Nem is némák a halak?

http://www.tessloff-babilon.hu/nem-is-nemak-a-halak- állatok, háború, halak

Néma, mint a hal – mondjuk azokra, akik egy szót sem szólnak. A hasonlatunk azonban nem tökéletes, mert, mint kiderült, a víz alatt nagyon is hangosak a halak. Minderre egy olyan helyzetben jöttek rá a kutatók, amikor egész másra kerestek megoldást.

Mi közük a tengeralattjáróknak a halak hangjaihoz?

1942 tavaszán kiéleződött a helyzet a náci Németország és az USA között, amelynek következtében egyre gyakrabban jelentek meg német tengeralattjárók az Atlanti-óceán partvidékén. Ezért az amerikai hadsereg technikusai mikrofonokat helyeztek el a víz alatt a partok előtt cirkáló német tengeralattjárók felderítésére. A legtöbb mikrofont a Chesapeake-öböl bejáratánál tették le. Ez az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb kiterjedésű torkolatvidéke, Maryland és Virginia államok között. A mintegy 300 kilométer hosszan elnyúló öbölbe több mint 150 folyó és patak torkollik.

Nem is némák a halak?
A jóval New York alatt lévő, Virginia állambeli Chesapeake-öböl volt a színhelye annak a haditengerészeti akciónak, amely elvezette a biológusokat a halak hangkiadási képességének felfedezéséhez.

Az érzékeny mikrofonokat a tengerben terjedő géphangok érzékelésére fejlesztették ki. A cél az volt, hogy a mikrofonok jelezzék, ha elúszik felettük egy tengeralattjáró, amelynek hangja a felszín fölött emberi füllel egyáltalán nem hallható. Már csak azért sem, mert bár a német tengeralattjárókat, az U-Bootokat a víz felett a hangos dízelmotorokkal hajtották, a víz alatt azonban ezekhez nem volt elég oxigén, ezért a halkabb villanymotorokra váltottak át. A fenékre helyezett mikrofonok azonban ezek halk hangját is érzékelték, és azonnal jelezték a parti megfigyelő állomásoknak. Az öbölben azonban hiába figyelték a technikusok a műszereket: a tenger alatti mikrofonok hosszasan nem jeleztek semmit.

Egy nap ajtán mégis érkeztek jelzések, és a megfigyelőállomáson azonnal elrendelték a riadókészültséget. Fegyveresek figyelték, hogy mikor bukkannak fel tengeralattjárók az öbölben, ám semmi ilyesmi nem történt, miközben éjfélre a jelzések is megszűntek. Ekkor a haditengerészeti búvárokat küldött a mélybe, de ők sem találtak semmit. Másnap megismétlődött ugyanez a helyzet: napközben a mikrofonok folyamatosan jelezték a hangokat, és éjfélre ezek ugyanúgy abbamaradtak. Ugyanez történt olyankor is, amikor ún. akusztikus aknákat helyeztek el a víz alá, amelyek ugyancsak a víz alatti hangokra reagáltak, és elvileg a felettük elúszó tengeralattjárókat kellett felrobbantaniuk. Ám ezek nem egyszer olyankor is felrobbantak, amikor szintén semmiféle hajó nem járt arra.

Mind több helyen vált egyértelművé, hogy a hangok nem emberi tevékenységből származnak, ezért logikusan gondoltak arra, hogy valószínűleg a természetből erednek. Ekkor biológusokat hívtak segítségül, és azok rá is jöttek a rejtélyre: mivel a tavaszi időpontban az öbölben igen nagy számban gyűlnek össze íváshoz bizonyos halak, a mikrofonok csakis az általuk keltett hangokat érzékelhették. Ezután a halak vizsgálatai be is bizonyították a feltételezéseiket: kiderült, hogy a csikóhalak közé tartozó, később dobos halaknak elnevezett élőlények valóban erős hangokat adnak ki. Ám ezt nem hangszálakkal teszik, mint például az emlősök, hanem az úszóhólyagjukkal. A halak gyors egymásutánban többször is úgy húzzák össze a hólyagjukat, hogy attól kopogtató hang keletkezik. Ettől kezdve biológusok tucatjai kezdték vizsgálni a halak hangkiadási módszereit, és hamarosan beigazolódott, hogy a halak igen sok faja használja ehhez hasonlóan az úszóhólyagját hangkiadásra.

Nem is némák a halak?
A kétszínű papagájhal a foglebenyeivel „muzsikál”.

Az úszóhólyag, mint hangszer

Az ördöghal szintén az úszóhólyagjával ad ki hangot. Ő az izmaival rezegteti a hólyagja falát, amitől a benne lévő gázmolekulák vibrálni kezdenek, és ez olyan búgássá áll össze, mintha egy hajókürt szólna. Közelről a búgás olyan erős, mint egy repülőgép légcsavarja.

A tengeri vörösbegy más technikával „énekel”: az ő hólyagján egy apró lyuk van, s a hal ezen áramoltatja a levegőt ki-be a hólyagizmaival, elképesztő gyorsasággal. A lyukon másodpercenként kétszázszor átzúgó levegőtől a hártya rezgésbe jön, a hólyag fala pedig felerősíti a hangot. Az európai íjhalnak ezzel szemben van egy kis ablaka a hólyagján, amely éppen a melluszonya alatt helyezkedik el. Neki nem kell mást tennie, csak rácsapnia erre az ablakocskára, amitől tompa, dobbanásszerű hang keletkezik körülötte.

Az árnyékhalak az óceán hegedűsei. Ők a koponyájuk és a gerincük közt feszülő izomszálaikat tudják úgy megrezegtetni, hogy zengő hangok keletkezzenek. A tüskéshalakat és a papagájhalakat azonban legfeljebb a kezdő hegedűsökhöz sorolhatnánk, hiszen ők olyan csikorgó és recsegő-ropogó hangokat adnak ki, amelyek hallatán sokan eltanácsolnák őket a zeneiskolából. Ezek a halak ugyanis a garatfogazatukkal, illetve a foglebenyeikkel adnak ki hangokat, amelyek meglehetősen kellemetlenek az emberi fülnek. Ugyanígy a már említett íjhal is átvált olykor a hólyagmuzsikáról a fogcsikorgatásra. Szerencsére azonban ezeket a zenéket az embernek, ha csak nem kényszerül éppen tengeralattjárók kilesésére, nem kell meghallgatnia. Ezért igazat kell adnunk a költő Christian Morgensternnek, aki mégis csak hangok nélkül képzelte el a halak énekét, és így örökítette azt meg A hal éji éneke című versében:

 

 ˉ
˘ ˘
ˉ ˉ ˉ
˘ ˘ ˘ ˘
ˉ ˉ ˉ
˘ ˘ ˘ ˘
ˉ ˉ ˉ
˘ ˘ ˘ ˘
ˉ ˉ ˉ
˘ ˘ ˘ ˘
ˉ ˉ ˉ
˘ ˘
ˉ

Lévai Júlia


Címkék:

ajánló  állatkert  állatok  alvás  Antarktisz  aszteroida  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  bolt  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  császárság  csillagok  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  ember  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  étkezés  eukaliptusz  Európa  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyerekek  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hangsebesség  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  idő  időjárás  időszámítás  India  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  járművek  játék  jel  jelentés  jelrendszer  Jézus  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  könyv  kőzetek  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  lovagok  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  művészet  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyelv  nyomozás  óceán  ókor  ókori Görögország  oktatás  olimpia  olvasás  óra  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szavak  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  úthálózat  ünnep  vadnyugat  vallás  város  Városliget  vasút  védőoltás  Velence  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf  zene