltóti melletti Tatárvár és Buzsák közötti turfás (tőzeges, elhalt növényi maradványokból álló talajú) területen is talált pócokat. Jelenleg a Duna-deltáig található meg még ez a halfaj, emellett a Dnyeszter alsó szakaszán is előfordul.

Mint látható, ez azért elég nagy kiterjedésű területet jelent, amelyen azonban jóval kedvezőtlenebbek az életfeltételeket a pócok számára, miközben természetes ellenségük, az amurgéb elszaporodása is fenyegeti őket. Ezért az embereknek mindenképp külön gondoskodniuk kell a fennmaradásukról, és ha szükséges, a mesterséges szaporításukról. Ezt segíti a ma is működő fajvédelmi program, amelynek az áttelepítésük is része.

Milyen típusú hal a lápi póc?

A lápi póc, tudományos nevén Umbra krameri a csontos halak főosztályán belül a sugarasúszójú halak osztályába, ezen belül a csukaalakúak rendjébe és a pócfélék családjába tartozó, védett faj. Mint általában a pócfélék, ez is jellemzően kis méretű ragadozó: átlagos mérete nem haladja meg a 7-8 cm-t, maximális életkora pedig négy-öt év.

Lápi póc
A kép szemléletesen megmutatja a hínárban és egyéb vízi növényekben gazdag környezetet, amelyben a lápi póc a legjobban érzi magát. (Kép forrása)

Teste oldalról lapított. Oldalvonala nincs, viszont mégis azt a hatást kelti, mintha lenne, mert ennek helyén világosabb, aranyszínű, máskor rézvörös foltokból álló sáv húzódik. Alapszíne vörösesbarna, szabálytalanul elszórt fekete foltokkal. Általában kétéves korára lesz ivarérett, és április-májusban szaporodik. Egyedenként 100-200 ikrát raknak le a nőstények, a vízfenéken előkészített, kisebb mélyedésekbe, amelyeket növényi hulladékokkal bélelnek ki. Az ikrák átmérője kb. 2 mm. A fészket a nőstények az utódok kikelésig őrzik, gondozzák.

A lápi pócok jellegzetessége még a hosszú hátúszó, és a szabályosan lekerekített farokúszó, amelynek formája eltér a hazai fajok többségénél látható alaktól. A hátúszója 3-4 kemény és 12-13 lágy sugárból áll, s a sugarak hossza hátrafelé nem csökken. A kemény és lágy sugarak arányai meglehetősen légies látványt kölcsönöznek a halnak, amely egyébként arra is képes, hogy akár torpedóként, függőlegesen hatoljon be a víz mélyébe, amikor a táplálék megszerzése ezt igényli.

Mivel a növényekkel benőtt, álló, vagy csak lassan áramló vizekben él, a tápláléka is ennek megfelelő: zömmel kisebb gerinctelen állatokat, férgeket, bolharákokat és puhatestűeket eszik, de az idősebbek lárvákra és apróbb halakra is lecsapnak. Ezeket azután a hal az apró fogacskákból álló, ún. kefefogazatával őrli meg. Ennek jellemzője, hogy a szájüregben sok egyforma, kicsi, de nagyon hegyes fogacska rejlik, sűrű eloszlásban. Emiatt az áldozatainak esélyük sincs a menekülésre, a sorsuk az első pillanattól eldőlt.

Specialitása még a póchalnak, hogy időnként felmegy a víz felszínére, és ott a légkörből is levegőt vesz fel az úszóhólyagjába. Érdekessége, hogy a többi halhoz képest rövidebb az élettartama: 4-5 év után elpusztul.

A halak közül valószínűleg a legtöbb névváltozattal rendelkezik. Megismerése, a 16-17-dik század óta az emberek a következő neveket adták neki: békahal, bobálik, bobály, ebhal, ebihal, kiskutyahal, kutyahal, peczehal, petehal, pócz, póczhal, ribahal, rucahal, német nyelvterületen pedig magyar kutyahalnak hívják. Hogy például miért lett kutyahal, azt nehéz lenne megfejteni, de azt kizárhatjuk, hogy az alakja miatt. Talán a sekély vízben való mozgása emlékeztette az embereket a kutyák kissé kapkodós úszására, de az is lehet, hogy egyszerűen az „ebihal” félrehallásából-félreértéséből keletkezhetett ez a társítás. Mindenesetre nem érdemes házőrzőként gondolni a lápi pócokra, sőt inkább őket kell megőrizni, hogy ne csökkenjen le drámai módon a létszámuk, mert attól felborulna az élőhelyük biológiai egyensúlya. Szerencsére segítségben most nincs hiány, így ez ügyben gyakrabban olvashatunk sikerekről, például a Greenfo oldalán is.


Címkék:

ajánló  állatkert  állatok  alvás  Antarktisz  aszteroida  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  bolt  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  császárság  csillagok  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  ember  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  étkezés  eukaliptusz  Európa  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyerekek  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hangsebesség  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  idő  időjárás  időszámítás  India  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  járművek  játék  jel  jelentés  jelrendszer  Jézus  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  könyv  kőzetek  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  lovagok  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  művészet  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyelv  nyomozás  óceán  ókor  ókori Görögország  oktatás  olimpia  olvasás  óra  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szavak  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  úthálózat  ünnep  vadnyugat  vallás  város  Városliget  vasút  védőoltás  Velence  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf  zene