Az inkubátorok születése

http://www.tessloff-babilon.hu/az-inkubatorok-szuletese- terhesség, történelem, tudomány

Sajnos időnként megesik, hogy egy csecsemő a kelleténél korábban jön a világra. A koraszülésnek számos oka lehet, amelyeknek csak egy kis részét lehet kiküszöbölni. Arra azonban ma már van hatékony eszközünk, hogy a koraszülöttek a védelmező burok, vagyis az anyaméh elvesztése ellenére is életben maradjanak. Ez az eszköz az inkubátor.

Az első inkubátorokat Nizzában készítették

Az orvosok már a legrégebbi időkben is kísérleteztek például azzal, hogy melegvizes palackokkal pótolják az anyai test természetes hőmérsékletét, a 37 C-fok körüli meleget. A korai születés azonban egyéb hiányosságokkal is jár (például azzal, hogy a csecsemőnek még nem fejlődött ki a nyelési képessége, ezért hiába tették mellre: nem tudott szopni), a meleg biztosítása kevés volt a megoldáshoz.

Az inkubátorok születése
Ezen a korabeli rajzon jól látható a Lion-féle inkubátor felépítése, a későbbi lázlapnak megfelelő, adatokat rögzítő táblácskával a tetején. (Kép forrása: Dr. Myer Solid-Cohen: Woman in Girlhood, Wifehood, & Motherhood,1906.)

A technika fejlődése a 19-dik század végén tette lehetővé, hogy összetettebb módszerekkel kísérletezzenek. Egy nizzai orvos, Alexandre Lion az 1880-as években komolyabban is elkezdett foglalkozni a feladattal. Abból indult ki, hogy a csecsemőnek egy olyan zárt térre van szüksége, amely nemcsak a testét tartja melegen, hanem lélegzéséhez szükséges a levegőt is. Ezért olyan szekrényszerű dobozokat készíttetett, amelybe folyamatosan engedtek be felmelegített levegőt, majd a doboz tetején lévő ventilátorrendszeren keresztül engedték ki. Azoknak a csecsemőknek, akik még nem tudtak nyelni, hosszú, kissé ívelt kanalakat gyártottak. Ezekkel cseppenként tudták adagolni a babák orrába a tejet, amely így egyszerűen lefolyt a nyelőcsövükbe. A nagyobbak szájába pedig egy hosszú csövön juttatták be a tejet. Mivel ezek a szekrénykék nagyon hasonlítottak a tojáskeltető gépekre, amelyeket inkubátoroknak hívtak, ezért ezeknek is ezt a nevet adták. (A szó alapja a „kotlik, tojást költ” jelentésű incubare, amely az in = bele, rá, és a cubare = fekszik szavakból állt össze. Emellett az inkubáció szó még a betegség lappangási idejét is jelentheti.)  

Lion törekvéseit a nizzai önkormányzat is segítette, így az orvos 1894-ben meg tudta nyitni a Maternité Lion-t, vagyis az első olyan intézetet, amely már komoly felszereléssel és képzett ápolókkal látta el a koraszülött gyerekeket. Minden nővér három csecsemőt gondozott. A kétóránként kötelező etetés mellett naponta mérték csecsemű súlyát és hőmérsékletét, amelynek adatait az inkubátor tetejére szerelt táblán pontosan vezetni kellett. Mivel ez különösen kimerítő munka volt, így egy-egy ápolónő csak fél évig végezhette, az intézményben tehát hathavonként cserélődött a személyzet, nehogy a kifáradás esetleg hibákhoz vezessen. Általában a koraszülöttek 45-50 százaléka maradt életben, ami jelentős fejlődés volt az előző korokhoz képest.

Az inkubátorok születése
Lion képeslapokon is igyekezett népszerűsíteni az inkubátorokat, részben hogy többen adakozzanak a klinikájának, részben hogy elősegítse a koraszülött-mentés ügyét. Ez a képeslap az 1908-as Marseille-i Elektromos Kiállítás emléktárgya volt.

Mivel azonban a városi segítség kevés volt az intézmény fenntartásához, Lionnak komoly szervezőmunkát is kellett végeznie az adománygyűjtéshez. Olykor arra is rákényszerült, hogy vásári látványosságot csináljon az inkubátorokból. Így például az 1896-os berlini világkiállításon valóságos inkubátor-show-t szervezett nem kis sikerrel.

