Az eukaliptusz fák különleges világa

Ausztrália, eukaliptusz, klímaváltozás, természet

Ha a köhögésünket akarjuk csillapítani, az erre használt szerek kínálatában egészen biztosan találkozni fogunk az eukaliptusz olajjal is. Ezt az azonos nevű fa hajtásaiból és leveleiből nyerik ki, és már meglehetősen régóta használják a megfázásos betegségek, asztmás tünetek és olykor a láz enyhítésére is. Az eukaliptusz fák azonban nem csupán az olajukkal gazdagítják a világot. Amellett, hogy leveleik a koalák legfőbb táplálékául szolgálnak, az ember is sokféle módon fel tudja használni az anyagukat, miközben gyakran a törzsük különleges szépségével is bárkit elkápráztatnak.

Őshazája Ausztrália

Az eukaliptusz a mirtuszfélék családján belül a Myrtoideae (mirtoideé) alfaj tagja. Legtöbb fajtája az Ausztrál szubkontinensen őshonos, de emellett a világon több mint 700 eukaliptuszfélét tartanak számon.

Nevét onnan kapta, hogy virágján a párta helyét egy ún. rügysapka foglalja el, amely erősen befedi a bibét. Erre utal tehát a görög eredetű eukaliptusz szó, amely azt jelenti, hogy „jól fedett”. A kifejezésnek egyébként mindkét részével találkozhattunk másutt használt, ismert kifejezésekben is: a „jól” jelentésű eu-val például az eufória (felfokozott állapot, jó érzés) vagy az eutanázia (jó halál) szavakban, a „fed” jelentésű kalüptóval pedig az apokalipszisben (ennek szó szerinti jelentése: mindent elfedő, elborító).

Az eukaliptusz fák különleges világa
Amíg el nem jön a virágnyílás ideje, az eukaliptusz fa kis rügysapkát visel a virágai közepén. Később azután ez eltűnik onnan, és a madarak így már messziről látják, hogy hol várja őket a finom nektár. Lakmározás közben pedig egyúttal a rájuk tapadt virágporral be is porozzák a bibéket.

Virágnyílás idején a bimbóról lehullik a rügysapka, és így szabadon kitárulkozhat a színes porzók dús nyalábja. Ezt azért alakította így a természet, hogy biztosítsa a növény beporzását végző madarak látogatását. A madaraknak ugyanis nagyon gyenge a szaglásuk, ezért őket inkább a látvánnyal célszerű odavonzani a növényekhez. És ha magunk is odahajolunk az eukaliptusz virágához, érzékelni fogjuk, hogy annak – ellentétben az olajával – szinte alig van illata. Ilyesmire azoknak a fajainak sincs szükségük, amelyeket egyébként nem madarak, hanem oposszumok vagy a repülő rókák poroznak be.

Magányosan álló virágjai korong alakúak. Legtöbbjük fehér vagy sárga színű, de ritkábban vörös is akad köztük. Az apró magok egy fordított harang alakú, 2–3 centiméteres toktermésben helyezkednek el, amely egy idő után kiszárad, és ezután a szél már szabadon felkaphatja és szétszórhatja a magokat. A fák többsége örökzöld, de az Ausztrália északi részén élő fajták jó része a nyári forróságban elhullatja a lombját.

Az eukaliptusz fák különleges világa
Amíg el nem jön a virágnyílás ideje, az eukaliptusz fa kis rügysapkát visel a virágai közepén. Később azután ez eltűnik onnan, és a madarak így már messziről látják, hogy hol várja őket a finom nektár. Lakmározás közben pedig egyúttal a rájuk tapadt virágporral be is porozzák a bibéket. (Fotó: www.erdekesvilag.hu)

Az eukaliptusznak hosszú, keskeny levelei vannak, amelyek függőlegesen csüngenek le a hajtásokról. Mivel a fákat gyakran veszik körül forróság, fontos, hogy jól tudjanak párologni, amit a levelek állásával szabályoznak. És mivel a leveleik mindig az élükkel fordulnak a Nap felé, ezért az eukaliptusz erőkben szinte alig van árnyék. Ez is az oka annak, hogy ezekben viszont különösen gazdag az aljnövényzet.

