Csúcsokat állító nők a repülésben

hangsebesség, Jackie Cochran, pilóta, repülés

1953. május 18-án egy kanadai farmon több tucatnyi szárnyas esett össze holtan. Miután erről az újságok is hírt adtak, néhány nap múlva egy nő jelent meg a farm gazdájánál, hogy kifizesse a kárt. A gazda eléggé elcsodálkozhatott, amikor kiderült, hogy a nő egy szuperszonikus vadászgép, az F-86 Sabrejet pilótája, aki éppen az ő feje fölött lépte át a hangsebességet. És mivel tudta, hogy ez olyan hangrobbanással jár, amelyet bizonyos élőlények szervezete nem visel el, ezért kötelességének érezte a gazda kárpótlását. A pilótát Jackie Cochrannek hívták, és nőként ő lépte át elsőként a hangsebességet.

A hangsebességnél gyorsabban repülő utasszállító gépeket az egyre zsúfoltabbá váló légifolyosók kiküszöbölésére kezdték el kifejleszteni. Legismertebb típusa Európában az Air France és a British Airways megrendelésére készített Concorde volt (1976), amely azonban végül nem váltotta be a reményeket. A szovjetek már korábban készítettek egy hasonló típust Tu–144 névvel, amely szintén gazdaságtalannak bizonyult. Ezért ma még csak a katonai gépek szállnak a hangsebességnél gyorsabban.

Mióta létezik szuperszonikus repülőgép?

A szuperszonikus, vagyis a hangsebességet átlépő gépek nem sokkal Cochran repülése előtt jelentek meg. Az USA-ban az 1940-es években folytattak sebességnövelő kísérleteket az XS-projektnek nevezett programon belül, s ezek során építették ki a Bell X-1 nevű gépet. Charles "Chuck" Yeager, aki a II. világháború idején P-51-es Mustangon repült, berepülőpilótaként dolgozott a programban. Másokkal együtt harmincnégyszer is felszállt tesztelési céllal az X-1-es prototípusokkal. A programban a szintén hírnevet szerző Jack Ridley, George Welch és Bob Hoover is részt vett.

A sebességet fokozatosan növelték, ezért a pilótáknak különösen fegyelmezettnek kellett maradniuk. Végül Yeager volt az, akinek 1947. október 14-én elsőként törhette át a hanghatárt. Gépét egy Boeing B-29 Superfortress anyagép vitte föl vitorlázóként, majd miután erről levált, 13 715 méter magasságban 1,06 Mach, azaz 1126 km/h (967 mérföld/óra) sebességet ért el. A kísérletet a kiszáradt Rogers és Rosamond tavak melletti Muroc légibázis (ma Edwards légitámaszpont) felett hajtották végre.

A repülés történetében új korszakot nyitó Bell X-1 repülőgép ma Washingtonban látható, egy múzeumban, az Atlanti-óceánt elsőként átrepülő Lindbergh gépe és az első magánfejlesztésű űrhajó, a SpaceShipOne mellett. A vállalkozás történetéről Tom Wolfe írt regényt („Igazak”), amelyből 1983-ban film is készült.

Ezzel a Lockheed Vega géppel szállt fel többször is Amelie Earhart.

Egy kis játék a hangrobbanással

A hangrobbanás attól jön létre, hogy a repülő hangja megelőzi a gépet magát, hiszen a hang mindig ugyanazzal a meghatározott gyorsasággal fut a levegőben, függetlenül a kibocsátójától. Amíg a gép lassabb ennél a sebességnél, addig feltorlódnak előtte a közeg (esetünkben a levegő) lökéshullámai. És amikor eléri a hangsebességet, majd túl is lépi, át kell törnie ezt a közeget – ettől az áttöréstől jön létre a robbanásszerű zaj.

A már említett Bob Hoover mesélte el egy interjúban (Itt olvashatsz erről.), hogy amikor nem sokkal később megjelentek erősebb F-86-os változatok, ezek kitűnő alkalmat kínáltak a virtuskodáshoz. A gépek már alkalmasak voltak az 1 Mach elérésére, de csak függőleges zuhanásban, ami azt jelentette, hogy a nagy sebességű zuhanás után alacsonyról kell felhúzni a gépet ahhoz, hogy hangrobbanást érjenek el.

