Miért éppen a tobzoska?

éhínség, Kína, koronavírus, tobzoska

A koronavírus-járvány 2019 decemberében kezdett el terjedni a világon. Amikor megnézték, hogy az első 41 beteg hol járt az előző időszakban, kiderült, hogy 27-en ugyanazon a piacon is vásároltak: a Kínában lévő Vuhan város Huanan nevű piacán. A további vizsgálatok pedig azt bizonyították, hogy a betegség az ott árult tobzoskák húsából vagy a pikkelyeiből került be az emberek szervezetébe. Ennek a különleges formájú emlős ragadozónak ugyanis Kínában minden részét megeszik. Ez eddig nem okozott járványt, most azonban egy véletlen során az állatok megfertőződtek, vélhetően denevérektől. A bennük továbbszaporodó kórokozó pedig az emberek szervezetébe is bekerült, amikor azok megették őket.

Milyen állat a tobzoska?

A Wikipédia leírása szerint a tobzoskák vagy tobzoskaalakúak az emlősök osztályának egy rendjét adják. A szelíd jávai tobzoskától az óriás tobzoskáig összesen nyolc fajuk él a Földön. Sokáig különálló rendnek tekintették őket, s a további emlősrendekkel való rokonsági kapcsolataikat hosszasan nem sikerült feltárni. Később azonban, amikor már a molekuláris biológia is segítette a kutatásokat, pontosítani tudták, hogy az emlősök törzsfáján a tobzoskaalakúak ma élő legközelebbi rokonai a ragadozók, és hogy a két csoport kb. 75 millió éve vált el egymástól. Az egyik ágon a tobzoskák, a másikon a ragadozó emlősök csoportjai (kutyaalkatúak, macskaalkatúak, úszólábúak stb.) alkottak külön rendet.

A tobzoska kölykök szokatlan módon az anyjuk farkán „utaznak” és ott is alszanak. (Kép)

A tobzoskák leglátványosabb jellemzője a testüket tetőcserép módjára borító pikkelytömeg. Magyar nevüket is annak alapján kapták, hogy a pikkelyeik a fenyőtobozokra emlékeztetnek. Ezek a fejük tetejétől a farkuk végéig beborítják az állatok testét. Egyedül a hasi oldaluk marad szabadon: ezt finom szőrzet borítja. A pikkelyek kialakulását többféle módon is magyarázzák. Az egyik elmélet szerint ezek a többi emlős szőréhez hasonlóan a bőr irharétegének szemölcseiből sarjadnak, vagyis voltaképpen egybeolvadt szőrszálak, amelyek folyamatosan kopnak és nőnek. Mások szerint viszont a pikkelyek inkább a hüllőkkel kötik össze ezeket az állatokat, és önálló képződmények. A tobzoskák pikkelyeinek száma az életük során nem változik.

Jellegzetességük még, hogy mind a négy lábukon öt ujjuk van, továbbá hogy az elülső lábakon sokkal erőteljesebbek a karmaik, mint a hátsókon. A tobzoskák csak hangyákat és termeszeket esznek, s ahhoz, hogy ez utóbbiakhoz hozzáférjenek, fel kell törniük azok várainak falát – ebben segíti őket a harmadik ujjukon lévő, különösen erős karom. Ugyancsak a táplálkozásukhoz idomult a koponyájuk, amelynek formája erőteljesen emlékeztet a hangyászfélékére: mindkét csoport koponyája hosszúra nyúlt és csőszerű. Fogaik nincsenek, bár az embrionális fejlődésük során már kimutattak felszívódó fogkezdeményeket.

A nagytermetű afrikai fajok nyelve 40 centiméteres, a kisebbeké 20 centis. Nyelvük azonban mérete miatt nem fér el a szájüregükben, ezért amikor éppen nem táplálkoznak, egy zacskószerű mélyedésben tartják a mellrészükön. Bár a nyelvük többnyire vékony, olyan erős és rugalmas izmokból áll, hogy ennek köszönhetően az állat minden irányban gyorsan és nagy erővel tud lecsapni ezzel a szervével. Azt, hogy a hangyák és termeszek biztosan ráragadjanak a nyelvükre, egy intenzíven működő nyálmirigy biztosítja. A gyomruk belső felszínét pedig vastag szaruréteg védi attól, hogy az oda épen bekerülő hangyák és termeszek ne tudjanak védekezésképpen belecsípni a falába. A rovarok kitinpáncélját az emésztés során egy erős szarufog-rendszer őrli meg, a szintén bekerülő homok- és kavicsdarabkák felhasználásával.

