A 2020-as év emlősállata a vidra

emlős, Fekete István, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Természettudományi Múzeum, vidra

A Magyar Természettudományi Múzeum valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében minden évben kiválasztják, hogy melyek legyenek az év kiemelt élőlényei. Összesen tizenegy kategóriát állítottak fel, így minden évnek megvan a maga madara, hala, rovara, vadvirága, fája, gombája, hüllője-kétéltűje, emlőse, ásványa és ősmaradványa. A kategóriák közül kettőben, az emlősökében és a hüllőkében-kétéltűekében nincs szélesebb körű szavazás, ezeknél a terület szakemberei döntenek. A 2020-as évben a szakértők a vidrát jelölték ki az év emlősének.

Szereti a vizet, de kerüli a csoportosulást

A vidra – teljes nevén európai vidra, rendszertani nevén Lutra lutra – részben a vízben élő, ragadozó emlős, amelynek több alfaja is van. Az úszásban testének áramvonalas formája és az ujjai közt lévő úszóhártyái segítik. Hogy ne jusson be a testébe a víz, képes bezárni a fül- és orrnyílásait. Nappal ritkán látni, inkább éjszaka vadászik. A súlya 3–14 kilogramm, testhossza 46–82 centiméter.

Az egynapos vidrát a mamája a hasára teszi, és így tartja biztonságban. (A fotót egy kaliforniai fényképésztől vették át, itt.)

Élőhelye Nyugat-Európától Északkelet-Szibériáig és Koreáig, Kis-Ázsiáig, a Himalája régiójáig terjed, de Dél-Indiában, Kínában, Japánban, Indokínában, Szumátrán, Jáván és Északnyugat-Afrikában is találunk vidrákat. Általában az édesvizek környékén élnek, de Nyugat-Európában és Skandináviában a tengeröblökben, Dél- Délkelet-Ázsiában pedig a mangrove-mocsarakban is megtelepednek. Egyes vidrákkal sós-félsós mocsarakban is találkozhatunk.

Általában a víz fölé hajló fák tövében készít magának kotorékot, és abban egy vackot. Lakásának bejárata a víz alatt is lehet. Ahol nincs módja kotorékot ásni, ott a nádasban vagy egy elhagyott borzvárban is jól ellakik. Elsősorban halakat eszik, de ez kiegészülhet kagylókkal, rovarokkal, rovarlárvákkal, kétéltűekkel vagy rákokkal, sőt kisebb emlősökkel is, mint a pézsmapocok, a mezei nyúl kölykei és egyéb rágcsálók.

Általában magányosan él, kivéve, amikor megszületnek az utódok. A hímek ilyenkor is távol tartják magukat a társaságtól, a nőstény azonban nemcsak a szoptatás idejéig, hanem egészen a felnőtté válásukig a csemetéivel marad.

A nőstény 62 napig vemhes. Leggyakrabban két kölyke születik, de ez a szám hatra is fölmehet. A kölykök három hónapig szopnak, és egy évig, de olykor még tovább is együtt maradnak az anyjukkal és egymással. Két-három éves korukban válnak ivaréretté.

Kis fantáziával bárki többféle mondatot is beleadhat ennek a magányosan álldogáló vidrának a szájába. (Kép forrása: magyarmezogazdasag.hu)

A vidra nem alszik téli álmot: az évszak hidegebb felében is ugyanúgy vadászik, mint máskor. Mi több, gyakran teli hassal, pusztán a játékosság kedvéért is vadászik, miközben emberi szemmel nézve lusta állat: az ideje döntő részét heverészve vagy alvással tölti. A vízben az védi meg a kihűléstől, hogy bundája zsíros, vízlepergető és különösen tömött. Bundájának sűrűségére jellemző, hogy abban egy négyzetcentiméterre 50 ezer szőrszál jut. És bár csak egy-két percig szokott alámerülni, mivel gyorsan hajtja magát, akár tíz méteres mélységbe is lejut. Természetes ellensége a róka és a nagyobb ragadozó madarak, amelyek elsősorban a kölykökre vadásznak.

Mi veszélyezteti a vidrákat?

Az európai vidra fokozottan védett faj, hiszen több mint egy évszázada a kihalás veszélye fenyegeti. Már az 1900-as évek elején regisztrálták, hogy az egykor 150-300 000 egyedből álló tengeri vidra állomány jelentősen megcsappant. Emellett több nyugat-európai országban és jellemző élőhelyén ki is pusztult. Ennek akkor az volt az oka, hogy a 19-dik század közepétől az egyik legdivatosabb prém a vidraprém volt, és emiatt a prémvadászok szinte teljesen kiirtották ezeket az állatokat.

A huszadik század elején azonban, még az utolsó pillanatban mindenütt betiltották a vidraprém vadászatát, és ezzel egy időben különféle védelmi- és szaporítási programok is indultak, amelyek révén végül sikerült megmenteni a fajt. Ugyanakkor néhány területen már nem tudták visszatelepíteni a vidrákat, de ahol ez mégis sikerült, ott sem lehetett megakadályozni, hogy később ismét meginduljon a létszámuk csökkenése. Ebben vélhetően az is szerepet játszott, hogy a körülöttük élő táplálékállatok mennyisége is csökkent, továbbá hogy az építkezések illetve a közúti forgalom növekedése gyakran tönkretette az élőhelyeit. Emellett a műanyagból készült halászhálók és a vizekbe bekerült szennyezőanyagok is megtizedelték a vidrákat.

A neves magyar író, Fekete István (1900-1970) regényt is írt egy vidra és az őt kiszemelő vadász izgalmas történetéről.

Szerencsére Magyarországon Európa más országaihoz viszonyítva kiemelkedően sok a vidra, különösen a dél-dunántúli halastavaknál. Ugyanakkor például a Kiskunság és a Nyírség vízállományának, halastavainak csökkenése vagy a vízpartok lebetonozása az itt élők állományának ritkulásához is hozzájárul. Ezért is nyilvánították fokozottan védett fajnak. A hazai állatkertekben a vidrafajok közül az európai vidra közeli rokonával, az ázsiai törpevidrával találkozhatunk, például a Szegedi Vadasparkban, a Jászberényi Állat- és Növénykertben és a Gyöngyösi Állatkertben. Állatkerti körülmények között a Lábod-Petesmalmi Vidraparkban élnek nagy számban vidrák. (Erről itt olvashatsz.)

Miért tartják sokan a legcukibb emlősnek a vidrát?

A vidrákról számtalan olyan fotó kering, amely ugyanolyan érzést vált ki belőlünk, mintha egy ember-anyukát és kisgyermekét látnánk, amint meghatóan összekucorodnak vagy aranyosan játszanak. A vidrák tényleg nagyon játékosak és ügyesek, ráadásul eszközként képesek használni a körülöttük lévő tárgyakat: a kagylókat például a tengerfenékről felhozott kövekkel törik fel. Emellett, mint minden emlősnél, náluk is meghatározó és fontos a testközelség, a simogatás vagy az összekapaszkodás. És, mivel az ember szereti mindenben önmagát is látni, természetes, hogy gyakran antropomorfizálja, magyarul emberiesíti a vidrákat. De ezzel a vidrák is jól járnak, mert így mi is jobban vigyázunk rájuk.

Lévai Júlia


Címkék:

Aitken  Angol Park  Antarktisz  Apollón  Artemisz  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Ausztrália  Baradla-barlang  Belgium  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Budapest  Budapesti Vidám Park  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Claude Chappe  Edward Jenner  Egri csillagok  Erzsébet királyné  Fahrenheit  Fekete István  Fourier-transzformáció  Föld  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Geomancia  Guinness rekordok  Hedy Lamarr  Hippokratész  Homo sapiens  John D. O’Sullivan  Jézus  Kheirón  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kyatice-kultúra  Kígyótartó  LOGICO  Las Vegas  Lazzaretto Vecchio  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lyme-kór  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Margit-sziget  Margitsziget  Medúsza  Mesekönyvek  Mexikó  Mi MICSODA  Milánó  Mithridatész  Monte Cristo grófja  Mária Terézia  Márton kenyere  Mátyás király  Napóleon  Nelson altengernagy  Nivelles  Notre-Dame  Nyulak szigete  Pallasz Athéné  Pesti Állatkert  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Stephen Hawking  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Széchenyi István  Tiberius császár  Vatikán  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Xántus János  Zeusz  anemométer  antibiotikum  archea  axolotl  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  betegség  bozóttűz  cidrimókus  cineol  cégér  delej  denevér  dob  drón  egyensúly  egyiptom  ektoparazita  emlős  eretnek  eukaliptusz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  feng-shui  finommotorika  foglalkoztató  folyadékkristály  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  higany  hiszti  hullámvasút  hőmérséklet  hőmérő  ikozaéder  immunitás  indiánok  inga  interjú  internet  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  jel  jelhordozó  jelrendszer  játék  kakas  karantén  kereszténység  klímaváltozás  koala  kolera  koronavírus  kullancs  kálvinizmus  készségfejlesztő  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  könyvtár  kötéltánc  lazarett  lovasfutár  lárva  láz  lázfa  magasság  magnetoszféra  mandula  marcipán  mese  meteorológia  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  mágnes  mágnesesség  mágnesség  méreg  neandervölgyi  nimfa  olimpia  olvasás  pedagógus  permafroszt  pestis  postakocsi  pszichológus  pékség  rajz  robot  rádiócsillagászat  régészet  sport  szalamandrafélék  szemafor  szerzetesrendek  szélkakas  szélzsák  tanulójáték  torpedó  tájoló  távíró  tükörtávíró  tőzsde  tűz  vakcina  vasút  vegyszer  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vonatrablás  védőoltás  vírus  wifi  zászló  Északi-sark  állatkert  élőhely  élősködők  ízeltlábúak  óceán  ókor  ősbaktérium