„Az egyik kedvenc játékunk ekkoriban az volt, hogy ha valaki elég maradék üzemanyaggal jött vissza F-86-os tesztelés után, akkor elkezdtünk zuhanni a bázis fölött, és versenyezni, hogy ki tudja jobban megrezgetni a hangár ablakait a hangrobbanással” – mesélte Hoover. „Egyszer egy barátom kijelentette, hogy megcsinálja a legnagyobb hangrobbanást, amit valaha is hallottunk. (…) Miután felszállt, körbementem a hangárban, és mindenkinek mondtam, hogy ha leszáll és megkérdezi, mekkora volt a hangrobbanás, akkor csak kérdezzenek vissza meglepődötten, mintha nem hallottak volna semmit. Be is jött leszállás után a hangárba, és megkérdezte, hogy milyen volt. Miféle hangrobbanás, én nem hallottam itt semmit – mondtam meglepődött arccal. Csalódottan odébbállt, hogy megkérdezzen másokat is, de mindenki tartotta magát a megbeszéltekhez. Később persze elmondtuk neki.”

A hangsebességet elsőként átlépő férfi, Chuck Yeager és elsőként átlépő nő, Jackie Cochran egész életükben jó barátok voltak.

Ki volt Jackie Cochran nagy elődje?

Az első jelentős női pilóta Amelia Mary Earhart (1897–1937) volt, aki sok olyan utat tett meg egy Lockheed Vega monoplánnal, amely erősebb fizikumú férfiak számára is nagy próbatétel lehetett volna. Earhart volt az első nő, aki 1928-ban, két társával együtt átrepülte az Atlanti-óceánt (ezen még csak utasként vett részt), majd 1932. május 20-án egyedül is megtette ugyanezt, egy tizenöt órás úttal. 1932. augusztus 24-25-én keresztülrepült az USA felett: Kaliforniából indult és New Jersey-be érkezett meg. Az út kevéssel több volt, mint 19 óra, ami szintén rekordot jelentett.

A rákövetkező évben megismételte az utat, ezúttal két órával kevesebb idő alatt. 1935. január 11-én baj nélkül elrepült Hawaiiról Kaliforniába, amit előtte senkinek nem sikerült végrehajtania – mindenki a tengerbe zuhant, aki ezzel próbálkozott. Végül azonban ő is egy tragikus úttal fejezte be az életét: 1937-ben az egész Földet akarta körberepülni, de a Csendes-óceán térségében, Fred Noonan navigátorral együtt eltűnt.

Earhartot a háborús helyzet sodorta a repüléshez: a középiskola után a kanadai Vöröskeresztnél dolgozott, ahol az első világháborúban harcoló katonákkal került kapcsolatba egy katonai kórházban. Az ott ápolt repülős betegek tették kíváncsivá.1920-ban végre maga is felszállhatott egy gépre, és ennek élménye végképp megerősítette őt abban, hogy csak pilóta lehet, ez az a szakma, amely a leginkább neki való. Hamar meg is szerezte a pilótaigazolványt, de egy ideig még a talajon maradt: teherautókat vezetett, és ezzel keresett meg annyi pénzt, amiből vett magának egy repülőgépet. Ezzel azután heteken belül női magassági rekordot állított fel 4300 méter elérésével.

1927-ben bejárta a világot annak híre, hogy Charles Lindbergh egyedül átrepülte az Atlanti-óceánt. Egy Londonban élő, különösen gazdag nő, Amy Phipps Guest úgy érezte, hogy maga is meg tudná tenni ezt az utat, a családja azonban nem engedte meg neki. Guest abban keresett vigaszt, hogy akkor legalább egy másik nőt hozzásegít ehhez a pénze révén. Vett tehát egy hárommotoros Fokkert – Friendship volt a neve –, majd megkérdezte a nála tájékozottabb George Palmer Putnam könyvkiadót, hogy tud-e a feladatra alkalmas személyt. Putnam tudott ilyet: Amelia Earhartot. Earhart pedig elvállalta az utazást – ez volt tehát az első útja az óceán felett, egy pilóta és egy navigátor társaságában.

Az út révén elért népszerűséget ezután arra használta fel, hogy elősegítse a nők egyenrangúságát a repülés területén. 1929-ben az USA-ban már 117 amerikai nőnek volt pilótaigazolványa, akik közül Earhart segítségével 99-en létrehozták a Ninety-Nines nevű szervezetet. Az ilyen és ehhez hasonló szervezetek jelentősen elősegítették, hogy a nők a második világháborúban komoly szerepet játsszanak a légierőnél.

Earhart ekkor már nem élt, és Cochran – aki egyébként 1937-ben megpróbálta lebeszélni őt a valóban végzetesnek bizonyuló útról – magára vállalta a női pilóták szószólójának szerepét. Legfőbb célja az volt, hogy a kellően felkészített pilótanők a hátországban a gyári gépek berepülésével és a frontra való átrepülésekkel segítsék a harci szolgálatot. (Ez egyébként Nagy-Britanniában ekkorra bevett gyakorlat volt.)

És bár Roosevelt elnök felesége erősen pártolta a tervet, több előítéletes férfi igyekezett ezt megakadályozni. Szerencsére nem túl nagy sikerrel, így végül létrejött a WASP (Women Airforce Service Pilots), amely valóban fontos munkát végzett a háborúban. A legendás alakulatnál csaknem ezren repültek, és a baleseti arányuk jobb volt a férfipilótákénál. Cochrannek mégis örök sérelme maradt, hogy a kongresszus csak évtizedek elteltével ítélte meg nekik a veterán-státust. Ám bizonyára kárpótolta mindezekért a személyes siker, amelyet a hanghatár áttörése jelentett 1953-ban, és persze annak ténye is, hogy mára egyre több női pilóta dolgozik a repülőgépeken.

Lévai Júlia


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Aitken  Albert de Mun  Ammut  Anaximandrosz  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Artemisz  Asszír Birodalom  Aszklépion  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Baradla-barlang  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Claude Chappe  Coriolis-erő  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dionüszosz  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fahrenheit  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Fourier-transzformáció  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Galénosz  Ganésa  Geomancia  Guinness rekordok  Hans Christian Andersen  Hedy Lamarr  Hermész  Hippokratész  Hitler  Homo sapiens  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  John D. O’Sullivan  Juhász Gyula  Jules Verne  Julius Caesar  Justh-párt  János vitéz  Jézus  József Attila  Kaffka Margit  Kheirón  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kosztolányi Dezső  Kréta  Kyatice-kultúra  Károlyi Mihály  Kígyótartó  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mesekönyvek  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Mithridatész  Moirák  Monte Cristo grófja  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Márton kenyere  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Nelson altengernagy  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Notre-Dame  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Pompeius Magnus  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Rubik Ernő  Róma  Római Birodalom  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Skócia  Stephen Hawking  Szent Heléna  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent Patrik  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Thesszaloniké  Tiberius császár  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Vatikán  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  anemométer  antibiotikum  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  bozóttűz  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  cineol  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  cégér  céhek  címer  delej  denevér  diadém  dob  drón  dízelmotor  dórok  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  etruszkok  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  felfedezés  felvilágosodás  feng-shui  finommotorika  fogkő  foglalkoztató  folyadékkristály  fondendoszkóp  frank  fáraó  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gót  gőzgép  gőzhajó  gőzmozdony  hableány  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halak  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  higany  himnusz  hiszti  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  hurrikán  háború  hóhér  húsevő nyövények  hőmérséklet  hőmérő  időjárás  ikozaéder  illat  immunitás  indiánok  inga  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  irodalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jel  jelhordozó  jelrendszer  járvány  játék  kakas  kalauzhajó  kalogathia  kalóz  kalózlevél  kalózállam  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kultúra  kálvinizmus  készségfejlesztő  kétszikűek  kétéltűek  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  kórház  kölni  könyvtár  kötéltánc  közegészségügy  kőzetek  lazarett  lincselés  lizoszóma  lovasfutár  lárva  látás  láz  lázfa  léggömb  léghajó  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetoszféra  magnetosztrikció  malária  mandula  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  marcipán  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  misztikus lények  mitokrondrium  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  mágnesesség  mágnesség  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  méreg  narentinok  narvál  neandervölgyi  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  postakocsi  pszichológus  pápaság  pékség  pók  rajz  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rádiócsillagászat  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  sellő  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szem  szemafor  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szász  szél  szélkakas  szélzsák  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  tanulójáték  teaút  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  thrákok  tirrének  tisztálkodás  tobzoska  torpedó  trappista sajt  trappisták  turul  tájfun  tájoló  távíró  tömegközlekedés  törökfürdő  tükörtávíró  tüntetés  tőzsde  tűz  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vakcina  vakság  vasút  vegyszer  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vikingek  világháború  virágok  virágállat  vitorlázórepülés  vizelet  vonat  vonatrablás  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  wifi  zsilip  zászló  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  általános választójog  átalakulás  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újszülött  úthálózat  ősbaktérium