A fagyokat a legtöbb fajta rosszul viseli, kivéve a tasmániai- és az ausztrál havasi eukaliptuszt, ill. a cserjés eukaliptuszt. Ezek fagytűrő fajták, amelyek nagyjából -15 °C-ig nem károsodnak a hidegtől. Állóképességüket azonban jelentősen befolyásolja a mikroklíma, a talaj nedvességtartalma és a növény egészségi állapota.

Mi mindenre jók az eukaliptusz fák?

Az eukaliptusz többségét az ember több területen is tudja hasznosítani. Európában a 16-dik  századtól kezdték termeszteni, a Földközi-tenger partvidékén, eleinte csak dísznövényként, majd mind inkább ipari célokra. A malletfa kérgéből például festéket nyernek ki, a vörös eukaliptusz pedig a festék mellett még cserzőanyagot is ad. Azokból a fajtákból amelyek törzse még a tölgyénél és a dióénál is keményebb, gyakran cölöpök, telefon- és villanypóznák készülnek, de hajókat is építenek ilyenekből. Nagy előnyük, hogy alig korhadnak és a farontó bogarak sem tudnak kifogni rajtuk. Az egyik legismertebb keményfa az eukaliptuszok közül az ausztráliai mahagóni.

Az eukaliptusz fák különleges világa
Vannak eukaliptusz fák, amelyek a törzsük színeinek különleges látványával kápráztatják el a világot. Ezek az Eucalyptus deglupta, más néven a szivárvány eukaliptusz példányai, amelyek szinte ugyanúgy vedlenek, mint a kígyók. Az év folyamán különböző időpontokban, foltokban dobják le magukról a kérgük felső rétegeit, amelyek alól ilyenkor előtűnik a belső, világoszöld kéreg. Ezután a törzs elsötétül és érlelődni kezd, amelynek során a legkülönfélébb tónusokban pompázik. Közelről nézve a törzsön megszülető kompozíciókat bármelyik absztrakt festő megirigyelhetné. (Fotó: www.erdekesvilag.hu)

A papírgyártáshoz viszont a lágyabb, de gyorsnövésű, magasra felnyúló fajtákat hasznosítják, amelyek szép számmal vannak jelen Ausztráliában. Nagy előnyük, hogy a növekedésük rengeteg víz elpárologtatásával is jár: hatalmas gyökérrendszerével egy hektárnyi eukaliptusz erdő évente 12 ezer tonna vizet is fölvesz a talajból. Ezt a tulajdonságát pedig jól lehet érvényesíteni a mocsarak kiszárításánál: a közelükbe telepített eukaliptuszok hamar elszívják a vizet a bűzölgő, lápos területekről, amivel egyúttal a maláriát terjesztő szúnyogok szaporodását is erősen korlátozzák.

A leggyakrabban és legrégebb óta az emberek a fák illóolaját használják fel, amelyek között többféle is létezik. Némelyik fafajta olaja riasztó hatású, ám ez elsősorban a maláriaszúnyogokat érinti. Az ember inkább a lázfa néven is ismert Eucalyptus globulushoz vagy a golyós-, hamvas- és vesszős eukaliptuszhoz szokott fordulni, mert ezek azok, amelyek a meghűlésekhez vagy enyhébb lázhoz használható, jellegzetes illóolajat termelik.

Az évszázadok óta használt olajról a huszadik században már azt is meg lehetett tudni, hogy miben is áll a titka. Mint kiderült, az eukaliptuszolajnak a cineol, más néven eukaliptol a fő komponense. Ez a vegyület a kámfor csoportjába tartozik, és erősen nyákoldó, fájdalomcsillapító, antiszeptikus hatású. Emellett a Parkinson-kór tüneteinek csökkentésére is alkalmas kumaldehid is van az olajban, amely triterpéneket, floroglucin származékokat és cserzőanyagokat is tartalmazhat. Az összetétel fajonként változó, de a tapasztalat szerint a magas cineol tartalmú olajok a legalkalmasabbak a fertőző légzőszervi megbetegedések kezelésére. Használatának a brazíliai népi orvoslásban van a legnagyobb hagyománya, de ma már világszerte elmaradhatatlan része az aromaterápiáknak.

Az eukaliptuszligetek illatos levegője viszont már önmagában felér egy jótékony aromaterápiával, hiszen erős napsütésben a levegő egy köbméterében akár 2,5 mg illóolaj is lehet. Aki azonban nem jut el az ilyen ligetekbe vagy erdőkbe, az cukorkában is kiélvezheti az eukaliptusz jellegzetes, fanyar ízét. Az olaját azonban nem szabad lenyelni, mert az az emberi szervezetbe bekerülve erősen mérgező hatású.

Sajnos az eukaliptusznak ez az értékes anyaga a gyakori bozót- és erdőtüzek idején nehezíti a tűzoltók munkáját, hiszen az olajjal átitatott hajtások és levek nemcsak könnyen lángra lobbannak, de hosszabban tartják is a tüzet. Ausztráliában nyáron mindig gyakoriak az erdőtüzek, de 2019 végén ezek különösen nagy erővel támadtak fel. Az idei ausztráliai tavasz (amely ott novemberben kezdődik) nemcsak száraz, hanem szokatlanul meleg is volt: a hőmérséklet a legtöbb helyen már a kezdetekkor meghaladta a 40 C-fokot, és az ilyenkor szokásos csapadéknak is mindössze a 20 százalékát mérték.

A klímaváltozás miatt bekövetkező aszály és folyamatos forróság miatt pedig a tűz megfékezése még annál is nehezebbé vált. Eddig több mint 5 millió hektárnyi területen égtek le a bozótok és az erdők, amelyekben rengeteg állatnak is el kellett pusztulnia: az ott élő koalák létszáma például minden emberi erőfeszítés ellenére is csaknem a harmadára csökkent. Szerencsére az eukaliptusz a szívósabb növények közé tartozik, ezért legalább az reményt ad a terület újraéledésére, hogy a megperzselt fákon általában hamar megjelennek a rügyek, és a hamu alatt maradt magok nagy része is ki tud kelni.

Lévai Júlia


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Albert de Mun  Ammut  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Aszklépion  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Coriolis-erő  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galénosz  Ganésa  Hermész  Hippokratész  Hitler  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  Juhász Gyula  Jules Verne  Justh-párt  János vitéz  József Attila  Kaffka Margit  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Koppenhága  Kosztolányi Dezső  Krisztus  Károlyi Mihály  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Moirák  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Rubik Ernő  Róma  Római Birodalom  Skócia  Szent Heléna  Szent Margit  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  céhek  címer  denevér  diadém  dory  drón  díj  dízelmotor  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  feketehimlő  felfedezés  felvilágosodás  finommotorika  fogkő  fondendoszkóp  fáraó  félelem  füstölgő  főzés  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gőzgép  gőzhajó  gőzmozdony  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halak  halmazállapot  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  hideg  himnusz  hiszti  hogyan működik  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  hurrikán  háború  hóhér  húsevő nyövények  hüllők  hőmérő  időjárás  időszámítás  illat  immunitás  infrahangok  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  irodalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jelrendszer  járvány  játék  kalogathia  kalóz  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  karácsony  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  kommunikáció  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kultúra  kultúrtörténet  kémia  kétszikűek  kétéltűek  kórház  kölni  könyvtár  közegészségügy  kőzetek  lazarett  leguán  lincselés  lizoszóma  lárva  látás  léggömb  léghajó  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetosztrikció  malária  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikroszkóp  misztikus lények  mitokrondrium  mitológia  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  mítikus lények  mítoszok  narvál  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  pszichológus  pulzus  pápaság  pók  rajz  receptek  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szellemek  szem  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szél  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sárkány  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  teaút  technika  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  természet  természettudomány  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  tisztálkodás  tobzoska  trappista sajt  trappisták  tudomány  turul  tájfun  távíró  tél  tömegközlekedés  törökfürdő  tüntetés  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vadnyugat  vakcina  vakság  vallás  vasút  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  világháború  világűr  virágok  virágállat  vitorlázórepülés  vizelet  vonat  vulkán  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  zarf  zsilip  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  állatok  általános választójog  átalakulás  édesség  éghajlat  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  építmények  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újkor  újszülött  úthálózat  ősbaktérium  őskor