Az első európai jógaiskola

sport

Bármennyire is meglepő: Európában Magyarországon vezették be leghamarabb a jógaoktatást és a rendszeres jógázást. Miközben a világ többi részén csak a háború után terjedt el a test és lélek karbantartásának ez a formája, nálunk már 1941-ben megnyílt a kontinens első jógaiskolája.

Az előzmények

A jóga az ókori Indiában született, szorosan kapcsolódva a hindu filozófiához, valláshoz, és általában a kultúrához. Lényege, hogy pontosan kidolgozott test- és kéztartásokkal, a légzés tudatos irányításával és a lazítás-koncentrálás ritmusának kiegyensúlyozásával segítsen fenntartani a test és a lélek természetes egységét, harmóniáját. Ezzel nemcsak az állóképességet erősítheti, de akár a betegségek kialakulásának lehetőségeit is csökkentheti.

A jóga rendszereit Indián kívül évszázadokon keresztül csak nagyon kevesen ismerték, és ebben csak a 19-dik század hozott változást. Ekkor szervezték meg Chicagóban a Vallások Parlamentjét (1893), amelyen a különböző vallások képviselői gyűltek össze. A hindu vallás képviseletében egy olyan teológus beszélt, aki nemcsak a mondandójával, de a személyiségével is nagy hatást gyakorolt a jelenlévőkre, és ezzel sokak figyelmét fel tudta kelteni az indiai kultúra iránt. Ezután pedig a világ egyre több pontján ismerkedtek meg az emberek a hindu vallással, és kezdték maguk is gyakorolni a jógát.

A jóga első hírnökei

A jógával a hazai közönség először két indiai orvostanhallgató inkább bűvészmutatványnak nevezhető bemutatója alkalmával találkozott. Bhimszén Latap és Gópál Krisna a láhóri egyetemről érkeztek, és valószínűleg az 1896-os millenniumi ünnepségek miatt jöttek ide. A Jógapont nevű portál cikke szerint a két fiatalember azt demonstrálta, hogy ha az ember kellő erővel képes önmagát szuggerálni, akkor akár nyolc napon át is a tetszhalál állapotában tudja tartani magát. Ezért nyolc napra üvegkoporsóba feküdtek, és azt mondták, hogy pontosan pünkösdvasárnap, este hét órakor fognak felébredni. Ez valóban így is történt, de a korabeli közönség, köztük az eseményt rögzítő orvos számára is inkább furcsa és érthetetlen volt, ami történt, nem pedig szórakoztató vagy tanulságos. A jóga mélyebb megismeréséhez valaki másra volt szükség.

Ez az ember egy gazdag indiai uralkodó fia, Umrao Singh Sher-Gil volt (1870-1954), aki filozófiát tanult, és egyúttal szenvedélyes fotós is volt. Még Pakisztánban megismerkedett a később sikeressé vált, magyar énekesnővel, Erdőbaktay Gottesmann Mária Antóniával, akivel egymásba szerettek, és össze is házasodtak. Amikor pedig Mária terhes lett, azt kérte a férjétől, hogy térjenek haza Magyarországra, hogy itt szülhessen. Így is történt: a házaspár 1912-ben Magyarországra érkezett, ahol hamarosan megszületett első lányuk, Amrita (aki később egyébként India egyik legkiemelkedőb, modern stílusú festője lett).

Csakhogy hamarosan kitört az első világháború, és ők emiatt jó ideig nem tudtak visszamenni Indiába. Ez azonban szerencsére nem jelentette azt, hogy Umrao Singh tétlenségre volt kárhoztatva, már csak azért is, mert ott volt Mária a történész-orientalista testvére, Baktay Ervin. (Baktay Ervin szintén Gottesmann-ként született, de később, a családnak a birtokukra utaló Erdőbaktay előneve alapján a Baktay nevet vette föl.)

Jóga
A képen látható Janu Sirsana ászana a csípő, a derék és a lábak ellazításának gyakorlata. Ha valakinek nem sikerül rögtön teljesen ráhajolnia a kinyújtott lábára, akkor ezt nem is kell erőltetni: csak addig kell lemenni, amíg jól esik, viszont ott hosszan kitartani a pózt. (Kép forrása)

Umrao kitartóan tanította a sógorát szankszritül, sokat mesélt neki az indiai kultúráról és vallásról, Baktay pedig igyekezett hozzásegíteni őt, hogy ezt a tudását tanítóként is kamatoztatni tudja. A legcélszerűbbnek a jógaoktatás látszott. Ezt sikerült is elindítani, és mivel Umrao nagy szakértelemmel rendelkezett, hamarosan egyre többen jártak hozzá az órákra. Ekkor még elsősorban a művészvilág tagjai érdeklődtek a jóga iránt, tehát színészek festők és írók jártak hozzá. Hamarosan azonban szélesedni kezdett a jógázók köre, miközben további hozzáértők is megjelentek a színen. Így amikor a házaspár a háború után, 1920-ban visszamehetett Indiába, az Umrao által meghonosított jóga-kultúra már biztos talajon virágozhatott tovább.

