A sellők is sokfélék lehetnek

Anaximandrosz, Asszír Birodalom, hableány, Hans Christian Andersen, Nagy Sándor, sellő, Thesszaloniké

A világ egyik leghíresebb szobra A kis hableány, amely a koppenhágai kikötőben látható. Edvard Eriksen szobrász alkotásán egy félig nő, félig hal testű alak – vagyis egy sellő – ül egy hatalmas, gömbölyded kövön, és elmélázva nézi a vizet. A sellők a Közel-Keleten, Európában, Ázsiában és Afrikában élő népek mítoszaiban egyaránt megjelentek, ám a testük nem mindenütt végződik halfarokban, és az is eltér a történetükben, hogy melyikük miért kapta éppen ezt a kettős alakot.

Az első sellő

A sellők a legtöbb mesében büntetésből váltak deréktól lefelé halakká. Az egyik legrégebbi sellő történetben azonban a mese főszereplőjét, az akkád Asratum istennőt nem más bünteti meg vétkéért, hanem ő maga. Az Asszír Birodalomban keletkezett legenda szerint az ő bűne az volt, hogy beleszeretett egy pásztorba, ám akaratlanul megölte őt. Lelkiismeretfurdalása és szégyene arra késztette, hogy egy tóba ugorjon, és ott halként éljen tovább.

Ez a hetedik századi bronzszobor az etruszk művészet kiemelkedő alkotása, amely az olaszországi Perugia egyik temetkezési helyéről maradt meg. Alkotója a sellő lendületes mozgását és a víz hullámaival való azonosulását egyaránt ki tudta fejezni a művében.

Ám mivel továbbra is istennő maradt, végül deréktól fölfelé visszaváltozott nővé, és így sellőként élt tovább. Asratum alakja több változatban is jelen van a kultúra történetében. A görögöknél Atargatisz vagy Derkétó néven élt tovább, és pénzérmékre is felkerült az arca. A hellenizmus korában pedig a magzat és a magzatvíz védelmezőjeként tisztelték.

Sellők, vizek, evolúciós elméletek

Egy időben a sellők olyan jelentős szerepet játszottak a görög mítoszokban, hogy a materialista milétoszi iskola kiemelkedő filozófusa, Anaximandrosz  (kb. i. e. 610 - i. e. 547 vagy 546) is kiemelt helyen foglalkozott velük. Mi több, az ember evolúciójában őket tekintette a kiindulópontnak. Anaximandrosz sok mindent megsejtett a világ anyagi valóságából, és a gondolataiból később a fizika és a csillagászat sok mindent vissza is igazolt.

A ő elképzelése szerint létezik egy meghatározhatatlan ősanyag, az apeiron, és abból nem egyetlen mozzanattal jött létre a kozmosz, hanem fokozatos fejlődési ciklusok sorával. Kezdetben a Földet övező levegőt egy lángoló gömb vette körül, majd ez a tűzgömb szétszakadt és belső körökbe zárult. Így jöttek létre az égitestek, majd a tűz ellenpárjaiként a vizek. Maguk az élőlények szintén fejlődés eredményei, és a tengerből származnak.

Az ember tengeri eredetét már csak azért is logikusnak tartotta, mert az emberi csecsemő feltűnően hosszú ideig magatehetetlen a szárazföldön, gondoskodás nélkül viszont a vízben lebegve túlélhetetett. Ezért tudta elképzelni, hogy az emberi evolúció elején egy olyan átmeneti testforma is segítette az alkalmazkodást, mint amilyen a sellőé.

Ez az elképzelés semleges képet festett a sellőkről. A mesékben és mítoszokban azonban a szereplők szimbolizálnak valamit, ezért a sellők tulajdonságai is inkább az emberekre bajt hozó démonokra vagy a boszorkányokra hasonlítottak. A görög mítoszokban például gyakran ők idézték elő az áradásokat vagy a viharokat, süllyesztettek el hajókat, miközben más alkalmakkor épp hogy áldást jelentett ez emberekre nézve a jelenlétük. Az is előfordult, hogy a halott nők lelkéből keltek életre ebben a felemás formában, vagy hogy Tritón tengeristen lányaikén a tengerek csábító nimfái voltak.

Egy politizáló sellő

Nem véletlen, hogy a politika fogalmát megteremtő görögöknél született meg – ráadásul pimaszul – a politizáló sellő meséje. Ennek főhőse III. Alexandrosz, közismert nevén Nagy Sándor féltestvére, Thesszaloniké makedón hercegnő volt. A legenda szerint Alexandrosznak egy alkalommal sikerült hozzájutnia a halhatatlanság vizéhez. És bár ez csak egy csekély mennyiség volt, mégsem fukarkodott vele, és kedvesen megmosta benne a húga haját. Amikor azután később Alexandrosz meghalt, Thesszaloniké fájdalmában a tengerbe vetette magát. Ám úgy látszik, rajta jobban fogott a halhatatlanság, mert életben maradt és attól kezdve sellővé válva úszkált az Égei-tengerben.

De hogy még itt is életben tartsa a bátyja emlékét, minden egyes hajóhoz odaúszott, és választás elé állította őket: vagy jól felelnek neki, egy fontos kérdésére, vagy dühöngő Gorgóvá változva hatalmas vihart hoz rájuk, amellyel azután úgy bánnak el, ahogy tudnak. A kérdése pedig ez volt: „Életben van-e Alexandrosz, a király?” A helyes válasz erre az, hogy „Él, uralkodik, és meghódítja a világot”. Hogy hány hajó legénysége tudott jól válaszolni és hány veszett a tengerbe az elhibázott felelete miatt, arról nem szól a fáma, mindenesetre a görög hajósok évszázadokon át rendszeresen véltek látni sellőket a tengeren. Aminek az oka az is lehetett, hogy sűrűbben találkoztak lamantinokkal vagy fókákkal, amelyek alakját messziről akár sellőnek is lehetett látni.

Az orosz Ilja Repin romantikus stílusban festette meg azt a víz alatti világot, amely a szláv mesékben a kalandor Szladko életének egyik színtere. A képet a szentpétervári Orosz Múzeum őrzi. (Fotó: Wikipédia)

Az ugyancsak sokat hajózó briteknél szintén összekapcsolódott a tengeri viharokkal és egyéb veszélyekkel a sellők alakja. Ott a sellők nemcsak előidézni tudják a katasztrófákat, hanem meg is tudják jósolni. Máskor inkább a jó boszorkányokra hasonlítanak, és különféle gyógymódokra tanítják meg az embereket. Némelyik történetben elképzelhetetlenül magas, akár 600 métert is elérő sellőkről regélnek, akik között férfiak is lehetnek. Ezek azonban csupán az eszükkel tűnnek ki, az érzelmeket vagy a jóindulatot kevésbé ismerik.

Víz alatti különvilágok

Több helyen olyan vízi lényeket is sellőknek neveznek, amelyeknek nincs halfarkuk és nem is feltétlenül nőneműek. Ilyen például az afrikai és a Karib-szigetek körüli vizeken uralkodó szellem, Mami Wata, akit olykor férfiként is ábrázoltak. Az Ezeregyéjszaka meséi című arab mesegyűjtemény könyveiben szintén szerepelnek olyan sellők, amelyek teljes egészükben emberi formával rendelkeznek, csak abban különböznek az emberektől, hogy a víz alatt is tudnak lélegezni.

A szláv mesevilágban szintén találkozhatunk olyan különleges vízi lényekkel, akiket általában sellőnek neveznek, bár inkább a görög mitológia najádjaira hasonlítanak. Ilyenek az orosz ruszalkák is, akiknek nincs halfarkuk, és akiket egy etnológus szerint a drámai körülmények közt elhunyt nők nyughatatlan szellemeinek tartottak. A hiedelmek szerint a ruszalkák folyókban vagy tavakban élnek, és általában gyilkosság vagy öngyilkosság áldozatai voltak. A halálukat közvetlenül a fulladás okozta, ezért is váltak vízi élőlényekké. Az emberek előtt gyönyörű, fiatal nőkként jelennek meg, hosszú, zöld hajjal, amely olyan, mintha hínárból lenne. Sötétedés után csábító táncot lejtenek a holdfényben, és ha sikerült maguk mellé odacsalni a férfiakat, akkor azokat a vízbe fullasztják. A 19-dik században gyakran ihlették meg a romantikus írókat, zeneszerzőket, akik közül a cseh Antonín Dvořák Ruszalka című operája vált a leghíresebbé.

De nem volt kevésbé sikeres az orosz Rimszkij-Korszakov Szadko című operája sem, amelynek címszereplője egy novgorodi kalandor, kereskedő és zenész. Ő egy alkalommal a víz alá látogat el, ahol egy ideig a Tengeri Cár udvarházában él, és mielőtt hazatérne, házasságot köt a cár lányával, aki egy sellő. Ugyanezt a Szadkót Alekszej Tolsztoj is megörökítette egy azonos című versben, ahogyan Ilja Repin is festett egy képet róla. 

A germán mondákban szintén a veszélyesen csábító nő szimbóluma a sellő, aki egy sziklán ülve és a szép, hosszú, hullámos haját fésülgetve csábítja le a férfiakat a mélybe, hogy ott belehaljanak ebbe a kalandba. Legismertebb alakjuk Loreley, akit a németek egyik nagy költője, Heinrich Heine (1797–1856) örökített meg egy versében. A lány alakja annyira beleivódott a köztudatba, hogy egy időben Loreley-frizurának hívták a hosszú, hullámos, szabadon leeresztett hajat. Egy másik európai sellőszerű lény a Melusine volt, akit olykor kettős halfarokkal vagy kígyószerű alsótesttel ábrázoltak. Richard Wagnernél is találkozhatunk hableányokkal: A Rajna kincse című opera egyik leghangulatosabb részében a zene három sellő játszadozását érzékelteti, a Rajna mélyén.

A belga szürrealista festő, René Magritte (1898-1967) a sellő fogalmában is a humort, a groteszket kereste. A fordított sellő című képe 1934-ben keletkezett. (Kép: www.ReneMagritte.org)

A legnagyobb sikert azonban a dán költő és meseíró, Hans Christian Andersen (1805-1875) tündérmeséje aratta. Ez 1837-ben jelent meg, és A kis hableány volt a címe. Ez vált a már említett koppenhágai szobor ihletőjévé is. Elsőként a Disney rajzfilmstúdió dolgozta fel a mesét, de később még több film és balett is született belőle. (A mesét elolvashatod itt is, részletes leírását és értelmezését pedig itt)

A kis hableány világhírű bronz szobra 1913. augusztus 24. óta áll a dániai Koppenhága kikötőjében. Dán neve Den lille Havfrue. Alkotója Hans Edvard Eriksen (1876-1959) dán-izlandi szobrászművész volt, akit egy gazdag sörgyáros, Carl Jacobsen (1842-1914), a Carlsberg sörgyár alapítójának fia támogatott a munkájában. A szobrász modellje a Királyi Balett egyik híres táncosnője, Ellen Price volt, aki azonban nem vállalta, hogy meztelenül is modellt álljon, ezért a sellő testét a művész a feleségéről, Eline Eriksenről mintázta.

A szobornak sajnálatos módon még az is a különlegessége, hogy a szoborrongálók kiemelt célpontjává vált. 1964-ben a fejét fűrészelték le, 1984-ben levágták a jobb kezét, és 1998-ban ismét a feje zavart néhány embert. De még a századik születésnapja sem telhetett békésen: ekkor, 2013-ban ismeretlen tettesek robbanóanyaggal döntötték le a kőről. A szobor ezután egy éven át hiányzott a kikötőből, ennyi ideig tartott, amíg kihalászták a maradványait a vízből, és a restaurátorok kemény munkájával újjávarázsolták a szobrot. De még ezt követően is akadtak olyanok, akik különféle festékekkel öntötték le, mert éppen rajta keresztül akartak valamit üzenni a többieknek. (Erről itt és itt olvashatsz.) Természetesen egy sellő szobrában éppen elég üzenet rejlik anélkül is, hogy valaki fűrésszel vagy dinamittal nekiesne. A szobornak tizenhárom másolatával is találkozhatunk a világ több pontján, ahol remélhetőleg elsősorban a kulturális-esztétikai üzeneteit értik.

Lévai Júlia


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Aitken  Albert de Mun  Ammut  Anaximandrosz  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arisztotelész  Arkhimédész  Artemisz  Asszír Birodalom  Aszklépion  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Baradla-barlang  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Budapest  Budapesti Vidám Park  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Claude Chappe  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dionüszosz  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fahrenheit  Fehérlófia  Fekete István  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Fourier-transzformáció  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Galénosz  Geomancia  Guinness rekordok  Hans Christian Andersen  Hedy Lamarr  Hippokratész  Hitler  Homo sapiens  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  John D. O’Sullivan  Julius Caesar  Justh-párt  János vitéz  Jézus  József Attila  Kaffka Margit  Kheirón  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kosztolányi Dezső  Kréta  Kyatice-kultúra  Károlyi Mihály  Kígyótartó  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mesekönyvek  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Mithridatész  Monte Cristo grófja  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Márton kenyere  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nelson altengernagy  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Notre-Dame  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Pompeius Magnus  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Róma  Római Birodalom  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Skócia  Stephen Hawking  Szent Heléna  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent Patrik  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Thesszaloniké  Tiberius császár  Tisza István  VII. István pápa  Vatikán  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  anemométer  antibiotikum  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  betegség  biológia  bozóttűz  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  cidrimókus  cineol  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  császármetszés  császárság  csütörtök  cégér  céhek  címer  delej  denevér  diadém  dob  drón  dórok  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  emlős  epekő  eretnek  etimológia  etruszkok  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  felvilágosodás  feng-shui  finommotorika  fogkő  foglalkoztató  folyadékkristály  frank  fáraó  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  gót  gőzhajó  hableány  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  higany  himnusz  hiszti  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  háború  hóhér  húsevő nyövények  hőmérséklet  hőmérő  ikozaéder  illat  immunitás  indiánok  inga  interjú  internet  ipari forradalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jel  jelhordozó  jelrendszer  járvány  játék  kakas  kalauzhajó  kalogathia  kalóz  kalózlevél  kalózállam  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  királynévíz  klímaváltozás  koala  kolera  komló  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kálvinizmus  készségfejlesztő  kétszikűek  kétéltűek  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  kórház  kölni  könyvtár  kötéltánc  közegészségügy  kőzetek  lazarett  lincselés  lizoszóma  lovasfutár  lárva  látás  láz  lázfa  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetoszféra  magnetosztrikció  malária  mandula  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  marcipán  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  misztikus lények  mitokrondrium  munkások  mutualizmus  mágnes  mágnesesség  mágnesség  május  május 1  második világháború  méhlepény  méreg  narentinok  narvál  neandervölgyi  nimfa  nyál  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  postakocsi  pszichológus  pápaság  pékség  rajz  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rádiócsillagászat  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  sellő  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szavak  szem  szemafor  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szocializmus  szogdok  sztrájk  szász  szélkakas  szélzsák  szülés  sör  tamariszkusz  tanulójáték  teaút  terhesség  terhességi teszt  terroristák  teszt  tesztelés  thrákok  tirrének  tisztálkodás  tobzoska  torpedó  trappista sajt  trappisták  turul  tájoló  távíró  törökfürdő  tükörtávíró  tüntetés  tőzsde  tűz  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vakcina  vakság  vasút  vegyszer  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vikingek  világháború  virágállat  vizelet  vonatrablás  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  wifi  zászló  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  általános választójog  átalakulás  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  úthálózat  ősbaktérium