Az író, akinek egy hajózási szakkifejezés a neve

hajózás, irodalom

Az írók olykor álnéven teszik közzé az írásaikat, aminek sokféle oka lehet. Például amíg a nőket nem tekintették egyenrangúaknak, gyakran férfinéven publikálták könyveiket, hogy kijátsszák az előítéletes olvasókat. Másokat – mint például Jókai Mórt is – a politikai helyzet kényszerített rejtőzködésre. Ebben a cikkben azonban egy amerikai íróról lesz szó, aki ugyancsak álnéven írta nagysikerű regényeit.

Eltérő választások

Jókainak több álneve is volt az idők során, amelyeket időnként váltogatott is egymással. Hogy mindegyik mögött ő rejtőzik, arra persze csak azok jöttek rá, akik felismerték a stílusából. Használta a Sajó, Kakas Márton és Kis Endymion nevet is, utóbbi a görög holdistennő, Szelené örökös álomba merült ifjú kedvesére utalt. A legkülönlegesebb választása az volt, amikor a görög théta betű jelével írta alá a cikkeit, tehát így: Θ.

Még annál is különlegesebb választás volt az amerikai újságíró-író, Samuel Langhorne Clemens álneve, amely eredetileg egy kiáltás volt. Amikor a hajókon a mérőónt kezelő matróz azt akarta közölni a többiekkel, hogy még alkalmas a víz a hajózásra, azt kiáltotta, hogy „mark twain!” (helyesen írva: mark two), vagyis hogy „kettes jel!”.  Samuel Langhorne Clemens egy alkalommal úgy döntött, hogy ez lesz az ő írói neve. Hadd emlékeztesse őt is és az olvasóit is a hajózással való szoros kapcsolatára.

Mark Twain
Mark Twain, egyik legismertebb képén, elgondolkodva ül egy hintaszékben.

 

Ki volt Samuel Langhorne Clemens?

Clemens a floridai Missouriban született, 1835. november 30-dikán, egy nem túl jómódú, de jó nevű család hatodik gyerekeként. Testvérei közül három már gyerekkorában meghalt, csak Orion, Henry és Pamela érte meg a felnőttkort, és 1847-ben az édesapja is meghalt. Ezáltal az apa által biztosított ügyvédi fizetéstől is elestek, a család egyre inkább elszegényedett, így Samuel nem tanulhatott tovább, és munkába kellett állnia. Egy nyomdában talált állást, ahol nyomdászinas lett. Mivel azonban már ekkor kiderült, hogy kiválóan, sőt szellemesen tud írni, mellékfoglalkozásként cikkeket írt. És mivel Orion nevű bátyjának sikerült megvásárolnia a Hannibal Journal című napilapot, első, rövid cikke itt jelent meg. Hamarosan a Missouri Courier állandó szerzője is lett. Ezután vándornyomdászként New Yorkba és Philadelphiába utazott, ahonnan egyúttal tudósításokat is küldött a bátyja lapjának.

1855-ben ismét váltott: ezúttal hajókalauznak állt a Mississippin. Egy gőzhajón dolgozott, ahol képesítést is szerzett. Ennek alapján 1861-ben St. Louisban tagja lett a helybeli szabadkőműves páholynak is. Ebben az időszakban találkozott azokkal az emberekkel, akik különösen megmozgatták a fantáziáját, és akiknek az alakjai később sajátos figurákként jelentek meg egy-egy regényében.  

Az amerikai polgárháború kitörésekor megszűnt a folyami hajózás, így Clemens is munkanélkülivé vált. Kéthetes, kényszerű katonáskodás után Orionnal úgy döntöttek, hogy inkább Nevadába mennek ezüstöt bányászni. Sajnos azonban nem jártak sikerrel, ezért Clemens 1862-től ismét az újságírásból próbálta eltartani magát. Ekkor egy nevadai lap (a Virginia City Territorial Enterprise) riportereként dolgozott, és itt kezdte használni a Mark Twain nevet 1863-tól. 

Az első igazi sikert a Calaveras megye híres ugróbékája című szatirikus novellája hozta meg a számára, 1865-ben. Ezután változatlanul a lehető legkalandosabb módon folytatta az életét: egy ideig San Franciscóban, majd ismét Nevadában lakott, azután visszament Kaliforniába, onnan Hawaii-ra, és megint Nevadába. Közben rövid ideig tudósítóként dolgozott Európában és a Közel-Keleten.

1867-ben a Sacramento Union nevű kaliforniai lap azzal bízta meg, hogy amerikai turistákat kísérjen a Földközi-tengeren, ami szintén nagy hatással volt az írói munkásságára: ebből az élményből született a Jámbor lelkek külföldön című, ugyancsak nagy sikerű könyve, majd Nyersélet címmel egy útikönyv, amelyben mulatságos jelenetekkel és humoros portrékkal szórakoztatta az olvasókat.

1875-ben egy lap részletekben közölte az egyik legismertebb regényét: az Élet a Mississippin című, önéletrajzi emlékezéseket is tartalmazó könyvét, amely egyúttal pontos korrajzot is ad. Ezután következett az igazi világsiker: a Tom Sawyer kalandjai, amely szintén ebben az évben jelent meg, és amely nálunk majd 1936-ban válik ismertté, Karinthy Frigyes fordításában. Egyébként ez volt az első olyan könyv a világon, amelynek kéziratát a szerző írógépen írta: Mark Twain ugyanis már 1874-ben vett egy Remington írógépet, amikor ilyen még csak a nagyobb szerkesztőségekben volt.

A további Tom Sawyer-, illetve ezekhez kapcsolódó Huckleberry Finn könyvek azután már nemcsak személyes sikert jelentettek, de az egész amerikai prózaírást is meghatározták.

(Összes műveinek jegyzékét megtalálod a róla szóló Wikipedia szócikkben.) A könnyed, szatirikus hangvétel, a figurák vagánysága, ami ugyanakkor kifinomultsággal is párosul, fontos és jellemző hagyománnyá vált a földrész irodalmában.

Mark Twaint az 1890-es évektől súlyos megpróbáltatások érték: felesége, akivel 1870-ben házasodtak össze, és két lánya is meghalt, miközben a nyomdai vállalkozása is tönkrement. Hogy elkerülje a teljes anyagi csődöt és segíthesse a megmaradt lányát, világkörüli előadókörútra indult, amelynek során Budapesten is járt, 1899-ben. Jelentős városokban tartott felolvasásokat, és ezzel, illetve a Standard Oil alelnöke, Henry Huttleson Rogers támogatásával vissza tudta szerezni az anyagi stabilitását.  

1891-ben ismét Európába utazott, ahol kilenc évig maradt, majd visszament Amerikába. Mark Twain 1910. április 21-jén halt meg, Connecticutban. Kalandos életét sikeres íróként fejezhette be

Lévai Júlia

 

Mark Twain írói álneve tehát a hajózáshoz kapcsolódik. Ha téged is érdekel a hajózás, akárcsak Mark Twaint, ajánljuk a Mi MICSODA Hajók – A tutajtól az óceánjáróig című könyvünket.


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Albert de Mun  Ammut  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Aszklépion  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Coriolis-erő  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galénosz  Ganésa  Hermész  Hippokratész  Hitler  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  Juhász Gyula  Jules Verne  Justh-párt  János vitéz  József Attila  Kaffka Margit  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Koppenhága  Kosztolányi Dezső  Krisztus  Károlyi Mihály  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Moirák  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Rubik Ernő  Róma  Római Birodalom  Skócia  Szent Heléna  Szent Margit  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  céhek  címer  denevér  diadém  dory  drón  díj  dízelmotor  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  feketehimlő  felfedezés  felvilágosodás  finommotorika  fogkő  fondendoszkóp  fáraó  félelem  füstölgő  főzés  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gőzgép  gőzhajó  gőzmozdony  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halak  halmazállapot  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  hideg  himnusz  hiszti  hogyan működik  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  hurrikán  háború  hóhér  húsevő nyövények  hüllők  hőmérő  időjárás  időszámítás  illat  immunitás  infrahangok  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  irodalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jelrendszer  járvány  játék  kalogathia  kalóz  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  karácsony  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  kommunikáció  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kultúra  kultúrtörténet  kémia  kétszikűek  kétéltűek  kórház  kölni  könyvtár  közegészségügy  kőzetek  lazarett  leguán  lincselés  lizoszóma  lárva  látás  léggömb  léghajó  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetosztrikció  malária  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikroszkóp  misztikus lények  mitokrondrium  mitológia  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  mítikus lények  mítoszok  narvál  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  pszichológus  pulzus  pápaság  pók  rajz  receptek  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szellemek  szem  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szél  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sárkány  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  teaút  technika  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  természet  természettudomány  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  tisztálkodás  tobzoska  trappista sajt  trappisták  tudomány  turul  tájfun  táplálkozás  távíró  tél  tömegközlekedés  törökfürdő  tüntetés  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vadnyugat  vakcina  vakság  vallás  vasút  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  világháború  világűr  virágok  virágállat  vitorlázórepülés  vizelet  vonat  vulkán  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  zarf  zsilip  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  állatok  általános választójog  átalakulás  édesség  éghajlat  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  építmények  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újkor  újszülött  úthálózat  ősbaktérium  őskor