Mit hozott a mikroszkóp megjelenése a kultúrában?

https://www.tessloff-babilon.hu/mit-hozott-a-mikroszkop-megjelenese-a-kulturaban- kultúrtörténet, mikroszkóp, tudomány

Bár az új találmány a 17-dik század folyamán sok helyen ismertté vált, kezdetben Itáliában hatott leglátványosabban a tudományos kutatásokra. Itt kezdték el először nagyítólencsékkel tanulmányozni az élővilágot, és ezzel megalapozták a későbbi mikroszkópos kutatásokat. Mindez természetesen a hétköznapi gondolkodásban is jelentős fordulatot hozott: egyértelművé vált, hogy nem csak az létezik, amit látunk.

Miért éppen a méhek?

Az első tudós, akinek sikerült egy állat testének szerkezetét a legkisebb részéig is feltárnia, egy olasz polihisztor, Francesco Stelluti (1577–1652, ejtsd: fráncseszkó sztellúti) volt.  Ő eredetileg jogász volt, de emellett matematikával, csillagászattal, természettudománnyal és irodalommal is foglalkozott. Sokoldalúsága folytán1603-ban Federico Cesi (ejtsd: federíko csézi) mellett részt vett a hamarosan legfontosabbá váló olasz egyetem, az Accademia dei Lincei megalapításában. Majd amikor körülbelül húsz évvel később ismertté vált a mikroszkóp, maga is azonnal használni kezdte.

Mikroszkóp
Mivel a méh a keresztény kultúrában egyfelől az isteni kegyelem szimbóluma, másfelől a megfeszített Krisztus könnyeinek megtestesítője, VIII. Orbán családjának címerében három aranyszín méhecske is volt. (Fotó: Odejea, Wikimedia)

Ebben az időben az akadémiák, egyetemek kutatói alapvetően jó helyzetben voltak, mert a katolikus egyház támogatta a tudományos munkát. Ez a törekvése még jelentősen fel is erősödött, amikor 1623-tól egy szintén jogvégzett személy, Maffeo Barberini lett a pápa, VIII. Orbán néven. Ő korának egyik legműveltebb tisztségviselője volt, aki nemcsak a római, de például a magyar nagyszombati egyetem létrehozását is támogatta. (Még Galileivel is jó barátságot ápolt, a tudós későbbi elítéltetése ellenére.)

Ugyanakkor az ún. nepotizmust is gyakorolta: lehetőleg minden fontos, hatalmi pozícióba a családtagjait ültette. Ennek jegyében kapott bíborosi rangot unokaöccse, Francesco Barberini is, aki hamarosan az említett egyetem védnöke lett. Ez pedig azt jelentette, hogy a biztonságuk mellett a tudósoknak alattvalóként kellett viselkedniük a pártolóikkal szemben, és mértéken felül tisztelniük kellett mindazt, ami azokhoz kapcsolódott. Így például a Barberini családi címerét is, amelyben három, aranyszínű méhecske uralta a képet. Ez pedig a méheket jó időre fontosabbá tette a többi rovarnál.

Vélhetően a pápa és családja iránti – valódi vagy gúnnyal átitatott – tisztelet vezette Stellutit arra, hogy éppen a méheken kezdje az anatómiai kutatásait, ezeket vizsgálja meg és szedje darabokra a mikroszkópja alatt. 1625-ben Stelluti volt az első, aki részletesen leírta egy méh testének felépítését, a szabad szemmel nem látható részeivel együtt. Még ugyanabban az évben Cesivel közösen képekkel illusztrált, összefoglaló tanulmányt tettek közzé, Apiarium címmel. (A szó jelentése „méhkas, méhlakás”, és a „méh” jelentésű, latin „apis” kifejezés továbbképzett formája.)

A mikroszkópos kutatásoknak tehát az Apiarium az első, kiemelkedő dokumentuma. Később, 1637-ben Stelluti egy olyan tanulmányt is közzé tett, amelyben egy megkövesedett fa metszeteinek mikroszkóp alatti látványát írta le. Ezekkel a vizsgálódásaival a tudós már a sejtek felfedezésének kapujához ért el, a további lépéseket azonban már egy angol tudós tette meg.

Növények, sejtek és kövületek

A 17-dik század közvéleményében Robert Hooke-ot (1635-1703) tartották „minden idők legtalálékonyabb emberének”, s gyakran még ma is az angol Leonardóként emlegetik. Ő azzal is gazdagította a tudományt, hogy az eszközt magát is továbbfejlesztette: Hooke tervezte meg az egyik első, összetett (többlencsés) mikroszkópot.

