Az örök fa: a vörösfenyő

Országház, Róma, Velence, vörösfenyő

Sokféle fából készítenek használati tárgyakat, de a vörösfenyő kiemelkedik közülük, mert az anyaga igen tartós, ezért is szokták „örök fa” néven is emlegetni. Ezt már a legrégebbi korokban is tudták, mert 2500 évnél régebbi vörösfenyő gerendákat és egyéb tárgyakat is találtak már a régészek. Rómában az amfiteátrumok és a hidak építésénél is vörösfenyőt használtak. Az építészek később is gyakran nyúltak ehhez a fához, így például a budapesti Országház alapjait is ebből készítették. Sőt! Két város is vörösfenyőből készült, víz alatti cölöpökön nyugszik.

Milyen és hol terem vörösfenyő?

Az észak-olaszországi Velence és az oroszországi Szentpétervár (ez utóbbit egyébként Észak Velencéjének is szokták hívni) egyaránt vörösfenyő oszlopokra épült, amelyekben egyáltalán nem tett kárt a víz. De vajon miért nem korhadnak el a víz alatt ezek a cölöpök?

Egyrészt azért, mert a cölöpöket vastag iszapréteg veszi körül, amely nem engedi át az oxigént, így a fa felületén nem indulhat meg az égési folyamat, amelyet a korhadás, mint a szerves anyagok lebomlása jelent.

A vörösfenyő virágzásakor szinte az egész erdő vörösben pompázik. (Kép)

Másrészt azért, mert a vörösfenyőben sokkal sűrűbbek a gyantajáratok, mint a többi fenyőfélében, vagyis több benne a gyanta. Emiatt általában is jól tűri az időjárás viszontagságait, és ezért rugalmasabb, szívósabb. Egyúttal saválló is a fája, ezért a vegyiparban szintén jól tudják hasznosítani: olyan kádakat, hordókat is készítenek belőle, amelyekben maró hatású folyadékokat lehet tárolni. A fák törzsének átmérője akár 1,75 méter is lehet, az életkoruk pedig elérheti a 300–500 évet. Mivel jól hasznosítja a napenergiát, sok szerves anyagot termel, aminek köszönhetően a fiatal fák évente 1–1,5 métert is nőnek.  Később ugyan a növekedésük lelassul, de kedvező feltételek mellett a százéves egyedek akár 30–40 méterre is megnőhetnek. A gyors növekedéshez nagyon sok fényre van szükségük, ezért előfordul, hogy elnyomják az egyéb fafajokat.

Nevét vöröses színű kérgéről és virágai színéről kapta. Kérge jellegzetesen vastag és pikkelyes. Puha és világoszöld tűlevelei a rövidhajtásokból nőnek ki; egy-egy csomó 20–60 lombhullató tűlevelet tartalmaz. Termős virágzatai, vagyis a tobozai felfelé állnak és aprók (2–5 centiméteresek), a színük vörösesbarna. Jellemző, hogy a toboza évekig a fán marad, mielőtt lehullana.

A legfeltűnőbb tulajdonsága azonban az, hogy a többi fenyőfélétől eltérően az idősebb fák ősszel lehullajtják a tűleveleiket. Csak a fiatal vörösfenyőkön láthatunk télen is leveleket, ami feltehetően arra utal, hogy őseik még örökzöldek voltak.

A vörösfenyő rendszertanilag a tűlevelűek osztályában a fenyőalakúak rendjébe és a fenyőfélék családjába tartozik, és az eurázsiai–boreális flóraterület egyik meghatározó növénye. A szibériai tajga faállományának csaknem fele vörösfenyő. Ezek nyugati fajtája a szibériai, a keleti pedig a dauriai vörösfenyő. A Wikipédia szerint a Bajkál-tótól nyugatra elterülő Szajánokban 800–900 éves egyedeket is találtak. Emellett még Észak-Amerikában, egészen az északi sarkkörig jelentős területeken nő az amerikai vörösfenyő, de ugyanígy Kínában is őshonos faként van jelen a kínai vörösfenyő vagy aranyfenyő és a kínai mamutfenyő. Európában, így hazánkban is gyakran találkozhatunk vele, és mivel viszonylag kevés a természetes ellensége, az erdészeknek könnyű a dolguk a szaporításával.

Hol használták még a vörösfenyőt?

A hétköznapi életben használt tárgyak közül elsősorban bútorok, koporsók és padok, tetőszerkezetek készültek vörösfenyőkből. A városokban gyakran használták hidak építéséhez is. Például egy Traianus császár idején készült híd maradványai, amelyeket a Dunában találták meg, több évszázaddal az elkészültük után is jó állapotban voltak.

