Mivel lélegzik a baba a mamája pocakjában?

https://www.tessloff-babilon.hu/mivel-lelegzik-a-baba-a-mamaja-pocakjaban- légzés, terhesség

„Tényleg, hogy lélegzik odabenn a kisbabád? Kopoltyúval?” – kérdezte terhes rokonát egy legkevésbé sem tudatlan kisgyerek, hanem egy huszonéves felnőtt. A kérdést nem kell kinevetnünk, hiszen teljesen logikus: a magzatot odabenn víz veszi körül. Természetesen nem kopoltyúval lélegzik, de az, ahogy oxigénhez jut, valóban hasonlít picit a halak légzéséhez. Mindkét esetben vérerek biztosítják az oxigénfelvételt egy elkülönített szerv beiktatásával, viszont a tüdő közreműködése (a legtöbb halnál a létezése) nélkül.

Milyen a kopoltyús légzés?

A halak légzéshez elkülönített szerve a kopoltyú, amelynek felépítése nem egyezik meg a szárazföldi lények tüdejével. A kopoltyú vékony, lebenyszerű függelék, amely a halak feje mögött, egy kis mélyedésben helyezkedik el. Egy porcos billentyű, a kopoltyúfedél védi a sérülésektől. A hal igyekszik mindig friss, oxigéndús vizet átszűrni rajta. A „megcsapolandó” víz azonban nem kívülről, hanem belülről érkezik a kopoltyúhoz: a hal folyamatosan tátog, vizet enged be a száján, majd a kopoltyúhoz irányítja.

 Mivel lélegzik a baba a mamája pocakjában?

Ilyen a halak kopoltyújának szerkezete.


Mielőtt távozna a víz a kopoltyún át, a finom erecskék egy része felveszi belőle az oldott oxigént, és a vérárammal máris beküldi a hal testébe. Az erek egy másik része pedig kiengedi a testből érkező szén-dioxid gázt, amely minden élő szervezetben létrejön, az oxigén felhasználása során. A halak légzése tehát egyetlen vérkörön megy végbe.

Van-e az embernek „kihelyezett” légzőszerve?

Az ember légzése az anyaméhen kívül már két vérkörrel zajlik, odabenn azonban szintén csak eggyel, hiszen a tüdő – a kis vérkör helye – még nem dolgozik. Dolgozik viszont a placenta (más néven: méhlepény), valamint a köldökzsinór. Ezek együttese teszi lehetővé, hogy a magzat oxigénhez jusson.

A méhlepény a méhen belül jön létre a magzattal együtt, s egy meglehetősen bonyolult összetételű szerv. A korong alakú szervnek nagyjából 22 cm az átmérője, a vastagsága 2-2,5 cm, a súlya pedig általában nem több fél kilónál. A placentában élesen elkülönül egymástól egy anyai és egy magzati rész, hiszen az anyai és magzati vérnek egyaránt önállónak kell lennie, nem szabad keverednie. A placenta egy sokszoros elválasztó-szűrő rendszeren keresztül biztosítja a két vérrendszer, és ezáltal a két, önálló génállomány elkülönülését.

(Keveredések csak kóros esetekben, a placenta rendellenességei vagy sérülései során jönnek létre, és gyakran halálhoz is vezethetnek. Ma már a modern diagnosztikai eszközökkel ezt időben észre lehet venni, és ilyenkor a gyors, orvosi beavatkozással legalább az anya élete megmenthető.) Mindenesetre az anya szervezetéből érkező oxigén első állomása a placenta, s a magzathoz a köldökzsinór fogja azt továbbítani.

A köldökzsinór tehát a magzatot és a méhlepényt összekötő, nagyjából 55–60 cm-es csatorna. Magzati eredetű, kocsonyás kötőszövetből áll, amelynek állaga a félkemény gumicsövekéhez hasonló.

 Mivel lélegzik a baba a mamája pocakjában?

Ilyenek vagyunk „odabenn”, amikor a köldökzsinórból kapjuk minden táplálékunkat.