Nem sokkal ezután egy német származású, amerikai orvos, Martin Couney is létrehozott egy intézményt, a Lion-féle inkubátorokkal. Ő szintén csak jótékonysági alapon tudta fenntartani a klinikáját, amelyben a más kórházak által elutasított koraszülötteket fogadta. És mivel a szülők közt több szegény sorsú is volt, aki nem tudott volna fizetni az ellátásért, Couney pénzért mutogatta az inkubátorokat a bennük fekvő csecsemőkkel együtt.

Az inkubátorok gyártása azonban a 20-dik század elején megtorpant, aminek az Európában, de kisebb mértékben Amerikában is elterjedt biopolitika, azon belül a fasiszta-náci eszmeiség is az oka volt.

A nácizmus az emberek társadalmi hasznosságát biológiai adottságaikkal kívánta mérni. Ehhez kapóra jött a gének felfedezése, amelyből a nácizmus azonnal politikai programot kreált. A cél az volt, hogy a gének tudatos kiválogatásával és befolyásolásával tenyésszék ki az általuk hibátlannak elképzelt magasabbrendű fajt, amelyet árjának neveztek. Nemcsak a zsidó származásúakat kívánták eltüntetni a föld színéről, de többek között gyenge, beteg vagy valamilyen fogyatékossággal élő embereket is megölték vagy sterilizálták, hogy ne tudjanak továbbszaporodni. A koraszülötteket életképtelennek minősítették, fel sem merült, hogy meg kellene menteni őket. Ennek is köszönhető, hogy az inkubátorok csupán a nácizmus legyőzése után, a ötvenes évek elején terjedtek el a világon.

Az inkubátorok születése
A korszerű inkubátorokat már sokkal több műszerrel szerelték fel, mint az elsőket, de tökéletesnek mégsem mondhatók. Ezért is támadt az az ötlete a Budapesti Műszaki Egyetem formatervezőjének, Vidovszky Annának, hogy a diplomamunkájaként ringatható inkubátort tervezzen. (Kép: Vidovszky Anna)

A magyarországi kezdetek

Magyarországon 1954-től indult meg szervezett formában a koraszülött-mentés. Budapesten a Schöpf-Merei Ágost Kórház és a Bakáts téri kórház tartott fenn közösen egy anyavédelmi központot, 1967. január 1-től. Ez volt az első olyan egészségügyi intézmény, amelyben kiemelten foglalkoztak a veszélyeztetett terhesek és koraszülöttek ellátásával. A speciális gondozásba például az is beletartozott, és beletartozik ma is, hogy biztosítsák a csecsemők számára az anyaméhbe beszűrődő természetes hangokat is. Emellett ma már jelentősen csökkenteni tudják azokat a látás-károsodásokat is, amelyet – elsősorban az 1500 g alatti súllyal születetteknél – az inkubátorra jellemző, nagyobb oxigénkoncentráció okozhat. Mindezek mellett az inkubátorok fenntartásával a kórházak és klinikák egy másik szerepet is magukra vállaltak: a nem kívánt csecsemők megmentésének feladatát. A hetvenes évektől hozzáférhető helyen, a kórházak bejáratánál állnak azok az inkubátorok is, amelyekbe a nem kívánt kisbabákat tehetik bele azok, akik valamilyen okból nem tudják vagy nem akarják a gyereküket felnevelni. Így legalább ezek a babák is megkapják a fizikai melegséget, és remélhetőleg hamarosan örökbefogadó szülőkhöz kerülnek, akik majd a családi melegséget is biztosítják nekik.

Lévai Júlia


Címkék:

ajánló  állatkert  állatok  alvás  Antarktisz  aszteroida  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  bolt  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  császárság  csillagok  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  ember  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  étkezés  eukaliptusz  Európa  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyerekek  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hangsebesség  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  időjárás  időszámítás  India  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  járművek  játék  jel  jelentés  jelrendszer  Jézus  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  könyv  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  lovagok  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  művészet  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyelv  nyomozás  óceán  ókor  ókori Görögország  oktatás  olimpia  olvasás  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szavak  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  úthálózat  ünnep  vadnyugat  vallás  Városliget  vasút  védőoltás  Velence  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf  zene