Parthenont a pantheonnal… I.

http://www.tessloff-babilon.hu/parthenont-a-pantheonnal--i-- építmények, ókor

A hangzásuk hasonlósága miatt gyakran keverik az emberek a Parthenont a pantheonnal, holott a két szónak nincs sok köze egymáshoz. Az egyik egy athéni templom neve, a másik viszont egy épülettípusé, amelynek több egyedi formája is lehet. Nyelvtani szempontból tehát a Parthenon egy tulajdonnév, a pantheon viszont köznév. Azonban mindkettő mögött az antik kultúrának ugyanaz a lenyűgöző színessége és gazdagsága áll, amely máig meghatározó szerepet játszik az európai kultúrában.

Magazin
Athén összképét ma is meghatározza az Akropolisz lenyűgöző képe. A gondosan restaurált Parthenon egyes részletei sokat mesélnek arról, ami az ókori és a mai embert összeköti. (Kép forrása)

Az athéni Parthenon születése

A görög építészet a szónokként, uralkodóként és hadvezérként egyaránt kimagasló Periklész (i.e. 495 - i.e. 429) idején élte a fénykorát. Ekkor született meg az Akropolisz legnagyobb klasszikus temploma is, amelyet kb. i. e. 448 és 438 között épített két építész, Iktinosz és Kallikratész. A munkálatokat a korszak legnagyobb szobrásza és építésze, Pheidiasz vezette.

Az Akropolisz, vagyis a város fellegvára, más néven felsővárosa jelentős területet foglal magában: az ovális alaprajzú fellegvár 350 méter hosszú és 150 méter széles. Ennek a területnek a legmagasabb pontján áll a Parthenon, amelynek hossza 69,5 méter, a szélessége pedig 39,5 méter. A hosszabbik oldalára 17, a keskenyebbikre 8 oszlopot állítottak.

Itt ezt megelőzően is állt egy templom: az ún. Hekatompedon, amelyet szintén a város védőszentjének tiszteletére emeltek. Ekkor azonban, az impozánsabb épület kedvéért ezt lebontották. (A hekatompedon jelentése egyébként „100 láb”, vagyis a név az épület hosszára utalt. A szó egy idő után megkülönböztető névként tapadt hozzá azokhoz az ókori görög templomokhoz, amelyek 100 láb hosszúak voltak.)

Magazin
A Parthenon legérdekesebb szobra, Pheidiasz 12 méter magas, elefántcsontból és aranyozott üvegből készült Athénéje sajnos az idők során megsemmisült. Amit itt látunk, az egy olyan reprodukciója, amelyet a maradványai alapján készítettek. Athéné a jobb kezében egy másik istennő, a szárnyas Niké szobrocskáját tartja, jelezve, hogy ő maga is igyekszik biztosítani az athéni polgárok számára a mindenkori győzelem lehetőségét. (Kép forrása)

A Parthenon megépítését az tette lehetővé, hogy az i. e. 5-dik századra Athén egy olyan, adófizető közösség vezető városa volt, amely a perzsákkal szemben igyekezett megvédeni a görög területeket. Egy alkalommal, i. e. 454-ben biztonsági okokból Athénba szállították a szövetség pénztárát, amikor pedig Periklésznek lehetősége nyílt rá, hogy erőteljesebben beleszóljon a pénz felhasználásába. Ő ekkor az összeg egy részét a perzsák által elpusztított város újjáépítésére fordította. És bár a Parthenon elsősorban Parthenosz Athena, vagyis a Szűz Athéné iránti tiszteletet fejezte ki, mind az elhelyezése, mind a belefektetett, rengeteg pénz és munka révén egyúttal Athén vezető szerepét is szimbolizálta. Amikor a Parthenon elkészült, hatalmas ünnepségek keretében, a város egész lakosságának részvételével avatták fel.

A korszak kiemelkedő épületeinek építkezéseinél abban az időben a legértékesebb anyagokat használták: a barnás színű hümettoszi, a vöröses-sárgás pároszi és a kékes pentelikoni márványt. A Parthenon ez utóbbiból készült, ión stílusban.