Meglehetősen rugalmas, ruganyos anyag, s így jól védi a benne futó magzati ereket a nyomástól és a megtörés veszélyeitől. A köldökzsinórban három nagy ér fut: két artéria és egy véna, amelyek azonban itt fordítva működnek: az artériák vénás, tehát elhasznált vért, míg a véna artériás, vagyis oxigéndús vért szállít. (Hogy érthető legyen: egy ér attól artériás, hogy a szív felé szállítja a vért, és attól vénás, hogy a szívtől elszállítja a vért. A nevek tehát nem a vér összetételére, hanem az áramlás irányára utalnak. A kettő azonban azért kapcsolódhatott mégis össze, mert a születés utáni nagyvérköri keringésnél valóban egybeesik, ám a kisvérkörre ekkor sem érvényes!)

Érdekesség, hogy a köldökzsinór kötőszöveti állományának – vagyis a saját falának – nincs önálló vérellátása, még hajszálereket sem tartalmaz.

Hol megy végbe az oxigén- és a szén-dioxid csere?

A köldökzsinór két artériája (tehát amely itt elhasznált vért szállít), a magzati belső csípőverőerekből ered. A köldökzsinóron keresztül a méhlepény magzati bolyhaiban egészen a hajszálerekig elágazódik. A benne lévő vér itt, a bolyhok határrétegein átszűrve adja le a salakanyagokat, miközben az anyai vérből oxigént és tápanyagokat vesz fel. Az oxigén hatékony felvételében szerepet játszik, hogy a magzati hemoglobin oxigénmegkötő képessége jóval nagyobb, mint a felnőttkori hemoglobinunké. (A hemoglobin egy vas tartalmú fehérje, amely a vörösvértestek legfőbb alkotóeleme, és az oxigén szállítását végzi.)  

Az így felfrissült vér a köldökvénán át áramlik vissza a magzatba, ám nem egyformán, hanem változó mértékben kevert vérrel látja el a szerveket és testrészeket. A vér frissességének ez a különbözősége a magzat, majd az újszülött szerveinek, testrészeinek fejlettségében is megmutatkozik, ám idővel a különbségek kiegyenlítődnek. Magzati korban a májnak van a legjobb vérellátása, ezt követi a fejé, az agyé és a karoké.

Képletesen szólva tehát mondhatjuk, hogy a placenta és a köldökzsinór együtt a baba kihelyezett légzőszervei, vagyis kopoltyúi, de ezt természetesen nem szabad szó szerint venni.

Mindenesetre mindkettő különösen fontos szerv, és ma már az orvostudomány a születésünk után is hasznosítani tudja az ezekben lévő őssejteket. Igaz, ma még nagyon sokba kerül lefagyasztva megőrizni ezeket, hogy majd később, nagyobb bajok esetén a beültetésükkel újraépíthessük a szervezetünk károsult részeit, de idővel bizonyára ennek a megoldását is megtalálják.

A terhesség ideje alatt fennálló, egykörös keringési rendszer a születés pillanatában egy csapásra megváltozik. Az, hogy a baba felsírt, jelzi, hogy a szervezete átállt a tüdőlégzésre, és ezzel együtt a kisvérkör aktivizálására. Életének ez az első pillanata egyúttal nagyon drámai is: a külső viszonyok hatására bezáródnak a köldökerei – megtette az első lépést ahhoz, hogy elszakadjon az őt addig száz százalékban tápláló mamájától. A további elszakadása azonban csak lassan és fokozatosan fog végbemenni, hiszen élete első időszakában továbbra is a mamája testéhez lesz kötve. Még akkor is, ha a tejet esetleg pótolni kell, és ha egyre gyakrabban veszi őt kézbe a papája is – az ölelés biztonságára még hosszú ideig szüksége lesz.

Lévai Júlia

 




Címkék:

állatkert  állatok  Antarktisz  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  eukaliptusz  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  időjárás  időszámítás  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  játék  jelrendszer  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyomozás  óceán  ókor  olimpia  olvasás  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  ünnep  vadnyugat  vallás  Városliget  vasút  védőoltás  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf