A pogány istenek és a metamorfózis

Apollón, articsóka, átalakulás, Cynara, Danaé, Héra, , istenek, Léda, metamorfózis, ókori Görögország, Perszeusz, Római Birodalom, Zeusz

A görög-római mitológia történetei ugyanolyan teljességgel tükrözik az emberi természetet, ahogyan majd később, az egyistenhit megjelenésétől a Biblia is. Fontos különbség azonban, hogy a pogány istenek gyakran a végletekig radikálisan avatkoztak az emberek életébe. Az istenek hol növényekké, hol állatokká változtatták át az embereket, de akár élettelen dolgokká, például kövekké vagy hegyekké is megdermeszthették őket. Ez a képesség azért lehetett meg bennük, mert hiszen ők maguk is a világ egy-egy jelenségét, tulajdonságát testesítették meg, ezért közvetlenül kapcsolódtak a földön létező dolgokhoz, nagyobb volt ezekre a befolyásuk. Az emberek megfigyelései szerint pedig a természet egyik legfeltűnőbb jelensége az átváltozás, görög nevén a metamorfózis (lásd a hernyó átalakulása lepkévé). Nem csoda, hogy az istenek is éltek ennek a lehetőségével.

Ki volt a metamorfózis „nagymestere”?

Az átalakulásokban illetve mások átváltoztatásban maga a főisten, Zeusz járt az élen. Őt elsősorban szerelmi vágya késztette arra, hogy éljen ezzel a lehetőséggel. Már a saját, önálló életét is azzal kezdte, hogy mássá változott. Miután legyőzte az idő istenét, Kronoszt, találkozott Kronosz és Rheia lányával, Hérával, és azonnal bele is szeretett.

Az articsóka ma az egyik legnépszerűbb szívvédő étel, amelynek közepe, a „szíve” az örök szerelem jelképe. Ezt a jelentését annak is köszönheti, hogy a görögök főistene, Zeusz az egyik szerelmét, Cynarát mérgében articsókává változtatta.

Héra azonban nemigen figyelt rá, amire ő – számítva a lány mély anyai érzelmeire – egy hidegtől reszkető kismadárrá változott. A számítása be is vált: Héra megszánta, és magához ölelte, hogy felmelegítse. Ekkor Zeusz visszaváltozott férfivá, és immár ebben az eredeti alakjában igyekezett Héra partnerévé lenni, ami végül sikerült is neki, és Héra a felesége lett.

Ez azonban korántsem akadályozta meg abban, hogy további szerelmi kalandokba keveredjen. Egy alkalommal például az argoszi király lányába, ba szeretett bele, és hogy a kapcsolatuk titokban maradjon, magát az eget is átváltoztatta, sűrű és sötét felhőkbe burkolt paplanná. Hérát azonban nem lehetett becsapni, és üldözőbe vette Iót. Zeusz ekkor ismét elővette az átváltoztató tudományát, és szerelmét fehér tehénné változtatta.

Héra egy ideig azt hitte, hogy nyomot vesztett, ám később rájött, hogy a Zeusz mellett fehérlő üsző maga Ió. És hogy a végletekig feszítse a húrt, azt kérte Zeusztól, hogy adja neki a szép állatot. Zeusz nem utasíthatta vissza a felesége kérését, ezért Ió Héra tulajdona lett, az pedig ettől kezdve a százszemű Argosszal őriztette a tehenet. 

Csakhogy ezt Zeusz sem tűrhette sokáig, ezért megparancsolta Hermésznek, hogy ölje meg Argoszt és szöktesse meg Iót. Hermész ezt meg is tette, csakhogy Héra ezután is folyamatosan üldözte a szerencsétlen lányt, és még egy böglyöt is utána küldött, hogy csípje, amerre csak jár. Ió egész Hellászon végigmenekült, mégsem tudott megszabadulni a Héra által ráküldött bögölytől, amely azóta is a tehenek réme.

Egy másik alkalommal Zeusz ismét egy földi lányba szeretett bele: ezúttal a Zinari szigetén élő Cynarába. Kettejük történetét egy latin költő, Quintus Horatius Flaccus énekelte meg. E szerint Zeusz azonnal beleszeretett a lányba, és mivel a lány viszonozta az érzelmeit, magával vitte őt az istenek hegyére, az Olümposzra, ahol valódi istennek is tekintette. Cynarát azonban hamarosan honvágy kezdte gyötörni, az édesanyja is hiányzott neki, ezért egy rövid időre visszatért a szigetre.

Zeusz azonban ezen nagyon felháborodott, mert nem tartotta istennőhöz méltónak az effajta elgyengülést. Mérgében a földre taszította Cynarát és növénnyé változtatta. Így született meg az articsóka, melynek latin neve a lány neve után cynara scolymus lett. A növény közepén, a keményebb levelek alatt rejlik az articsóka legfinomabb része, a szíve, amely azóta is az olthatatlan szerelem jelképe.

Zeusz leghíresebb kalandja azonban Thesztiosz király lányához, Spárta legendás királynéjához, Lédához kötötte őt. Léda egyúttal Tündareósz király felesége is volt. Szépsége azonban annyira elkápráztatta Zeuszt, hogy egy napon hattyú alakjában repült be hozzá, és úgy csábította őt el. Léda azonban félt a férje haragjától, és hogy ezt elkerülje, aznap éjjel visszament őhozzá is, és vele is együtt hált. Hamarosan négy gyermeket szült, akik közül kettő hattyútojásból kelt ki, kettő viszont Tündareósztól származott.

Zeusz gyermekei, Helené (Szép Heléna) és Polüdeukész természetesen halhatatlanok lettek, míg a királyé, Klütaimnésztra és Kasztór halandók voltak. Zeusz tehát a maga átváltoztató tudásával maradandó módon is be tudott avatkozni mások életébe. A „Léda és a hattyú” téma pedig ugyanúgy hosszú időn át jelen volt a világ művészetében. Ahogyan Zeusznak az a kalandja is, amelynek során a föníciai Türosz királya, Agénór lányát, Europét bika képében elrabolta, és a tengeren át egészen Krétáig vitte a hátán. Ott született meg azután a nászukból Minósz, a krétai civilizáció ősatyja.

Danaé és az aranyeső

Még bonyolultabb módon avatkozott be a világ folyásába Zeusz akkor, amikor az argoszi királylány, Danaé tetszett meg neki. Danaét az apja, Akrisziosz egy ércszobába zárva őriztette, nehogy egyetlen férfi is megközelíthesse. Egy delphoi jóslat szerint ugyanis Danaé gyermeke meg fogja őt ölni. Zeusz számára azonban a szoba falai nem jelenthettek akadályt: aranyesővé változott, amely a tetőn át be tudott hajolni a szobába, és ennek képében termékenyítette meg Danaét. A lány ezután egy fiút szült: Perszeuszt. Akrisziosz félelmében és haragjában egy ládába záratta a lányát és az unokáját, majd a tengerbe dobatta.

A Meduszát (másik nevén: Gorgót) legyőző Perszeuszról Benvenuto Cellini készítette a legmegkapóbb szobrot. Ez Firenzében áll, a  piazza della Signorián. A hős még mindig nem néz fel, nehogy szembekerüljön áldozata még mindig veszélyes tekintetével, de ettől egyúttal végtelenül szomorú is lesz az arca – mint aki meg is rendült a halál puszta tényétől.

 Csakhogy a ládát a szirének úgy irányították, hogy Szeriphosz szigetén érjen partot, ahol az ottani király jó lelkű testvére, Diktüsz találta meg, és segített a lánynak és csecsemőjének. A király, Polüdektész udvarába kísérte őket, ahol azután háborítatlanul élhettek. A király szintén beleszeretett Danaéba, aki azonban elutasította őt.

Ezért amikor Perszeusz már ifjúvá vált, Polüdektész bosszúból azt a feladatot adta neki, hogy ölje meg a kígyó hajú Meduszát, akinek a tekintete mindenkit megdermeszt, aki a szemébe néz. Azt gondolta, hogy így a biztos halálba küldi a fiút. Csakhogy az istenek minden módon segítették őt: Athéné például egy tükröt adott neki, hogy ne kelljen közvetlenül Medusza szemébe néznie, Hermész pedig egy kardot vitt neki. Még egy zsákot is kapott, hogy biztonságban haza tudja vinni Medusza fejét, amivel bizonyítja, hogy végrehajtotta a feladatot.

Így azután Perszeusz sikerrel járt és visszatért Szeriphoszra. Amikor azonban ott megmutatta Polüdektésznek Medusza levágott fejét, az uralkodó azonnal kővé dermedt. És hogy a delphoi jóslat is beteljesedjen, Perszeusz véletlenül egy diszkosszal úgy eltalálta Akrisziosz fejét, hogy az azonnal meghalt.

Apollón és a babér meg a ciprus

Zeusz és Létó gyermeke, Apollón sem maradt le nagyon az apja mögött, ám egy alkalommal épp hogy ő vált egy átalakulás áldozatává. Apollón egyébként a  költészet, a jóslás, a zene, a tánc, a művészetek, az íjászat és a gyógyítás istene is volt. A legenda szerint a tél beálltával elköltözött az Olümposzról, és hattyúk vontatta szekerén a hüperboreaszok földjére vonult vissza, ahol örök tavasz uralkodik.

Mint a legszebb férfi isten, Apollón igen sok szerelmi kalandba bonyolódott. Ám mivel egyszer kigúnyolta a szerelem istenét, Erószt, aki nála gyengébb volt az íjászatban, az a reménytelen szerelem nyilával lőtte meg őt. Ezért történt, hogy hiába szeretett bele olthatatlanul Ladón folyamisten lányába, Daphnéba, az nem viszonozta a szerelmét, sőt, a hegyekbe menekült előle. Apollón azonban még oda is követte és egy pillanatig sem hagyta békén. Daphné ezért megkérte Péneusz folyamistent, hogy segítsen rajta. Péneusz pedig azzal segített neki, hogy amikor Apollón megközelítette Daphnét és meg akarta őt ölelni, ahogy kitárta a karját, Daphnét szúrós babérfává változtatta.

Apollónnak ezután a babér is hozzá tartozott a jellemző jegyeihez. Egy másik növény, a ciprus is az ő egyik, szomorú történetét őrzi.  Apollón olykor férfiakba is beleszeretett, s ezek közé tartozott Héraklész leszármazottjába, Küparisszoszba is. Szerelme zálogául Apollón egy őzet ajándékozott neki, amely azután hűséges háziállata lett a fiúnak, ám egy alkalommal Küparisszosz véletlenül megsebezte a fegyverével a bozót alatt pihenő őzet, és az belepusztult a sebbe.

A fiú arra kérte, hogy örökké sirathassa a könnyeivel a szeretett állatot. Apollón megértette a bánatát és ciprusfává változtatta őt, amelynek törzséből könnycseppszerű nedv folyik. Azóta is ez a fa a bánat jelképe.

A görög mitológiában még az ő történetükön kívül is akadnak olyanok, amelyben hol maguk az istenek, hol az emberek változnak át valamilyen növénnyé vagy állattá. Ezek az átváltozások azonban egyszer s mindenkorra megmaradtak a pogány istenek jellemzőinek.

A későbbi, egyetlen Isten ennél más elvontabb fogalom, így az isteni beavatkozás sem kötődhetett ennyire az élővilág anyagához. A zsidó-keresztény hit istenének átalakító képessége alapvetően az anyagtalannak hitt lelket célozhatja csak meg. Az emberi testet csak annyiban, amennyiben az ember porból lesz és a halála után porrá válik. Az élete során azonban az emberi test már nem változhat át másféle létformává.

Lévai Júlia




Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Albert de Mun  Ammut  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Aszklépion  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Coriolis-erő  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galénosz  Ganésa  Hermész  Hippokratész  Hitler  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  Juhász Gyula  Jules Verne  Justh-párt  János vitéz  József Attila  Kaffka Margit  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Koppenhága  Kosztolányi Dezső  Krisztus  Károlyi Mihály  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Moirák  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Rubik Ernő  Róma  Római Birodalom  Skócia  Szent Heléna  Szent Margit  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  céhek  címer  denevér  diadém  dory  drón  díj  dízelmotor  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  feketehimlő  felfedezés  felvilágosodás  finommotorika  fogkő  fondendoszkóp  fáraó  félelem  füstölgő  főzés  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gőzgép  gőzhajó  gőzmozdony  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halak  halmazállapot  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  hideg  himnusz  hiszti  hogyan működik  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  hurrikán  háború  hóhér  húsevő nyövények  hüllők  hőmérő  időjárás  időszámítás  illat  immunitás  infrahangok  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  irodalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jelrendszer  járvány  játék  kalogathia  kalóz  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  karácsony  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  kommunikáció  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kultúra  kultúrtörténet  kémia  kétszikűek  kétéltűek  kórház  kölni  könyvtár  közegészségügy  kőzetek  lazarett  leguán  lincselés  lizoszóma  lárva  látás  léggömb  léghajó  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetosztrikció  malária  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikroszkóp  misztikus lények  mitokrondrium  mitológia  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  mítikus lények  mítoszok  narvál  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  pszichológus  pulzus  pápaság  pók  rajz  receptek  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szellemek  szem  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szél  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sárkány  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  teaút  technika  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  természet  természettudomány  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  tisztálkodás  tobzoska  trappista sajt  trappisták  tudomány  turul  tájfun  távíró  tél  tömegközlekedés  törökfürdő  tüntetés  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vadnyugat  vakcina  vakság  vallás  vasút  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  világháború  világűr  virágok  virágállat  vitorlázórepülés  vizelet  vonat  vulkán  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  zarf  zsilip  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  állatok  általános választójog  átalakulás  édesség  éghajlat  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  építmények  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újkor  újszülött  úthálózat  ősbaktérium  őskor