Az ión építésrend az azonos nevű népről kapta a nevét, ahogyan a másik, nagy stílus, a dór a dórokról. (Ugyanezek a népek a frígekkel, lídekkel és lokrisziakkal együtt a zenében is névadókká váltak: róluk nevezték el később a jón, dór, fríg, líd és lokriszi hangsorokat, amelyek hosszú ideig az egyházi dallamok alapjaiként szolgáltak.) Az ión (vagy jón) stílus az i.e. 6-dik század elején alakult ki, elsősorban az Égeikum keleti szigetein és Kis-Ázsiában. A dórtól alapvetően két elemében tér el: az oszlopok és a frízek kidolgozásában. Az ión oszlop gyűrűkből összetett lábazaton áll (a dór nem rendelkezik ilyen talapzattal), s a törzsét sűrűbb és mélyebb vájatok díszítik, mint amilyeneket a dór oszlopokon látni. Jellemzője, hogy az oszlopfőt kétoldalt csigavonalban (volutában) végződő, vékony fedőlap zárja le.

Az oszlopokon nyugvó főgerenda, vagyis az architráv fölött egy frízt látunk. Ez díszítő elem: egy zárt, szalagszerű mező, amelyet figurális (alakos) vagy ornamentális (növényi elemekből álló) díszekből állítanak össze. Az ión stílusú templomokon a frízt domborművek borítják (a dór stílusúaknál meghatározóbb a geometrikus minta). A Parthenon frízén a szobordíszítés i. e. 432-ben készült el, Pheidiasz tervei alapján, de valószínűleg az épület összes szobrát ő tervezte. A templom legfontosabb szobra, Pallasz Athéné 12 méter magas, elefántcsontból és aranyozott üvegből készült alakja szintén Pheidiasz műve volt. A szobor az idők során megsemmisült, és a restaurátorok csupán a megmaradt darabjaiból következtettek a szobor eredeti alakjára és méreteire.

A Parthenont természetesen szintén érintették a történelem viharai, amelyek mellett olykor a természeti csapások (pl. földrengések) is nyomot hagytak rajta. Ami a történelmet illeti: 1209-ben a bizánci keresztény egyház vette el a pogány többistenhittől, és tette a keresztény egyistenhit templomává, majd a 15-dik században a muszlimok alakították át egy időre, mecsetté. Mindezek azonban nem okoztak visszafordíthatatlan károkat az épületben.

Sajnos a megszálló törökök az épület egy részét fegyver- és lőporraktárnak is használták. Amikor pedig1687-ben a fellegvárat ostromló velenceiek gránátot dobtak az épületre, az felrobbantotta a lőpor-raktárt, aminek következtében az oldalsó oszlopok nagy része ledőlt. Mindez később jelentős erőfeszítéseket igényelt mindazoktól, akik az eredeti szépségében és különlegességében szerették volna visszaállítani a Parthenont.

A megmaradt szobrok jelentős részét a 19-dik század elején egy skót nemes, katona és diplomata, lord Elgin vásárolta meg, majd adta el a British Museumnak (1816), ahol ezek jelenleg is láthatók. A többi szobor egy részét az Athénban az Akropolisz Múzeumban, másik részét a párizsi Louvre-ban őrzik. A Parthenont az Akropolisz más épületeivel együtt 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánították. (Részletes történetét és további, építészeti jellemzőit lásd a Wikipediában, továbbá itt is olvashatod.)

A pantheon körkép is, meg épület is lehet

A pantheon név az ógörög pántheion összetételből ered, és a jelentése: „minden isten”. A szó kezdetben egy adott kultúra isteneinek és istennőinek áttekintését, körképét jelentette, majd idővel az olyan épületekre is használták a szót, amelyeket több isten tiszteletére is emeltek. A vallások változásai és a többistenhit eltűnése során a pantheon fogalma tovább bővült: a több isten helyébe a szentek sora majd a kiemelkedő halottak sokasága került, így a pantheon a mauzóleum, vagyis a temető szerepét is magára vette. Ma a világon két jelentős pantheon gazdagítja az építészet világát: a római és a párizsi, amelyek között éppen az jelenti a legfontosabb eltérést, hogy mennyire hangsúlyos bennük a mauzóleumi szerep. Ezekről majd a következő cikkünkben (Parthenont a pantheonnal… II.) olvashatsz.


Címkék:

ajánló  állatkert  állatok  alvás  Antarktisz  aszteroida  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  bolt  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  császárság  csillagok  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  ember  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  étkezés  eukaliptusz  Európa  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyerekek  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hangsebesség  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  időjárás  időszámítás  India  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  járművek  játék  jel  jelentés  jelrendszer  Jézus  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  könyv  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  lovagok  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  művészet  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyelv  nyomozás  óceán  ókor  ókori Görögország  oktatás  olimpia  olvasás  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szavak  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  úthálózat  ünnep  vadnyugat  vallás  Városliget  vasút  védőoltás  Velence  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf  zene