Tizenkét év elteltével, 1939-ben jelent meg az első magyar jógakönyv, amelyet dr. Weninger Antal (1902-1993) írt, és amely hosszú ideig az egyik legfontosabb és legnépszerűbb könyv volt, a témában. A címe: A keleti jóga, India misztikája és ősi gyógymódja. Emellett ő írta a Az idő partján. Jóga és személyiség című könyvet is, amelyet tankönyvnek szánt, de végül ezt a politikai helyzet változásai megakadályozták. Könyvei azonban ettől függetlenül hosszú évtizedeken át sokak polcán ott volt, akkor is, amikor a Rákosi-rendszer idején (1948 és 56 között) csak illegálisan, magánlakásokon lehetett a jógát oktatni, illetve foglalkozásokat tartani belőle.

Egy megpróbáltatásokkal teli, de minden bajt kiálló vállalkozás

A harmincas évek végén újabb fiatal férfi érkezett, Indiából: Selvarajan Yesudian (1916-1998, ejtsd: Szelvarádzsan Jeszudián) és lépett be a jóga terjesztőinek tagjai közé. Ő 1937-ben jött Magyarországra, azzal a céllal, hogy a budapesti orvosi egyetemen tanuljon.

Ittléte idején tökéletesen megtanult magyarul, és első könyvét, az 1941-ben megjelent Sport és jóga című művét már magyar nyelven írta. Ez egyébként feltűnően nagy sikert aratott: ötezer példányban megjelent első kiadását három hónap alatt elkapkodták. Ekkor azonnal elindították az utánnyomását, amelynek során a könyv tizennyolc hónapon belül eljutott a kilencedik kiadásig. Sikerébe az is belejátszhatott, hogy a szerző meggyőző módon ötvözte benne a keresztény szemléletmódot az indiai egészségmegőrző és meditációs hagyományokkal.

Jóga
Az első magyar jógakönyv szerzője, az orvos dr. Weninger Antal hosszú életet élt: 91 éves korában halt meg. A nyolcvanas években, amikor kifejezetten divatossá vált Magyarországon a jóga, Vitray Tamás egy bemutatóval is színesített interjút készített vele. A videón ennek egy részletét látjuk.

Yesudian életében szintén egy véletlen határozta meg, hogy a könyvírás mellett még milyen szerepe legyen a jóga terjesztésében. Az egyetemen találkozott egy olyan művésszel, aki a zongorázás és a szobrászat mellett a keresztény és hindu bölcselet területén is otthonosan mozgott, és mint elismert művész, szoros kapcsolatot tartott fenn a szellemi élet kiemelkedő tagjaival, Baktay Ervinnel is. Ő Haich Erzsébet volt (1897-1994), aki már régóta tervezte, hogy tesz valamit a hindu kultúra és a jóga erőteljesebb terjesztéséért.

A Yesudiannal való ismeretsége pedig szerencsésen megerősítette ezt a törekvését. Hamarosan eldöntötték, hogy közösen indítják be az ehhez szükséges programokat, és még ugyanabban az évben, tehát 1941-ben megalapították Európa első jógaiskoláját. Együttműködésük, közös munkájuk egy életre szólt: a következő 55 évet megszakítás nélkül együtt töltötték, egészen Haich Erzsébet haláláig. Iskolájuk a következő háborút is túlélte, ám az 1948-49-es rendszerváltás, amely a Rákosi-féle bolsevik diktatúrát hozta, kettétörte a magyarországi pályafutásukat. Az uralkodó ideológia szerint ugyanis minden olyan filozófia, amely bármilyen módon is kapcsolódott a valláshoz, istenhithez, vagy egyszerűen csak a transzcendencia gondolatához, károsnak, ellenségesnek minősült, ezért betiltották azt a jógát is, amely pedig egyáltalán nem igényelte az intenzív vallásos átélést: alapvetően az elmélyülésre épült.

Ekkor Haich Erzsébet és Yesudian kénytelen volt elhagyni az országot. 1948 után Zürichben telepedtek le, és ott vezették tovább az iskolájukat, a magyar jógázni vágyók helyett immár a svájciak egészségmegőrzését segítették. És bár 1956 után fokozatosan javult a helyzet, s a nyolcvanas-kilencvenes évekre már teljesen szabadon lehetett jóga-órákra járni, ők már soha többé nem jöttek vissza, hogy itt folytassák a tevékenységüket. Mindketten a svájci Zürichben haltak meg.

Lévai Júlia


Címkék:

ajánló  állatkert  állatok  alvás  Antarktisz  aszteroida  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  bolt  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  ember  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  étkezés  eukaliptusz  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyerekek  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hangsebesség  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  időjárás  időszámítás  India  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  járművek  játék  jel  jelentés  jelrendszer  Jézus  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  könyv  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  lovagok  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  művészet  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyelv  nyomozás  óceán  ókor  ókori Görögország  oktatás  olimpia  olvasás  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szavak  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  úthálózat  ünnep  vadnyugat  vallás  Városliget  vasút  védőoltás  Velence  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf  zene