Kínában 2016-ban a hatóságok 11,9 tonna csempészett pikkelyt foglaltak le. A Qubit összefoglalása szerint „jól mutatja a szállítmányok nagyságát, hogy néhány éve egy kínai kikötőben 11,9 tonna pikkelyre csaptak le: az Afrikából érkező szállítmány körülbelül húszezer tobzoska életébe került. A TRAFFIC jelentése szerint évente körülbelül tízezer jávai tobzoska esik a vadorzók áldozatául”. (Fotó: Chen wen/Imaginechina)

A tobzoskaalakúak agya a testtömegüknek mindössze a 0,3 százaléka, tehát igen kicsiny, ami azonban nem akadályozza meg őket abban, hogy gyorsan tanuljanak és alkalmazkodjanak. Ha jól bánnak velük, könnyen megszelídíthetők és nem is igyekeznek megszökni. A tobzoskák szaglása kiváló, a látásuk és a hallásuk viszont kifejezetten gyenge. Mivel éjszaka vadásznak és ráadásul magányosan, az ember számára meglehetősen nehéz feladat megismerni az életmódjukat.

A párzásról, megtermékenyítésről és a vemhességi időszakról szinte alig lehet tudni valamit. Az biztos, hogy a hímek és a nőstények csak a párzási időszakban találkoznak egymással, és a nőstény egyetlen, jól fejlett utódot hoz a világra, amely a kibújása után az anyaállat farkán kapaszkodik meg, és hosszú ideig szopik. Az egyes tobzoskák napközben föld alatti odújukban húzódnak meg és összegömbölyödve pihennek. Egyes fajok a fákon is pihenhetnek. A pálmafák különösen alkalmasak a számukra ahhoz, hogy befészkeljék magukat egy-egy vastagabb levél tövébe, ahol az erős karmukkal biztonsággal meg tudnak kapaszkodni.

Az ember a tobzoskát, a tobzoska az embert veszélyezteti

A tobzoskák elsősorban a pikkelyeik miatt váltak különösen kiszolgáltatottakká, hiszen ezeknek – és bizonyára nem ok nélkül – igen sok helyen gyógyerőt tulajdonítanak. Emiatt Ázsiában és Afrikában egyaránt régóta vadásznak rájuk, hogy jó áron eladják a pikkelyeiket, elsősorban a feketepiacokon. A pikkelyeket – a narvál szarvához hasonlóan – általában porrá őrölve szokták felhasználni, elsősorban a bennük lévő, nyugtató hatású anyagok miatt. De emésztési és daganatos betegségek, bőrbetegségek, légzőszervi betegségek gyógyításához is készítenek belőle port, évszázadok óta. Az azonban, hogy a húsát is tömegesen használják fel az étkezésekhez új fejlemény.

Áruként kínált, élő tobzoskák Mianmarban. Mint látható, a legkülönfélébb fajtájú és nagyságú tobzoska kerül be a piacokra, ahol többnyire tűrhetetlen körülmények között tartják őket. Fotó: Wikimedia Commons)

Hogyan vált ennivalóvá?

Nemrég az Euronews tette közzé azt a videót, amelyen egy tudós részletesen elmondja a tobzoskák mindennapos étekké válásának drámai történetét. Ebből megtudjuk, hogy a folyamat az 1960-as években kezdődött, amikor Kínában több mint 36 millió ember halt éhen. Az egypárti uralomra, az egyoldalú tervgazdálkodásra, teljes államosításra és korlátozott kereskedelemre berendezkedő kínai állam képtelen volt annyi élelmet biztosítani, amennyire szüksége lett volna az ott élő 900 millió embernek. És mivel az éhezés még a '70-es években is tartott, 1978-ban a kommunista vezetés lazított az állami fennhatóságon, és ha korlátozottan is, de engedélyezte a magánfarmok működését.

Mivel azonban a korlátozás azt jelentette, hogy a marha-, csirke- és disznótenyésztést továbbra is az állami nagyvállalatok kontrollálták, a magánfarmokon csak az addig vadon élő állatokat tudták tenyészteni. Így válhattak étkezésre és más célokra alkalmassá például a teknősök, kígyók és denevérek, majd a pávák, krokodilok, struccok, rókák, cibetmacskák és a tobzoskák. A kormány végül 54 féle állat tenyésztését engedélyezte. Mindezek következtében a farmokon meghonosított vadállattenyésztés fokozatosan ipari méreteket öltött, ami együtt járt a még szabadon élő állatok szintén ipari méretű vadászatával. A vadászatuk pedig természetesen a Kínán kívüli élőhelyeiket is érintette. A vadállatok illegális vadászata és kereskedelme jó néhány fajt végképp a kihalás szélére sodort. A Qubit egyik tanulmánya szerint például a jávai tobzoskák tíz éven belül teljesen eltűnhetnek a Földről, ami azt jelenti, hogy ezúttal is felborul egy természetes egyensúly, ebben az esetben a hangyák és termeszek szaporodásának terén.

Ennek a folyamatnak a másik következménye lett most az, hogy a kínai piacokon árult tobzoskák ráadásul egy eddig ismeretlen kórokozóval is megfertőzték azokat, akik megették a húsukat. Mindezek miatt most nemcsak Kínában, hanem a Föld igen sok országában egyszerre kell megoldani az emberek és az állatok életének védelmét, ami hosszú idő óta a legnehezebb feladat, amellyel az emberiségnek meg kell küzdenie.

Lévai Júlia


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Aitken  Albert de Mun  Ammut  Anaximandrosz  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arisztotelész  Arkhimédész  Artemisz  Asszír Birodalom  Aszklépion  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Baradla-barlang  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Budapest  Budapesti Vidám Park  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Claude Chappe  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dionüszosz  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fahrenheit  Fehérlófia  Fekete István  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Fourier-transzformáció  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Galénosz  Geomancia  Guinness rekordok  Hans Christian Andersen  Hedy Lamarr  Hippokratész  Hitler  Homo sapiens  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  John D. O’Sullivan  Julius Caesar  Justh-párt  János vitéz  Jézus  József Attila  Kaffka Margit  Kheirón  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kosztolányi Dezső  Kréta  Kyatice-kultúra  Károlyi Mihály  Kígyótartó  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mesekönyvek  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Mithridatész  Monte Cristo grófja  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Márton kenyere  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nelson altengernagy  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Notre-Dame  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Pompeius Magnus  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Róma  Római Birodalom  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Skócia  Stephen Hawking  Szent Heléna  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent Patrik  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Thesszaloniké  Tiberius császár  Tisza István  VII. István pápa  Vatikán  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  anemométer  antibiotikum  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  betegség  biológia  bozóttűz  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  cidrimókus  cineol  ciszterciták  citoplazma  corona  császármetszés  császárság  csütörtök  cégér  céhek  címer  delej  denevér  diadém  dob  drón  dórok  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  emlős  epekő  eretnek  etimológia  etruszkok  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  felvilágosodás  feng-shui  finommotorika  fogkő  foglalkoztató  folyadékkristály  frank  fáraó  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  gót  gőzhajó  hableány  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  higany  himnusz  hiszti  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  háború  hóhér  hőmérséklet  hőmérő  ikozaéder  illat  immunitás  indiánok  inga  interjú  internet  ipari forradalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jel  jelhordozó  jelrendszer  járvány  játék  kakas  kalauzhajó  kalogathia  kalóz  kalózlevél  kalózállam  kamelaukion  kamikáze  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  királynévíz  klímaváltozás  koala  kolera  komló  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kálvinizmus  készségfejlesztő  kétéltűek  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  kórház  kölni  könyvtár  kötéltánc  közegészségügy  kőzetek  lazarett  lincselés  lizoszóma  lovasfutár  lárva  látás  láz  lázfa  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetoszféra  magnetosztrikció  malária  mandula  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  marcipán  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  misztikus lények  mitokrondrium  munkások  mágnes  mágnesesség  mágnesség  május  május 1  második világháború  méhlepény  méreg  narentinok  narvál  neandervölgyi  nimfa  nyál  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  postakocsi  pszichológus  pápaság  pékség  rajz  rekamié  repülés  repülőgép  retina  robot  rádiócsillagászat  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  sellő  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szavak  szem  szemafor  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szocializmus  szogdok  sztrájk  szász  szélkakas  szélzsák  szülés  sör  tamariszkusz  tanulójáték  teaút  terhesség  terhességi teszt  terroristák  teszt  tesztelés  thrákok  tirrének  tisztálkodás  tobzoska  torpedó  trappista sajt  trappisták  turul  tájoló  távíró  törökfürdő  tükörtávíró  tüntetés  tőzsde  tűz  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vakcina  vakság  vasút  vegyszer  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vikingek  világháború  virágállat  vizelet  vonatrablás  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  wifi  zászló  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  általános választójog  átalakulás  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  úthálózat  ősbaktérium