Mikroszkóp
Egy Robert Hook által rajzolt bolha. A Micrographia hamar népszerű lett, de némelyik ábrája alighanem riadalmat is keltett az olvasókban. (Kép)

Ezen azután a parafa dugótól kezdve a fosszíliákig rengeteg mindent tanulmányozott. Megfigyeléseit 1667-ben adta ki, Micrographia címmel.  Ebben ugyancsak képekkel gazdagítva tette közzé azt a felfedezését, amely szerint a parafa dugó metszetén olyan üregeket lehet látni, amelyek a méhek lépéhez hasonlítanak. Mivel ezek őt a szerzetesek celláira emlékeztették, celláknak, magyarul sejteknek nevezte el a fallal határolt üregeket. Ezt a kifejezést később átvették, és ma is ezt használjuk az élőlények legkisebb építőelemére.

Mint azt az ezen a weboldalon olvashatjuk, Hooke a sejtes szerkezetet egyéb fák és a bodzabél metszetein is megfigyelte. De talán ennél is fontosabb a fiatal növényrészek sejtüregeit kitöltő nedvek felfedezése. Ezeket azonosította be később a tudomány a protoplazmával. Emellett arra is rájött, hogy a csalán a csalánszőrökben lévő folyadék miatt csípős. Fontos felfedezése volt még, hogy a fosszíliák az akkori vélekedésekkel ellentétben nem a geológia területéhez tartoznak, mint szokatlan formájú kövek, hanem régebben elhalt élőlények megkövesedett maradványai. Mindezek mellett olasz elődeihez hasonlóan őt is érdekelték a rovarok. Leginkább a bolha anatómiáját tanulmányozta, és erről tett be a Micrographiába szemléletes rajzokat. Nem csoda, hogy könyve nemcsak a tudósok, de a polgári szalonok közönségének körében is hamar népszerűvé vált.

A mikrobiológia megalapítója: Leeuwenhoek

Végül semmiképp sem maradhat ki a nagy szemléletformálók közül a mikroszkóp egyik felfedezője, a németalföldi zoológus, Anton van Leeuwenhoek (1632–1723, ejtsd: anton fan léuenhuk vagy lévenhuk). A tudós Delftben élt, ahol élete végéig posztókereskedőként kereste a kenyerét. 1668 előtt kitanulta a szemüvegekhez szükséges lencsecsiszolást, majd ezt a tudását hasznosítva mikroszkópkészítésbe fogott. Valószínűleg éppen Hooke Micrographiája késztette arra, hogy a műszernek ne csak a technikája, hanem a használata is érdekelje. Mivel kiváló lencséivel kétszázszoros nagyítást is elért, messzebbre jutott a kortársainál.

Ő figyelte meg elsőként a vérkeringés működését, a vörösvértesteket, a tócsák vizében az egysejtű állatokat (ázalékállatkákat), a baktériumokat és az ondósejteket. Ezekről 1673-tól tett közzé írásokat, s ezeket később A természet mikroszkópokkal felfedezett titkai címmel foglalta össze négy kötetben. A kötetet azóta is a mikrobiológia megalapozásaként tartják számon. És mivel a békák, hangyák és levéltetvek szaporodását is vizsgálta, a kísérleti örökléstan első tudósaként szintén őt említik.

Felfedezései rendkívül nagy hatással voltak a betegségek megismerésére és kezelésére is. Hiszen ettől a tudástól lehet megérteni például a cseppfertőzés mibenlétét és ennek ismeretében lehet védekezni a járványok ellen. Az egyik legnagyobb szemléletmódbeli áttörést tehát neki köszönhetjük: Leeuwenhoek volt az, aki jelentősen megváltoztatta az embernek az anyagokról alkotott képét és az ezekhez való viszonyát.

Lévai Júlia

A cikk mellé ajánljuk:
Mi MICSODA Mikroszkóp – Fókuszban a láthatatlan


Címkék:

ajánló  állatkert  állatok  alvás  Antarktisz  aszteroida  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  bolt  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  császárság  csillagok  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  ember  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  étkezés  eukaliptusz  Európa  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyerekek  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hangsebesség  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  idő  időjárás  időszámítás  India  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  járművek  játék  jel  jelentés  jelrendszer  Jézus  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  könyv  kőzetek  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  lovagok  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  művészet  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyelv  nyomozás  óceán  ókor  ókori Görögország  oktatás  olimpia  olvasás  óra  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szavak  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  úthálózat  ünnep  vadnyugat  vallás  város  Városliget  vasút  védőoltás  Velence  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf  zene