Vörösfenyő tavasszal (Kép)

Oroszországban a vörösfenyőt tartották a legalkalmasabbnak a hajók építésére: I. Péter orosz cár idején a teljes orosz hadiflotta ebből épült. De ugyanígy vörösfenyőből készült a moszkvai Kreml temploma és a Vaszilij Blazsennij székesegyház belső szerkezete is. Sok helyen a bányákban is vörösfenyőkből ácsolták a különféle tartószerkezeteket. A modern építmények közül az oroszországi Krilatszkojéban a világ egyik legjobb kerékpárpályája készült vörösfenyőből.

Mindezek mellett még rontás ellen is gyakran bevetették. A vörösfenyő több nép hiedelemvilágában is úgy szerepel, mint amely védőerővel rendelkezik a boszorkányokkal szemben. Német nyelvterületen például április 30-án hagyományosan vörösfenyőgallyakkal, úgynevezett boszorkányseprűkkel díszítették fel az ajtókat és az ablakokat, hogy ne tudjanak bejönni a házba a rossz szándékú boszorkányok. Szláv országokban vörösfenyőkérget akasztottak a gyermekek nyakába, hogy az megvédje őket a szemmelveréstől. Tirolban ennél prózaibb célra használták: amikor valakinek ki kellett húzni egy fogát, azt gyorsan elásták egy vörösfenyő árnyékos oldalán, hogy ezzel megakadályozzák a még ép fogak romlását. Hogy ezt mivel tudták elérni a vörösfenyő gyökerei, arról nem szól a fáma – talán azzal, hogy a fenyő általában is a hosszú életet szimbolizálja, és így azt remélték, hogy ez majd a fogak hosszú életére is kihat. Mindenesetre a vörösfenyő egy dolgot feltétlenül bizonyított: azok a városok és épületek, amelyek rá illetve belőle épültek, valóban hosszú életűek lettek.

Az Adria királynőjeként is emlegetett Velence megalapozásához kb. 10 000 000 vörösfenyő rönköt használtak fel, amelyeket három méter mélyen ástak be a mocsaras lagúna talajának keményebb rétegébe. A videóból jobban megértheted a város épülésének folyamatát.

 

Lévai Júlia


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Albert de Mun  Ammut  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Aszklépion  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Coriolis-erő  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galénosz  Ganésa  Hermész  Hippokratész  Hitler  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  Juhász Gyula  Jules Verne  Justh-párt  János vitéz  József Attila  Kaffka Margit  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Koppenhága  Kosztolányi Dezső  Krisztus  Károlyi Mihály  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Moirák  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Rubik Ernő  Róma  Római Birodalom  Skócia  Szent Heléna  Szent Margit  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  céhek  címer  denevér  diadém  dory  drón  díj  dízelmotor  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  feketehimlő  felfedezés  felvilágosodás  finommotorika  fogkő  fondendoszkóp  fáraó  félelem  füstölgő  főzés  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gőzgép  gőzhajó  gőzmozdony  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halak  halmazállapot  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  hideg  himnusz  hiszti  hogyan működik  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  hurrikán  háború  hóhér  húsevő nyövények  hüllők  hőmérő  időjárás  időszámítás  illat  immunitás  infrahangok  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  irodalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jelrendszer  járvány  játék  kalogathia  kalóz  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  karácsony  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  kommunikáció  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kultúra  kultúrtörténet  kémia  kétszikűek  kétéltűek  kórház  kölni  könyvtár  közegészségügy  kőzetek  lazarett  leguán  lincselés  lizoszóma  lárva  látás  léggömb  léghajó  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetosztrikció  malária  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikroszkóp  misztikus lények  mitokrondrium  mitológia  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  mítikus lények  mítoszok  narvál  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  pszichológus  pulzus  pápaság  pók  rajz  receptek  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szellemek  szem  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szél  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sárkány  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  teaút  technika  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  természet  természettudomány  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  tisztálkodás  tobzoska  trappista sajt  trappisták  tudomány  turul  tájfun  távíró  tél  tömegközlekedés  törökfürdő  tüntetés  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vadnyugat  vakcina  vakság  vallás  vasút  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  világháború  világűr  virágok  virágállat  vitorlázórepülés  vizelet  vonat  vulkán  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  zarf  zsilip  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  állatok  általános választójog  átalakulás  édesség  éghajlat  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  építmények  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újkor  újszülött  úthálózat  ősbaktérium  őskor