A vérvörös csütörtök története

Ady Endre, általános választójog, Babits Mihály, csütörtök, Ferenc József, Justh-párt, Kaffka Margit, Károlyi Mihály, Kosztolányi Dezső, Lukács László, május, munkások, Nyugat folyóirat, Szociáldemokrata Párt, szocializmus, sztrájk, Tisza István, tüntetés, vérvörös csütörtök

Május 23-dika Magyarország történelmében és irodalmában egyaránt emlékezetes dátum. Az azóta vérvörös csütörtökként emlegetett, 1912-es májusi napon a munkások első nagyszabású tüntetése zajlott le, amelyen a hadsereg addig szokatlanul erőszakosan lépett fel.

Mi vezetett a tüntetéshez?
A tüntetést az a felhívás indította el, amelyet az ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt intézett az ország munkásaihoz. A szociáldemokraták az 1870-es években kezdték terjeszteni azokat a szocialista eszméket, amelyek egyebek közt a politikai jogok demokratizálásának és a munkaviszonyok javításának céljait fogalmazták meg.

Petőfi jelszószerű verssora – „Haza csak ott van, ahol jog is van” – az 1912-es, hatalmas munkástüntetésen is ott volt, bizonyítva, hogy a 48-as, liberális eszmények bármely réteg számára érvényesek lehetnek.

Az egyes szakmákhoz és területekhez kötődő ún. szakegyleteikben kialakították a segélyezések és az önképzések rendszerét, de rendkívül fontosnak tartották a műveltséget segítő intézményeket is. A munkások a századfordulótól városonként munkásotthonokat, szakszervezeti székházakat építettek, amelyekben könyvtárakat, énekkarokat, színjátszó csoportokat működtettek, tanfolyamokat, közéleti vitákat rendeztek. Mindezek mellett színvonalas szakmai folyóiratokat is kiadtak. Önálló pártjuk 1890-ben alakult meg. Céljaik közt a gyárak, földek, bányák, bankok köztulajdonba vétele mellett a nyolcórás munkaidő bevezetése, a szövetkezeti rendszer, a szakszervezeti mozgalom és a parlamenti érdekérvényesítés megerősítése is szerepelt.

Ez utóbbi területén legfontosabb követelésük az általános, egyenlő, titkos, nőkre is kiterjedő választójog volt, amiben a polgári demokraták és radikálisok is támogatták őket. A választási rendszer ugyanis rendkívül elavult volt. Változatlanul az 1848. évi V. törvénycikk által meghatározott egyfordulós, relatív többségi választási rendszer volt érvényben, amelyben csak azoknak a huszadik évüket betöltött férfiaknak volt választójoguk, akik megfeleltek a kormányok által meghatározott vagyoni cenzusnak (vagyis egy olyan, osztályozási rendszernek, amely egy bizonyos nagyságú birtokot és vagyont írt elő a részvételhez). A dualizmus korában egy 1874-es törvény az adózáshoz kötötte a választójogot, aminek következtében később (1899-ben) még azokat is kizárták a szavazásra jogosultak közül, akik nem fizették be időben az adóhátralékukat. A demokraták számára a legalapvetőbb kifogás a nők és a vagyontalanok kizárása volt.

Ezt a függetlenségi Justh-párt párt is képviselte a parlamentben, ahol azonban 1912 májusában (nem mellesleg Ferenc József császár és király sürgetésére) azt a Tisza Istvánt választották meg házelnöknek, aki teljes erővel akadályozta az ellenzéki pártok javaslatainak érvényesítését. Ennek érdekében terjesztette be a saját, ún. obstrukciós törvényjavaslatát is, a viták meglehetősen önkényes szabályozására.

Ez a negyvenes villamos a tüntetés során védőfallá vált egy időre, a lövöldözésekben.

(Obstrukciónak a politikában a döntések jogszerű, de fölösleges, gyakran zajos hátráltatását nevezik, a latin obstructio = elfalazás, elzárás jelentésű szó alapján. A törvény azt is lehetővé tette, hogy a kormány mindent obstrukciónak minősíthessen, ami nem tetszik neki.) Tisza javaslata most a választási törvény reformjának beterjesztését is akadályozta volna, a lakosságot sújtó haderőtörvény ellenzéki kifogásolásával együtt.Ezért látta úgy a Szociáldemokrata Párt, hogy a parlamentnek ez a döntése erőteljes politikai fellépést kíván, amellyel a munkások az ellenzéki pártokat kívülről megerősíthetik.

