A szélkakastól az anemométerekig

https://www.tessloff-babilon.hu/a-szelkakastol-az-anemometerekig időjárás, meteorológia, szimbólum, vallás

Azokra a számító emberekre, akik mindig arrafelé fordulnak, ahonnan a kedvező szél fúj, azt szoktuk mondani: szélkakasok. Ebben a képben persze a „szél” nem a természeti jelenségre utal, hanem az ahhoz hasonlító politikai vagy gazdasági folyamatokra. A metafora viszont azért jöhetett létre, mert Európa településein hosszú évszázadokon át gyakori látvány volt a háztetőkön vagy a templomtornyokon ülő szélkakas. Különösen a tengerpart vidékeken volt sok ezekből a forgó szerkezetekből, hiszen a hajósoknak tudniuk kellett, hogy amikor útra kelnek, milyen irányból fúj a szél. Ugyanakkor a szélkakasokat pusztán a díszítés kedvéért vagy egyszerű szimbólumként is föltették a házak legmagasabb pontjaira.

Mióta nézik a szélirányt?
A szeleket az ókorban olyan szeszélyes, kiszámíthatatlan erőknek tartották, amely az istenek kezében vannak, ezért különösebben nem is törekedtek arra, hogy valamiféle mérőeszközt  fejlesszenek ki a meghatározásukra.

Azt, hogy a szelek fizikai erők és a mozgásukat szabályszerűségek jellemzik, Amerika felfedezője, Kolumbusz Kristóf figyelte meg, 1492-ben. Utazása során a szélirány meghatározására zászlószerű vásznakat használt. Először a keleti passzát szél iránya alapján hajózott, majd észak felé hajózva egy nyugati széllel tért vissza. A szelek viselkedésének magyarázatait elsőként Edmond Halley angol tudós írta le, 1686-ban. Ekkora azonban Európa már tele volt szélkakasokkal.

 A szélkakastól az anemométerekig
A franciaországi Bourges-ban,  a Saint-Étienne katedrális tetején különösen kecses szélkakas forog.

Miért éppen kakas?

Valószínűleg azért esett éppen a kakasra a választás, mert a formája egyszerre felel meg a praktikus és az esztétikai igényeknek. Egy tengelyre fölszerelt test akkor képes jelezni a szél irányát, ha oldalról nagy felületen tudja befogni a légmozgást (és persze szemből kifejezetten keskeny, hogy a forgását ne zavarják meg a keletkező légörvények). Emellett jó, ha van rajta egy kisebb, hegyes rész, amely nyílként mutatja az irányt. A nagy felülethez pedig éppen megfelelőek a kakas farktollai, miközben a feje és a csőre a „mutató” szerepéhez tökéletes.

Ahhoz, hogy a szél hatására azonnal és könnyen elmozdulhasson a szerkezet a tengelye körül, a kakas két oldalának eltérő súlyúnak kell lennie, vagyis az egyik oldalát súlyosabbra kell készíteni. Ha élénkebb lesz a légmozgás, a kakas a nagyobb súlyú rész irányába fog elbillenni. Így mindig a kisebb súlyú rész lesz a szél felőli oldalon, s ennek alapján mindig leolvashatjuk a helyzetéből, hogy merről fúj a szél. Ettől függetlenül sok szélkakas fölé olykor még külön nyilakat is fölszerelnek az égtájak neveivel.

A jó súlyeloszlás mellett az is fontos, hogy a szélkakasnak legyen elégséges tere, vagyis a környező házak és fák ne legyenek túl közel hozzá. Ugyanis azokon is keletkeznek légörvények, szakszóval turbulenciák, és ezek megzavarhatják a szélkakas forgását. Mindettől függetlenül időnként macskákat is láthatunk a tetőkön szélkakasként működni, amelyek azonban kénytelenek örökké egy nyílvesszőn egyensúlyozni.

A szélirány megállapítása nemcsak a hajósoknak fontos, hanem a repülésirányítóknak is, akik azonban nem szélkakasokat, hanem szélzsákokat használnak erre a célra. A repülőgépeknél ugyanis az a legbiztonságosabb, ha a széllel szemben szállnak fel, mert ez csökkenti a repülők talajhoz viszonyított sebességét. A kifutópályákat is igyekeznek az uralkodó szél irányában építeni. Mivel az oldalról fújó szél kellemetlenebb, ezért gyakran két-három egymást keresztező kifutópályát építenek a repülőtereken.

 A szélkakastól az anemométerekig
A szél irányát és erősségét két vagy három kanállal fölszerelt anemométerrel is mérik. A kanalas rész alatt, ennek forgása alapján egy elektromos szerkezet ad információkat a szél erejéről is.

Mik az anemométerek?

Amióta a meteorológia önálló tudományág lett, a szélmérők, szakszóval anemométerek fajtái is kibővültek, emellett a funkciójuk is gazdagodott, hiszen a szélirány mellett a szelek erősségét is pontosan meg kell adni. Az első szélmérőt Leon Battista Alberti, Firenze egyik legsokoldalúbb tudású művésze és filozófusa szerkesztette meg, 1450 körül.

A meteorológusok elsősorban kanalas és légcsavaros szélmérőket alkalmaznak. A kanalas szélmérőnél az irányjelző alatti kis tengelyen helyezkedik el három kanál, a légcsavaros megoldásnál pedig vagy az irányjelző orrán, vagy alatta van egy kisebb légcsavar. Ezeknél a tengelyre szerelt, forgó részekhez elektromos szerkezet is kapcsolódik, amely pontos információkat tud adni a szél erősségéről.
A szélmérőt a nemzetközi normák szerint a talajfelszíntől számított 10 méteres magasságban kell elhelyezni.

Mit jeleznek még a kakasok?

A magasban elhelyezett kakasok egyúttal szimbólumok is. A kakaskultusz első nyomai Asszíria és Ó-Egyiptom kultúráiban jelentek meg. Mivel a hajnali kukorékolás a napkeltét jelzi, a keleti népeknél általában a napkultusz fontos alakja volt a kakas, mint amely képes volt elűzni a sötétséget. Emellett a hírnév, az éberség és a figyelem jelképe is volt. A vörös kakas egyszerre védte meg az embereket a tűztől, de annak előidézője is lehetett: a magyar népnyelvben például egyértelműen ez utóbbi értelemben használták. A „fölszállott a vörös kakas a tetőre” kifejezés azt jelentette, hogy tűzvész tört ki.

A kínai kultúrában az egyensúly egyik eleme: a jin és jang egységében a nőt jelképező kacsa mellett a férfit szimbolizálja, de a szerencsével és a jókívánságokkal is összefonódik. A buddhizmusban ezzel szemben a végzet szimbóluma. A görög-római antik kultúrában a kakas Zeusz és Apollón madara is, és a fényt, a gyógyerőt jelképezi. Emellett lélekkísérő szerepet is adtak neki, hiszen ő az, aki reggelenként mindig egy új hajnal eljövetelét hirdeti, így bizonyára arra is képes, hogy az emberek evilági léte után egy másikba vezesse őket. A rómaiaknál azonban inkább az éberségét emelték ki, ezért a harciasság állata lett, a kakasviadal ötlete is ekkor született.

 A szélkakastól az anemométerekig
A kakasok helyett olykor macskák forgolódnak a tetőn, szélkakasként. Számukra talán a „macskakas” név lenne a legmegfelelőbb…(Fotó: Nyíri András.)

Az európai néphitben a kukorékolásnak olykor szellemriasztó hatást is tulajdonítottak. Az első egyistenhit, a judaizmus viszont ismét a keleti filozófiákkal mutatott rokonságot ezzel kapcsolatban: a kakas itt is az emberpár egységének, harmóniájának keretén belül képviselte a férfit, a nőt kifejező – akkor még gúny nélkül megjelenített – tyúk mellett. A Talmudban pedig az udvariasság, előzékenység jelképe lett. A judaizmusból kinövő kereszténységben ismét a fényt, az újjászületést, de egyúttal az ítéletre való visszatérést is szimbolizálta. A hívők szemében a kakas igehirdető is, aki az új hit felvirradását is jelzi.

A reformáció megjelenésekor a kálvinisták kiemelt szimbólumává vált a kakas, és ettől kezdve a református templomok tetejére a kereszt helyére kakast állítottak. Ennek pontos magyarázatát nem tudjuk, csak valószínűsíteni lehet, hogy ez Jézus történetének egy mozzanatára is utalhat: „Bizony, bizony mondom neked: mire megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem” – mondta a Biblia szerint Jézus Péternek az utolsó vacsora alkalmával.

Más magyarázatok szerint a katolikusok egykor, a templomfoglalásokkor a körmeneti kereszttel verekedtek, ezért a protestánsok elvetik ennek a szimbólumnak a kiemelt használatát. A legvalószínűbb azonban az, hogy az ellenreformáció idején mindennél fontosabbá vált a politikai jellegű elkülönülés, és ezt segítették a templomi szimbólumok is. A háztetők, tornyok kakasait azonban mindez nem érinti – ők mindig kitartóan csak arról értesítenek minket, hogy fúj-e egyáltalán a szél, és ha igen, akkor honnan.

 

Lévai Júlia


Címkék:

állatkert  állatok  Antarktisz  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  eukaliptusz  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  időjárás  időszámítás  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  játék  jelrendszer  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyomozás  óceán  ókor  olimpia  olvasás  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  ünnep  vadnyugat  vallás  Városliget  vasút  védőoltás  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf