Az invazív fajoktól a katonai inváziókig

https://www.tessloff-babilon.hu/az-invaziv-fajoktol-a-katonai-invaziokig háború, jelentés, kultúrtörténet

Amióta hazánkban megjelentek a szürke mezei poloskák, gyakrabban halljuk az „invazív” kifejezést. Ezzel a szóval jelöljük ugyanis azokat az élőlényeket, amelyek eddig nem voltak honosak nálunk, ám egy ideje tömegesen vannak jelen. A szó azonban nem csupán az újonnan megtelepült rovarokra utalhat. Nézzük, mi minden lehet invazív, és a szónak milyen rokonait használjuk még a nyelvünkben.

Mitől válik invazívvá egy faj, és meddig marad meg annak?

Az „invazív” szó a latin bemegy, behatol jelentésű invadere, invasum kifejezésekből ered, és azt jelenti, hogy „behatoló”. Van azonban főnévi alakja is: ez az invázió.

Kezdjük a melléknévvel. Ezt most tehát a leggyakrabban egy-egy rovarral kapcsolatban emlegetjük (a mezei poloska mellett még a harlekinkatica is gyakran szóba kerül), miközben természetesen növényekre is vonatkozhat. Hazánkban ma kb. 50-70 invazív növényt tartanak számon, amelyeket más néven özönnövényeknek is hívnak. Ezek közt leggyakrabban a fehér akácot szokták emlegetni, ám ez csupán egy a sok közül. A ma nálunk felmérhető invazív fajok listáját itt olvashatod el.

A biológiában tehát minden olyan fajt, amely újonnan érkezik egy adott ökoszisztémába, invazív fajnak nevezünk. Ám ezt csak addig mondhatjuk rájuk, amíg be nem épülnek az őshonos fajok közösségébe, és a tápláléklánc részévé nem válnak. Néhány faj azonban hosszú időn keresztül is megmarad inváziós fajnak, vagyis folyamatosan úgy van jelen, hogy azzal fel tudja borítani az ökológiai egyensúlyt. Ez azokra a fajokra jellemző, amelyek gyorsan szaporodnak, könnyebben alkalmazkodnak a legkülönfélébb környezeti feltételekhez, és ami talán a legfontosabb: az új élőhelyükön nincsenek természetes ellenségeik. (Ilyen nálunk például a már említett mezei poloska is.)

Invázió
A selyemkóró az egyik legjobb példája annak, hogy mennyire kétarcú egy invazív faj megjelenése. Ezt a meténgfélét eredetileg a textilipar számára hozták az országba, a festőanyaga miatt. Ám mivel rendkívül gyorsan terjeszkedik, hamarosan az egyik legkiirthatatlanabb gyomnövényként árasztotta el a földeket. Ma már törvény írja elő a folyamatos irtását. Ugyanakkor kiváló gyógyhatású mézelő növény, amelynek nektárja az egyik legértékesebb magyar méz, a selyemfűméz vagy vaddohányméz alapja. A növény tehát egyszerre káros és rendkívül sok hasznot hajtó özönnövény, amely nemcsak önmagát, hanem a hungarikumok számát is szaporítja. (Fotó)

Hosszabb távon általában végül egyensúlyi helyzet alakul ki, de ennek mindig ára is van: egyes őshonos fajok élettere annyira beszűkülhet, hogy akár ki is halhatnak.

A fajok terjedését mindig is segítette az utazás és a kereskedelem. Közismert, hogy például a hajózással számos kisemlős, madár és rovar jutott el a Föld olyan tájaira, ahová önerőből biztosan nem tudott volna elgyalogolni vagy elrepülni. (Ennek legismertebb példája volt a patkányok behurcolása Polinéziába.)

Mára az utazás eszközeinek kiszélesedésével természetes módon nőtt meg a rovarok-növények-állatok „utazása” is. Ezért a legkülönfélébb nemzetközi szervezetek foglalkoznak azzal, hogy figyeljék az invazív fajok terjedését és hatásait, valamint azzal, hogy programokat dolgozzanak ki az általuk okozott gazdasági károk enyhítésére. A statisztikák szerint Európa növényvilágában évente átlagosan hat új faj jelenik meg. Európában jelenleg mintegy 12 000 idegenhonos faj él, és ezek 10-12 százaléka számít inváziósnak.

A szó főnévi alakját szintén használjuk a biológiában is, de az „invázió” kifejezéssel jellemzően inkább a katonai témájú szövegekben találkozhatunk: „Katonák inváziója indult meg az ország belseje felé”. Ez egyébként gyakran összekapcsolódik egy másik, hasonló jelentésű idegen szóval, az „offenzíva” kifejezéssel, amely azonban kevésbé a támadás méretére, mint inkább az erejére utal.

Az orvosi beavatkozások többsége invazív

Amikor az „invazív” szó a „beavatkozás”-sal kapcsolódik össze, akkor már az orvoslás területén járunk. Az invazív beavatkozás azt jelenti, hogy az orvos nem csupán gyógyszerekkel, besugárzással, esetleg a végtagjaik nyújtásával vagy masszázzsal gyógyítja a betegeket, hanem a testük belsejébe is behatol. Már egy injekció beadása is invazív beavatkozásnak számít, de itt a behatolásnak természetesen sokkal kisebb a jelentősége, mint olyankor, amikor valamilyen műtétet végeznek a beteg testén.

Az invazív orvosi beavatkozások fontos jellemzője, hogy ezeket a jog szigorúan szabályozza. Hiszen, ha közvetlenül avatkoznak be az ember testébe, annak mindig sokkal nagyobb a kockázata, mint amikor az invazív jelenségek csupán a környezetünk részei.

Invázió
 Kép az 1979-ben bemutatott, rendkívül népszerű Hair című filmből. A rendező, Milos Forman a katonai fejfák végtelen sorával érzékelteti a katonai inváziók „végeredményét”. (Fotó)

Kivéve persze a háborús inváziókat, amelyek egyszerre jelenthetnek közvetett és közvetlen fenyegetést az emberekre nézve, és tömegek életét veszélyeztethetik. Mivel azonban a háború alapvetően nem jogi kérdés, ezért ebbe a jog csak érintőlegesen tud beleszólni – például szabályozhatja a hadifoglyokkal való bánásmódot, előírhatja a kórházak-mentőállomások megkímélését, illetve utólag eljárás alá vonhatja a háborús bűnösöket nemzetközi szintű bírósági perekben. A háborús inváziók idején azonban a jog akkor és ott gyakorlatilag megszűnik, vagyis tehetetlen. Már csak ezért is érdemesebb úgy politizálniuk az országoknak, hogy megelőzzék a háborúk, és azokon belül az inváziók létrejöttét.

 

Lévai Júlia


Címkék:

ajánló  állatkert  állatok  alvás  Antarktisz  aszteroida  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  bolt  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  császárság  csillagok  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  ember  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  étkezés  eukaliptusz  Európa  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyerekek  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hangsebesség  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  időjárás  időszámítás  India  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  járművek  játék  jel  jelentés  jelrendszer  Jézus  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  könyv  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  lovagok  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  művészet  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyelv  nyomozás  óceán  ókor  ókori Görögország  oktatás  olimpia  olvasás  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szavak  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  úthálózat  ünnep  vadnyugat  vallás  Városliget  vasút  védőoltás  Velence  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf  zene