Tüntetések szervezése országszerte

Magyarországon a környező országokhoz képest jóval nagyobb volt a szervezett munkások aránya: a századfordulón körülbelül 15 ezer, 1907-ben már 135 ezer munkás, vagyis a munkások 10-15 százaléka tartozott szakszervezethez, illetve a Szociáldemokrata Párthoz. Ezért a Budapestre tervezett tüntetéshez több város is csatlakozott: Aradon, Győrött, Kaposvárott, Kassán, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett, Pozsonyban, Szolnokon és Temesváron, de további, kisebb városokban is megindult a tiltakozás. A fővárosban május 23-dikán százezres munkástömeg gyűlt össze, amelyet hamarosan rendőrök vettek körül, és igyekeztek megállítani.

A békésen demonstráló tömeg azonban nem oszlott szét, ezért Lukács László miniszterelnök Tisza István egyetértésével tízezer fős hadsereget vezényelt ki ellenük. A tömeg továbbra is az általános választójogot és Tisza távozását követelve menetelt a Parlament felé, amikor a hadsereg vezetői tűzparancsot adtak: géppuskával a tömegbe lövettek. A munkások válaszként barikádokat építettek és visszalőttek a rendőrökre. Az utca csatatérré vált, és az összecsapások során öt civil és egy rendőr vesztette életét, 162-en pedig megsebesültek. A Szociáldemokrata Párt visszavonulásra szólította fel a harcolókat, ám akkorra a tömeg már nem volt irányítható. Az általános, titkos és egyenlő választójogért valamint a haderőreform ellen szervezett, békés tüntetés véres összecsapássá vált.

Sajátos módon értelmezte a szabadelvűséget a Nemzeti Munkapárt elnöke, Lukács László miniszterelnök, aki épp a liberalizmus egyik alapelvéért, a jogegyenlőségért tüntető tömeg ellen vezényelte ki a katonaságot.

Milyen hatása volt a tüntetésnek?

A tüntetéssel a szociáldemokraták nem tudták elérni legfőbb céljukat, a választójog megreformálását. Sőt, a következő évben megszavazott, 1913. évi XIV. törvénycikk még azzal is rombolta a jogrend demokratizmusát, hogy nyílt szavazást rendelt el.

Az általános és titkos, a nőkre is kiterjedő (igaz, még mindig korlátozott) választójogot elsőként majd csak a Károlyi-kormány vezeti be 1918-ban. Eszerint minden, bármelyik hazai nyelven írni-olvasni tudó, 21 éven felüli férfi és 24 éven felüli nő szavazati jogot kapott.

A tüntetésnek azonban mégis jelentős volt a hatása elsősorban a társadalom közéletére. A megmozdulás illetve annak véres elfojtása felhívta a figyelmet arra, hogy miközben tömegek élnek nagyon nagy szegénységben, semmilyen módon nem tudják érvényesíteni a politikai céljaikat, akaratukat. A választási törvény kirekesztő jellege miatt csak az egyes politikusok jóindulatán múlik, hogy egy-egy témában érvényesül-e a képviseletük a parlamentben.

A társadalmi berendezkedés ekkor még csak az irodalom és a művészetek számára adott lehetőséget arra, hogy erről a problémáról beszéljenek. A polgári irodalomban, különösen a Nyugat című, 1908-tól működő folyóirat szerzőinek körében felismerték ennek fontosságát, és a szolidaritás, a kirekesztettek ügye állandó témává vált a műveikben. Ők gyakran publikáltak a szociáldemokraták által fenntartott Népszavában is.

A tüntetésről a kor két nagy költője is írt drámai hangulatú verseket. Babits Mihály a Május huszonhárom Rákospalotán című költeményben állított emléket az eseménynek, Ady Endre pedig két versben is: a Rohanunk a forradalomba és a Rengj csak, Föld beszél a tüntetésről. Ezek mellett Kaffka Margitnak az Állomások című regénye, Kosztolányi Dezsőnek pedig az Emlék 1912. május 23-ról című írása szól a vérvörös csütörtökről.

Az egykori tüntetők politikai céljai azonban csak több évtizeddel később, rengeteg kitérő és egy áldemokratikus rendszer után váltak valóra, az 1989-90-es rendszerváltás alkotmányával, amely ténylegesen is lehetővé tette az általános, titkos és minden kirekesztés nélküli választójogot.

 

Lévai Júlia




Címkék:

Ady Endre  Aiszóposz  Aitken  Albert de Mun  Ammut  Anaximandrosz  Angol Park  Antarktisz  Anubisz  Apollón  Artemisz  Asszír Birodalom  Aszklépion  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Baradla-barlang  Belgium  Benedek-rend  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Budapest  Budapesti Vidám Park  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Chicago  Churchill  Claude Chappe  Cynara  Danaé  Dante Alighieri  Dionüszosz  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fahrenheit  Fekete István  Ferenc József  Ferenc pápa  Formózusz pápa  Fourier-transzformáció  Fribourgi Unió  Föld  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Galénosz  Geomancia  Guinness rekordok  Hans Christian Andersen  Hedy Lamarr  Hippokratész  Hitler  Homo sapiens  Héber Biblia  Héra  I. Erzsébet  India    Jahve  James Prescott Joule  Jean de La Fontaine  John D. O’Sullivan  Julius Caesar  Justh-párt  Jézus  József Attila  Kaffka Margit  Kheirón  Kivonulás könyve  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kosztolányi Dezső  Kréta  Kyatice-kultúra  Károlyi Mihály  Kígyótartó  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Medúsza  Melbourne  Mesekönyvek  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Mithridatész  Monte Cristo grófja  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Márton kenyere  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Napóleon  Nelson altengernagy  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Notre-Dame  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Pesti Állatkert  Plinius  Pompeius Magnus  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Pégaszosz  Robert Owen  Roosevelt  Római Birodalom  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Skócia  Stephen Hawking  Szent Heléna  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent Patrik  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Thesszaloniké  Tiberius császár  Tisza István  VII. István pápa  Vatikán  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  anemométer  antibiotikum  archea  articsóka  autofágia  axolotl  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  betegség  biológia  bozóttűz  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  cidrimókus  cineol  ciszterciták  citoplazma  corona  császármetszés  császárság  csütörtök  cégér  címer  delej  denevér  diadém  dob  drón  dórok  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  emlős  eretnek  etimológia  etruszkok  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  feng-shui  finommotorika  foglalkoztató  folyadékkristály  frank  fáraó  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gabona  galea  gallok  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  gót  hableány  hadművelet  hajmosás  hatalom  higany  hiszti  hullazsinat  hullámvasút  hőmérséklet  hőmérő  ikozaéder  illat  immunitás  indiánok  inga  interjú  internet  ipari forradalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jel  jelhordozó  jelrendszer  járvány  játék  kakas  kalauzhajó  kalogathia  kalóz  kalózlevél  kalózállam  kamelaukion  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  kausia  kereskedelem  kereszténység  királynévíz  klímaváltozás  koala  kolera  komló  koncepciós per  kopoltyú  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kálvinizmus  készségfejlesztő  kétéltűek  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  kórház  kölni  könyvtár  kötéltánc  közegészségügy  lazarett  lincselés  lizoszóma  lovasfutár  lárva  láz  lázfa  légzés  lúg  magasság  magnetoszféra  magnetosztrikció  malária  mandula  manna  mannatövis  mannazuzmó  marcipán  masszázs  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  misztikus lények  mitokrondrium  munkások  mágnes  mágnesesség  mágnesség  május  május 1  méhlepény  méreg  narentinok  narvál  neandervölgyi  nimfa  nyál  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  placenta  postakocsi  pszichológus  pápaság  pékség  rajz  rekamié  robot  rádiócsillagászat  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  sellő  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szavak  szemafor  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szocializmus  szogdok  sztrájk  szász  szélkakas  szélzsák  szülés  sör  tamariszkusz  tanulójáték  teaút  terhesség  terhességi teszt  teszt  tesztelés  thrákok  tirrének  tisztálkodás  tobzoska  torpedó  trappista sajt  trappisták  tájoló  távíró  törökfürdő  tükörtávíró  tüntetés  tőzsde  tűz  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vakcina  vasút  vegyszer  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vikingek  világháború  vizelet  vonatrablás  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  wifi  zászló  Északi-sark  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  általános választójog  átalakulás  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  úthálózat  ősbaktérium