Az örök fa: a vörösfenyő

Országház, Róma, Velence, vörösfenyő

Sokféle fából készítenek használati tárgyakat, de a vörösfenyő kiemelkedik közülük, mert az anyaga igen tartós, ezért is szokták „örök fa” néven is emlegetni. Ezt már a legrégebbi korokban is tudták, mert 2500 évnél régebbi vörösfenyő gerendákat és egyéb tárgyakat is találtak már a régészek. Rómában az amfiteátrumok és a hidak építésénél is vörösfenyőt használtak. Az építészek később is gyakran nyúltak ehhez a fához, így például a budapesti Országház alapjait is ebből készítették. Sőt! Két város is vörösfenyőből készült, víz alatti cölöpökön nyugszik.

Milyen és hol terem vörösfenyő?

Az észak-olaszországi Velence és az oroszországi Szentpétervár (ez utóbbit egyébként Észak Velencéjének is szokták hívni) egyaránt vörösfenyő oszlopokra épült, amelyekben egyáltalán nem tett kárt a víz. De vajon miért nem korhadnak el a víz alatt ezek a cölöpök?

Egyrészt azért, mert a cölöpöket vastag iszapréteg veszi körül, amely nem engedi át az oxigént, így a fa felületén nem indulhat meg az égési folyamat, amelyet a korhadás, mint a szerves anyagok lebomlása jelent.

A vörösfenyő virágzásakor szinte az egész erdő vörösben pompázik. (Kép)

Másrészt azért, mert a vörösfenyőben sokkal sűrűbbek a gyantajáratok, mint a többi fenyőfélében, vagyis több benne a gyanta. Emiatt általában is jól tűri az időjárás viszontagságait, és ezért rugalmasabb, szívósabb. Egyúttal saválló is a fája, ezért a vegyiparban szintén jól tudják hasznosítani: olyan kádakat, hordókat is készítenek belőle, amelyekben maró hatású folyadékokat lehet tárolni. A fák törzsének átmérője akár 1,75 méter is lehet, az életkoruk pedig elérheti a 300–500 évet. Mivel jól hasznosítja a napenergiát, sok szerves anyagot termel, aminek köszönhetően a fiatal fák évente 1–1,5 métert is nőnek.  Később ugyan a növekedésük lelassul, de kedvező feltételek mellett a százéves egyedek akár 30–40 méterre is megnőhetnek. A gyors növekedéshez nagyon sok fényre van szükségük, ezért előfordul, hogy elnyomják az egyéb fafajokat.

Nevét vöröses színű kérgéről és virágai színéről kapta. Kérge jellegzetesen vastag és pikkelyes. Puha és világoszöld tűlevelei a rövidhajtásokból nőnek ki; egy-egy csomó 20–60 lombhullató tűlevelet tartalmaz. Termős virágzatai, vagyis a tobozai felfelé állnak és aprók (2–5 centiméteresek), a színük vörösesbarna. Jellemző, hogy a toboza évekig a fán marad, mielőtt lehullana.

A legfeltűnőbb tulajdonsága azonban az, hogy a többi fenyőfélétől eltérően az idősebb fák ősszel lehullajtják a tűleveleiket. Csak a fiatal vörösfenyőkön láthatunk télen is leveleket, ami feltehetően arra utal, hogy őseik még örökzöldek voltak.

A vörösfenyő rendszertanilag a tűlevelűek osztályában a fenyőalakúak rendjébe és a fenyőfélék családjába tartozik, és az eurázsiai–boreális flóraterület egyik meghatározó növénye. A szibériai tajga faállományának csaknem fele vörösfenyő. Ezek nyugati fajtája a szibériai, a keleti pedig a dauriai vörösfenyő. A Wikipédia szerint a Bajkál-tótól nyugatra elterülő Szajánokban 800–900 éves egyedeket is találtak. Emellett még Észak-Amerikában, egészen az északi sarkkörig jelentős területeken nő az amerikai vörösfenyő, de ugyanígy Kínában is őshonos faként van jelen a kínai vörösfenyő vagy aranyfenyő és a kínai mamutfenyő. Európában, így hazánkban is gyakran találkozhatunk vele, és mivel viszonylag kevés a természetes ellensége, az erdészeknek könnyű a dolguk a szaporításával.

Hol használták még a vörösfenyőt?

A hétköznapi életben használt tárgyak közül elsősorban bútorok, koporsók és padok, tetőszerkezetek készültek vörösfenyőkből. A városokban gyakran használták hidak építéséhez is. Például egy Traianus császár idején készült híd maradványai, amelyeket a Dunában találták meg, több évszázaddal az elkészültük után is jó állapotban voltak.

Vörösfenyő tavasszal (Kép)

Oroszországban a vörösfenyőt tartották a legalkalmasabbnak a hajók építésére: I. Péter orosz cár idején a teljes orosz hadiflotta ebből épült. De ugyanígy vörösfenyőből készült a moszkvai Kreml temploma és a Vaszilij Blazsennij székesegyház belső szerkezete is. Sok helyen a bányákban is vörösfenyőkből ácsolták a különféle tartószerkezeteket. A modern építmények közül az oroszországi Krilatszkojéban a világ egyik legjobb kerékpárpályája készült vörösfenyőből.

Mindezek mellett még rontás ellen is gyakran bevetették. A vörösfenyő több nép hiedelemvilágában is úgy szerepel, mint amely védőerővel rendelkezik a boszorkányokkal szemben. Német nyelvterületen például április 30-án hagyományosan vörösfenyőgallyakkal, úgynevezett boszorkányseprűkkel díszítették fel az ajtókat és az ablakokat, hogy ne tudjanak bejönni a házba a rossz szándékú boszorkányok. Szláv országokban vörösfenyőkérget akasztottak a gyermekek nyakába, hogy az megvédje őket a szemmelveréstől. Tirolban ennél prózaibb célra használták: amikor valakinek ki kellett húzni egy fogát, azt gyorsan elásták egy vörösfenyő árnyékos oldalán, hogy ezzel megakadályozzák a még ép fogak romlását. Hogy ezt mivel tudták elérni a vörösfenyő gyökerei, arról nem szól a fáma – talán azzal, hogy a fenyő általában is a hosszú életet szimbolizálja, és így azt remélték, hogy ez majd a fogak hosszú életére is kihat. Mindenesetre a vörösfenyő egy dolgot feltétlenül bizonyított: azok a városok és épületek, amelyek rá illetve belőle épültek, valóban hosszú életűek lettek.

Az Adria királynőjeként is emlegetett Velence megalapozásához kb. 10 000 000 vörösfenyő rönköt használtak fel, amelyeket három méter mélyen ástak be a mocsaras lagúna talajának keményebb rétegébe. A videóból jobban megértheted a város épülésének folyamatát.

 

Lévai Júlia


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Aitken  Albert de Mun  Ammut  Anaximandrosz  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arisztotelész  Arkhimédész  Artemisz  Asszír Birodalom  Aszklépion  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Baradla-barlang  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Budapest  Budapesti Vidám Park  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Claude Chappe  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dionüszosz  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fahrenheit  Fehérlófia  Fekete István  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Fourier-transzformáció  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Galénosz  Geomancia  Guinness rekordok  Hans Christian Andersen  Hedy Lamarr  Hippokratész  Hitler  Homo sapiens  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  John D. O’Sullivan  Jules Verne  Julius Caesar  Justh-párt  János vitéz  Jézus  József Attila  Kaffka Margit  Kheirón  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kosztolányi Dezső  Kréta  Kyatice-kultúra  Károlyi Mihály  Kígyótartó  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mesekönyvek  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Mithridatész  Monte Cristo grófja  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Márton kenyere  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Nelson altengernagy  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Notre-Dame  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Pompeius Magnus  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Róma  Római Birodalom  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Skócia  Stephen Hawking  Szent Heléna  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent Patrik  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Thesszaloniké  Tiberius császár  Tisza István  Titanic  VII. István pápa  Vatikán  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  anemométer  antibiotikum  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  belsőégésű motor  betegség  biológia  bozóttűz  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  cineol  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  császármetszés  császárság  csütörtök  cégér  céhek  címer  delej  denevér  diadém  dob  drón  dízelmotor  dórok  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  emlős  epekő  eretnek  etimológia  etruszkok  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  felvilágosodás  feng-shui  finommotorika  fogkő  foglalkoztató  folyadékkristály  frank  fáraó  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gót  gőzgép  gőzhajó  hableány  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  higany  himnusz  hiszti  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  háború  hóhér  húsevő nyövények  hőmérséklet  hőmérő  ikozaéder  illat  immunitás  indiánok  inga  interjú  internet  ipari forradalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jel  jelhordozó  jelrendszer  járvány  játék  kakas  kalauzhajó  kalogathia  kalóz  kalózlevél  kalózállam  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  klímaváltozás  koala  kolera  komló  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kálvinizmus  készségfejlesztő  kétszikűek  kétéltűek  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  kórház  kölni  könyvtár  kötéltánc  közegészségügy  kőzetek  lazarett  lincselés  lizoszóma  lovasfutár  lárva  látás  láz  lázfa  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetoszféra  magnetosztrikció  malária  mandula  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  marcipán  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  misztikus lények  mitokrondrium  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  mágnesesség  mágnesség  május  május 1  második világháború  méhlepény  méreg  narentinok  narvál  neandervölgyi  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  postakocsi  pszichológus  pápaság  pékség  rajz  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rádiócsillagászat  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  sellő  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szavak  szem  szemafor  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szocializmus  szogdok  szonár  sztrájk  szász  szélkakas  szélzsák  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sör  tamariszkusz  tanulójáték  teaút  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  terroristák  teszt  tesztelés  thrákok  tirrének  tisztálkodás  tobzoska  torpedó  trappista sajt  trappisták  turul  tájoló  távíró  törökfürdő  tükörtávíró  tüntetés  tőzsde  tűz  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vakcina  vakság  vasút  vegyszer  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vikingek  világháború  virágállat  vizelet  vonatrablás  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  wifi  zsilip  zászló  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  általános választójog  átalakulás  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  úthálózat  ősbaktérium