Egy különleges fővárosi épület: az egykori Elevátor-ház

https://www.tessloff-babilon.hu/egy-kulonleges-fovarosi-epulet--az-egykori-elevator-haz Budapest, építmények, kultúrtörténet

Mivel Budapesten ma már alapvetően szilárd a talaj, nem túl gyakori, hogy egy ház megalapozásához függőleges facölöpöket kelljen alkalmazni. A 19-dik század végén azonban még gyakran előfordult ilyesmi. A főváros egyik, akkori legérdekesebb épületét, az Elevátor-házat is facölöpökre építették.

Miért kellett speciális megoldás a közraktár építéséhez?

Facölöpöket ott alkalmaznak, ahol erősen nedves, ingoványos a talaj. Közismert, hogy a tengerparti Velence teljes egészében cölöpökre épült: az olasz város házait és hídjait csaknem 10 000 000 fenyőből faragott rönk tartja. Leghíresebb hídja, a Rialto pilléreit például több mint 12 000 facölöp biztosítja. A facölöpök azért biztonságosak, mert azokat éppen az őket körülvevő és szorosan rájuk tapadó iszap védi meg az oxigénnel való érintkezéstől. Ugyanis az oxigén az, amely elindítaná bennük a rothadás folyamatát.

Budapesten egykor a Duna árterületének talaja nehezítette meg a várostervezők és az építészek dolgát. Ezzel kellett szembenézniük a tervezőknek akkor is, amikor kiderült, hogy a Fővámház közelében felépült közraktárak már nem elegendőek a beérkező termények tárolására.

Elevátor-ház
A híd közvetlen közelében magasodó ház stílusa jól illeszkedett a ferencvárosi városképhez, amelyet az itt élők például a Bakáts téren vagy a Boráros téren és környékén megszokhattak. (Fotó : Fortepan. Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

 

A Fővámház a mai Szabadság híd pesti hídfőjénél állt, itt vámolták a Dunán folyamatosan érkező árukat. Nevét a mai Vámház tér és az onnan induló körúti szakasz is őrzi. Mellette hamar kialakult Pest egyik piactere: erre épült azután a mai, jól ismert vásárcsarnok is. Emellett a Duna partján, a későbbi Közraktár utcában és a környékén sorra épültek a közraktárak. Az ide érkező árusok-kereskedők az elvámolás után ezekben helyezhették el a nagyobb tételekben szállított áruikat, amelynek további tárolását, illetve mozgatását a közraktározók vállalták magukra egy közraktári jegy beiktatásával, természetesen megfelelő térítés ellenében. Az 1870-es évek végére több szempontból is halaszthatatlanná vált egy újabb közraktár felépítése. Főleg, hogy a Duna rendszeres áradásai miatt az egyszintes raktárak tárolópincéit rendszeresen elöntötte a víz. Mivel azonban erre nem lett volna gazdaságos megoldás a régebbi épületek megmagasítása, az volt a terv, ha egy cölöpökre épülő, egyszersmind több emeletes raktárt építenek. A város vezetése 1879-ben ki is írt erre egy pályázatot, amelyen egy jó nevű építész, az osztrák származású Ulrich Keresztély (1836- 1909) terve lett a nyertes.

Lenyűgöző épület készült

Ulrich Keresztély az iskoláit még szülővárosában, Bécsben végezte, de mivel már

fiatalon feltűnt a kiváló munkáival, a magyar fővárosban is felfigyeltek rá és itt is számos megbízást kapott. Ezért 1881-ben Budapestre költözött, ahol azután számos épületet húztak fel a tervei alapján. 1892-ig élt a fővárosban, ahol több palotát épített például a Nagykörúton, és az 1885-ös kiállításra is ő tervezte meg a városligeti Iparcsarnokot. (Ez utóbbi azután a második világháborúban olyan súlyosan megrongálódott, hogy nem látták értelmét újjáépíteni, és lebontották.)

A pályázaton nyertes terve nyomán 1883-ra épült fel az Elevátor-ház, amely a nevét a benne működő számos elevátorról, vagyis teherliftről kapta. Ezeket akkor még gőzgépek működtették. A gépekhez szükséges kazán tűzvédelmi okokból egy külön épületben kapott helyet, ahonnan a gőz hosszú csöveken jutott el a gépekhez. A 30 ezer tonna gabona tárolására alkalmas raktár az emeleten helyezkedett el. A tárolás azonban csak az egyik feladat volt, hiszen a terményeket rendszeresen meg is kellett forgatni-szellőztetni, nehogy megromoljanak, megpenészedjenek. Ezt a munkát szintén gépekkel végezték. A raktárból azután csöveken és szállítószalagokon kerültek ki, ezeken juttatták el az árut a vasúti kocsikra vagy az uszályokra. Az épülettel összeköttetésben állt a Dunapart teherpályaudvar is.

Az Elevátor-ház hatalmas területét Keresztély Ulrich azzal próbálta könnyedebbé tenni, hogy szinte egy színház épületéhez méltó külsőt tervezett hozzá. Az ablakok alakját megnyújtotta és boltívekkel zárta le, a sarkokra pedig megfigyelőtornyokat épített, amelyek ugyancsak nyújtották az épületet. A homlokzatát borító klinkertéglák látványa is inkább könnyedséget sugalmazott. Mindettől a ház sokkal kevésbé volt robusztus, mint a hasonló alapterületű és funkciójú épületek.  

Elevátor-ház
A múlt század elején a repülőkről sajnos a legritkább esetben tudtak olyan pontosan célozni, hogy ne csak a stratégiai pontokra hulljanak a bombák. Így az Elevátor-ház is megrongálódott. (Fotó: Fortepan, Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

 

A termelés és a szállítás átalakulásával azután folyamatosan csökkenni kezdett az effajta közraktárak jelentősége, ráadásul a teherpályaudvar, illetve az akkor Horthy Miklósról elnevezett, mai Petőfi híd közelsége miatt ennek az épületnek is jutott a bombatámadásokból. És bár az épület alapjaiban nem rongálódott meg, csak az egyik oldalán dőltek le a tornyai és ment tönkre a teteje, végül 1948-ban lebontották. A helyén közparkot hoztak létre, Nehru-park néven. Az Elevátor-ház nevét azonban még sokáig emlegették, és a képe is hosszasan élt mindazok emlékezetében, akik azon a környéken jártak, hiszen a látványa sokáig meghatározta a terület képét.

Lévai Júlia

 

Még több érdekességet olvashatsz Budapestről és Magyarországról:
Mi MICSODA Budapest – Világváros a Duna partján
Mi MICSODA Junior – Magyarország



Címkék:

állatkert  állatok  Antarktisz  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  eukaliptusz  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  időjárás  időszámítás  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  játék  jelrendszer  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyomozás  óceán  ókor  olimpia  olvasás  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  ünnep  vadnyugat  vallás  Városliget  vasút  védőoltás  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf