Guruk, régen és ma

https://www.tessloff-babilon.hu/guruk--regen-es-ma India, kultúrtörténet

Hallottad már a médiaguru kifejezést? Arra szoktuk mondani, aki gyakran szerepel a médiában és ott bölcs dolgokat mond. De másféle guruk is vannak. A nemrég elhunyt amerikai rapper, Keith Edward Elam művészeve is Guru volt. Egy édességgyártó cég ugyancsak Guru névre keresztelte népszerű termékcsaládja újdonságát. De vajon honnan ered a guru kifejezés?

A szanszkrit nyelv, és ami ráépült

A guru kifejezés Indiából ered. Szanszkrit szó, jelentése „tanító”. Egyébként még más szavaink is származnak a szanszkrit nyelvből, ilyen például az avatár, amely eredetileg Isten vagy képviselője földi megtestesülésére utalt, de amelyet ma az internetes képmásokra használunk, de ilyen a „jóga” („egyesülés Istennel”) is, amelyet szintén tágabb értelemben használunk, vagy a „bódiszattva” („megvilágosult ember”) kifejezés. Az irodalomban jártasak közül pedig sokan ismerik a „szútra” („aforizma-gyűjtemény”) és a „véda” („tudás”) szavakat.

A szanszkrit nyelv, illetve korábbi formája, a védikus óind az indoeurópai nyelvcsalád indo-iráni csoportjába tartozik, és az egyik legősibb indoeurópai nyelv. Indiában nemcsak az ókorban beszélték, de ma is használják a hindu vallásban, az igényes irodalmi és a tudományos nyelvben egyaránt. Ezekben hasonló szerepet tölt be, mint amit a latin és az ógörög nyelv jelent az európai kultúrában. (A latinnal ráadásul még a nevében lévő „kri” hangalak is összeköti, amely a latin creare (teremteni) ige tövével azonos. Ezt mi például a „kreatív” vagy a „kreatúra” szavunkból ismerhetjük.)

A szanszkrit nyelv tehát ősi volta ellenére sem holt nyelv, és egyes számítások szerint több ezren vannak, akik anyanyelvükként beszélik. Abban, hogy évszázadokon át fennmaradhatott, kiemelkedő szerepük volt a guruknak is. Igaz, ők kezdetben ugyanúgy a világi tudás átadásán dolgoztak, ahogyan az általunk is ismert tanítók-tanárok, később azonban elsősorban a vallási, spirituális tudás közvetítőiként kaptak kiemelt szerepet, vagyis az indiai vallások – tehát a hinduizmus, és mellette és a szikhizmus, a dzsainizmus és a buddhizmus – őrzőivé váltak.

Hírlevél
Mivel mára jelentősen csökkent az írástudatlanság (analfabetizmus), természetesen az indiai guruk feladatai is jelentősen megváltoztak. Ugyanakkor megtartották azt az alapvető hagyományukat, amely szerint a legfőbb feladatuk a meggyőzés, a szép, jó és igaz dolgok terjesztése minél szélesebb körben. A The Guardian adott hírt arról, hogy India egyik leghíresebb spirituális vezetője, jógaguruja és természetvédője, Sadhguru is ezt a hagyományt követi. Ő 2022-ben 100 napos motoros küldetésre indult, hogy felhívja a figyelmet a talajvédelem fontosságára. 30 000 kilométert tett meg Európán és a Közel-Keleten keresztül, azzal a céllal, hogy környezetvédőket és más befolyásos személyeket győzzön meg az ügy fontosságáról. Ha semmi mást nem ért el ezzel, mint azt, hogy az eddiginél többen figyeljenek a talajvédelemre, már nem volt hiábavaló az útja. (Kép forrása: The Times of India via AFP/Copyright © Bennett, Coleman & Co. Ltd 2021. All rights reserved/Chetan Shivakumar)

Működésükre azért is szükség volt, mert sokáig az emberek többsége sem írni, sem olvasni nem tudott. Ugyanakkor természetesen mindenki igényelte, hogy részese legyen tágabb közössége kultúrájának, ismerje a mondákat, költeményeket, egyéb szövegeket, és persze a vallási tanításokat, normákat is. Attól még, hogy valaki nem tudott írni, még ugyanúgy elgondolkodott a világ dolgain és azok összefüggésein, és azt is tudni akarta, hogy mások, akikkel ő nem feltétlenül tudott személyesen beszélni, mit gondolnak ugyanezekről. Emellett az is érdekelte, hogy az általa ismert vallás hogyan fogalmazza meg az erkölcsről, a bűnöktől való megszabadulásról, a megváltásról vagy az üdvözülésről alkotható gondolatokat. És mivel mindezeket csak a gurukon keresztül ismerhette meg, ezért azoknak szinte elképzelhetetlenül nagy tudással, műveltséget kellett szerezniük a feladat teljesítéséhez. Mindezek mellett még kellő fizikai állóképességgel is kellett rendelkezniük, hiszen faluról falura, városról városra járva kellett elvinniük az emberek számára a tudást.

Mi mindent kellett ismerniük az indiai guruknak?

Indiában a hinduizmus a legelterjedtebb vallás, amelynek alapelve, hogy az ember kettős feladattal rendelkezik: fenn kell tartania az életét, és meg kell ismernie önmagát. Az élete fenntartásához dolgoznia kell, az önismerethez pedig különféle szolgálatokat kell elvégeznie, meg kell tanulnia szeretni és a meditációk révén el kell tudnia mélyedni, önmagában. (Erről részletesebben itt olvashatsz.) Utóbbi esetében fontos, hogy mások gondolatait, rögzített, letisztult megfogalmazásait, azok különféle lehetőségeit is megismerje.

A guruk mindezekben segítettek: a siksā guruk a világi tudnivalók ismeretét hozták el, a díksā guruk pedig a lelki segítők voltak, akik jelenléte egyre fontosabbá vált az indiai kultúrában. Ők végül olyan spirituális tanítómesterekké váltak, akik egyfajta transzcendentális (a tapasztalaton túli) tudást adtak át a tanítványaiknak.

Ehhez a hinduk szent iratait, köztük a Védákat, valamint a társadalmukhoz ezer szállal kötődő, ősi költeményeit, a Rámájánát és a Mahábháratát is tanulmányozniuk kellett. (Magyarországon mindkét mű jól ismert: több színpadi feldolgozásban is láthattuk.) A Védák négy nagy gyűjteményben (szamhitában) foglalták össze a szent szövegeket: a Rigvéda-szamhita a himnuszokat, a Számavéda-szamhita az egyéb, szent dalokat, a Jadzsurvéda-szamhita az áldozati formulákat és az Atharvavéda-szamhita a mágikus cselekvésekhez szükséges formulákat tartalmazza. A négy Védához a papok később további részeket illesztettek hozzá.

A Rámájána – szó szerinti fordításban: Ráma utazása – egy 24 000 versből álló, 500 éneket tartalmazó eposz, amelynek állítólagos szerzője egy Válmíki nevű indiai bölcs volt. A mű főhőse, Ráma, a hindu „megtartó” isten. Ő Visnu hetedik földi reinkarnációja, vagyis avatárja. Ő a történet elején a testvérével és a feleségével, Szítával együtt önkéntes száműzetésben él egy őserdőben, és igyekszik a dharma, vagyis az igazság és jóság legfőbb törvényein alapuló rend jegyében élni, miközben ott őket a bölcsek mellett gonosz a démonok, a ráksaszák is körülveszik.

Egy alkalommal azonban a ráksaszák királya, Rávana elrabolja Szítát, és egy távoli szigetre viszi magával. Ráma tehát emiatt kel útra a testvérével, hogy azután az útjukba kerülő misztikus lények, farkasok, majmok és medvék segítségével megtalálja Szítát, majd különböző varázslatos trükkökkel és az isteni erők segítségével sikeresen legyőzze a gonoszt. Amivel nemcsak Szítát szabadítja ki, hanem az egész emberiséget megmenti a démoni erőktől. Az ő személyes történetük azonban ezzel még nem ér véget: az eposz a hűség próbatételéről és a bizalmatlanságból eredő megpróbáltatásokkal folytatódik, hogy Ráma történetén keresztül az emberek szűkebb világa terén is kínáljon tanulságokat. Hogy pontosan milyeneket, azt itt tudod elolvasni.

Ennek elmesélése, megértetése volt tehát a guruk egyik feladata, amely mellett hasonló súllyal jelent meg a másik nagy eposz, a Mahábhárata is. Ez azonban sokkal közvetlenebb módon oktat és nevel.

Rögtön egy kinyilatkoztatással kezdődik, amely az áldozat szükségességét hangsúlyozza, annak érdekében, hogy a jólét és az erkölcsösség uralkodjon a földi világban. Visszatérő elem a démonok és a gonoszok jelenléte, ám ezek itt most nem pusztán egy erdőben garázdálkodnak, hanem az egész világot uralják. Nemcsak Visnu, hanem más istenek is leereszkednek az emberi világba, hogy a démonoktól megszállt Földistennő segítségére siessenek. A földön hatalmas, mindent elsöprő konfliktus bontakozik ki, amelynek nagyságát az istenek mellett csak a látók (rísik) képesek felmérni. Az eposz rengeteg szereplőn és számtalan konfliktuson keresztül, a krimik izgalmával mutatja be, hogy mi minden történhet az emberi és az isteni világ közti kapcsolatban, ha valahol felborul az egyensúly. Ennek részleteit itt lehet elolvasni.

A Mahábhárata tehát sokféle szereplő különböző konfliktusain keresztül igyekszik eligazítást adni arról, hogy mikor milyen viselkedést erkölcsös követni, és hogy miben áll például a „látók” feladata. Az egykori guruknak az ilyen szerteágazó kérdések megértésében is segíteniük kellett a hallgatóságukat, ezért is társult hozzá a szó alapjelentéséhez még az is, hogy „súlyos, tiszteletreméltó, fontos, nagy, vesződséges, fényes”. Ami jól kifejezi, hogy a gurunak a lehető legnagyobb komolysággal kell képviselnie a szakterülete ügyét.

A mai gurukat ekkora felelősség semmiképp sem terheli, már csak azért sem, mert nem analfabétákhoz beszélnek: amit mondanak, azt ellenőrizni tudjuk más forrásokból. Ami viszont ma is elengedhetetlen, hogy becsületesen felkészüljenek abból, amiről beszélnek, hogy hozzásegíthessék hallgatóikat a dolgok elfogulatlan és reális megítéléséhez.

Lévai Júlia


Címkék:

ajánló  állatkert  állatok  alvás  Antarktisz  aszteroida  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  bolt  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  császárság  csillagok  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  ember  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  étkezés  eukaliptusz  Európa  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyerekek  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hangsebesség  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  időjárás  időszámítás  India  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  járművek  játék  jel  jelentés  jelrendszer  Jézus  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  könyv  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  lovagok  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  művészet  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyelv  nyomozás  óceán  ókor  ókori Görögország  oktatás  olimpia  olvasás  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szavak  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  úthálózat  ünnep  vadnyugat  vallás  Városliget  vasút  védőoltás  Velence  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf  zene