Csúcsokat állító nők a repülésben

hangsebesség, Jackie Cochran, pilóta, repülés

1953. május 18-án egy kanadai farmon több tucatnyi szárnyas esett össze holtan. Miután erről az újságok is hírt adtak, néhány nap múlva egy nő jelent meg a farm gazdájánál, hogy kifizesse a kárt. A gazda eléggé elcsodálkozhatott, amikor kiderült, hogy a nő egy szuperszonikus vadászgép, az F-86 Sabrejet pilótája, aki éppen az ő feje fölött lépte át a hangsebességet. És mivel tudta, hogy ez olyan hangrobbanással jár, amelyet bizonyos élőlények szervezete nem visel el, ezért kötelességének érezte a gazda kárpótlását. A pilótát Jackie Cochrannek hívták, és nőként ő lépte át elsőként a hangsebességet.

A hangsebességnél gyorsabban repülő utasszállító gépeket az egyre zsúfoltabbá váló légifolyosók kiküszöbölésére kezdték el kifejleszteni. Legismertebb típusa Európában az Air France és a British Airways megrendelésére készített Concorde volt (1976), amely azonban végül nem váltotta be a reményeket. A szovjetek már korábban készítettek egy hasonló típust Tu–144 névvel, amely szintén gazdaságtalannak bizonyult. Ezért ma még csak a katonai gépek szállnak a hangsebességnél gyorsabban.

Mióta létezik szuperszonikus repülőgép?

A szuperszonikus, vagyis a hangsebességet átlépő gépek nem sokkal Cochran repülése előtt jelentek meg. Az USA-ban az 1940-es években folytattak sebességnövelő kísérleteket az XS-projektnek nevezett programon belül, s ezek során építették ki a Bell X-1 nevű gépet. Charles "Chuck" Yeager, aki a II. világháború idején P-51-es Mustangon repült, berepülőpilótaként dolgozott a programban. Másokkal együtt harmincnégyszer is felszállt tesztelési céllal az X-1-es prototípusokkal. A programban a szintén hírnevet szerző Jack Ridley, George Welch és Bob Hoover is részt vett.

A sebességet fokozatosan növelték, ezért a pilótáknak különösen fegyelmezettnek kellett maradniuk. Végül Yeager volt az, akinek 1947. október 14-én elsőként törhette át a hanghatárt. Gépét egy Boeing B-29 Superfortress anyagép vitte föl vitorlázóként, majd miután erről levált, 13 715 méter magasságban 1,06 Mach, azaz 1126 km/h (967 mérföld/óra) sebességet ért el. A kísérletet a kiszáradt Rogers és Rosamond tavak melletti Muroc légibázis (ma Edwards légitámaszpont) felett hajtották végre.

A repülés történetében új korszakot nyitó Bell X-1 repülőgép ma Washingtonban látható, egy múzeumban, az Atlanti-óceánt elsőként átrepülő Lindbergh gépe és az első magánfejlesztésű űrhajó, a SpaceShipOne mellett. A vállalkozás történetéről Tom Wolfe írt regényt („Igazak”), amelyből 1983-ban film is készült.

Ezzel a Lockheed Vega géppel szállt fel többször is Amelie Earhart.

Egy kis játék a hangrobbanással

A hangrobbanás attól jön létre, hogy a repülő hangja megelőzi a gépet magát, hiszen a hang mindig ugyanazzal a meghatározott gyorsasággal fut a levegőben, függetlenül a kibocsátójától. Amíg a gép lassabb ennél a sebességnél, addig feltorlódnak előtte a közeg (esetünkben a levegő) lökéshullámai. És amikor eléri a hangsebességet, majd túl is lépi, át kell törnie ezt a közeget – ettől az áttöréstől jön létre a robbanásszerű zaj.

A már említett Bob Hoover mesélte el egy interjúban (Itt olvashatsz erről.), hogy amikor nem sokkal később megjelentek erősebb F-86-os változatok, ezek kitűnő alkalmat kínáltak a virtuskodáshoz. A gépek már alkalmasak voltak az 1 Mach elérésére, de csak függőleges zuhanásban, ami azt jelentette, hogy a nagy sebességű zuhanás után alacsonyról kell felhúzni a gépet ahhoz, hogy hangrobbanást érjenek el.

„Az egyik kedvenc játékunk ekkoriban az volt, hogy ha valaki elég maradék üzemanyaggal jött vissza F-86-os tesztelés után, akkor elkezdtünk zuhanni a bázis fölött, és versenyezni, hogy ki tudja jobban megrezgetni a hangár ablakait a hangrobbanással” – mesélte Hoover. „Egyszer egy barátom kijelentette, hogy megcsinálja a legnagyobb hangrobbanást, amit valaha is hallottunk. (…) Miután felszállt, körbementem a hangárban, és mindenkinek mondtam, hogy ha leszáll és megkérdezi, mekkora volt a hangrobbanás, akkor csak kérdezzenek vissza meglepődötten, mintha nem hallottak volna semmit. Be is jött leszállás után a hangárba, és megkérdezte, hogy milyen volt. Miféle hangrobbanás, én nem hallottam itt semmit – mondtam meglepődött arccal. Csalódottan odébbállt, hogy megkérdezzen másokat is, de mindenki tartotta magát a megbeszéltekhez. Később persze elmondtuk neki.”

A hangsebességet elsőként átlépő férfi, Chuck Yeager és elsőként átlépő nő, Jackie Cochran egész életükben jó barátok voltak.

Ki volt Jackie Cochran nagy elődje?

Az első jelentős női pilóta Amelia Mary Earhart (1897–1937) volt, aki sok olyan utat tett meg egy Lockheed Vega monoplánnal, amely erősebb fizikumú férfiak számára is nagy próbatétel lehetett volna. Earhart volt az első nő, aki 1928-ban, két társával együtt átrepülte az Atlanti-óceánt (ezen még csak utasként vett részt), majd 1932. május 20-án egyedül is megtette ugyanezt, egy tizenöt órás úttal. 1932. augusztus 24-25-én keresztülrepült az USA felett: Kaliforniából indult és New Jersey-be érkezett meg. Az út kevéssel több volt, mint 19 óra, ami szintén rekordot jelentett.

A rákövetkező évben megismételte az utat, ezúttal két órával kevesebb idő alatt. 1935. január 11-én baj nélkül elrepült Hawaiiról Kaliforniába, amit előtte senkinek nem sikerült végrehajtania – mindenki a tengerbe zuhant, aki ezzel próbálkozott. Végül azonban ő is egy tragikus úttal fejezte be az életét: 1937-ben az egész Földet akarta körberepülni, de a Csendes-óceán térségében, Fred Noonan navigátorral együtt eltűnt.

Earhartot a háborús helyzet sodorta a repüléshez: a középiskola után a kanadai Vöröskeresztnél dolgozott, ahol az első világháborúban harcoló katonákkal került kapcsolatba egy katonai kórházban. Az ott ápolt repülős betegek tették kíváncsivá.1920-ban végre maga is felszállhatott egy gépre, és ennek élménye végképp megerősítette őt abban, hogy csak pilóta lehet, ez az a szakma, amely a leginkább neki való. Hamar meg is szerezte a pilótaigazolványt, de egy ideig még a talajon maradt: teherautókat vezetett, és ezzel keresett meg annyi pénzt, amiből vett magának egy repülőgépet. Ezzel azután heteken belül női magassági rekordot állított fel 4300 méter elérésével.

1927-ben bejárta a világot annak híre, hogy Charles Lindbergh egyedül átrepülte az Atlanti-óceánt. Egy Londonban élő, különösen gazdag nő, Amy Phipps Guest úgy érezte, hogy maga is meg tudná tenni ezt az utat, a családja azonban nem engedte meg neki. Guest abban keresett vigaszt, hogy akkor legalább egy másik nőt hozzásegít ehhez a pénze révén. Vett tehát egy hárommotoros Fokkert – Friendship volt a neve –, majd megkérdezte a nála tájékozottabb George Palmer Putnam könyvkiadót, hogy tud-e a feladatra alkalmas személyt. Putnam tudott ilyet: Amelia Earhartot. Earhart pedig elvállalta az utazást – ez volt tehát az első útja az óceán felett, egy pilóta és egy navigátor társaságában.

Az út révén elért népszerűséget ezután arra használta fel, hogy elősegítse a nők egyenrangúságát a repülés területén. 1929-ben az USA-ban már 117 amerikai nőnek volt pilótaigazolványa, akik közül Earhart segítségével 99-en létrehozták a Ninety-Nines nevű szervezetet. Az ilyen és ehhez hasonló szervezetek jelentősen elősegítették, hogy a nők a második világháborúban komoly szerepet játsszanak a légierőnél.

Earhart ekkor már nem élt, és Cochran – aki egyébként 1937-ben megpróbálta lebeszélni őt a valóban végzetesnek bizonyuló útról – magára vállalta a női pilóták szószólójának szerepét. Legfőbb célja az volt, hogy a kellően felkészített pilótanők a hátországban a gyári gépek berepülésével és a frontra való átrepülésekkel segítsék a harci szolgálatot. (Ez egyébként Nagy-Britanniában ekkorra bevett gyakorlat volt.)

És bár Roosevelt elnök felesége erősen pártolta a tervet, több előítéletes férfi igyekezett ezt megakadályozni. Szerencsére nem túl nagy sikerrel, így végül létrejött a WASP (Women Airforce Service Pilots), amely valóban fontos munkát végzett a háborúban. A legendás alakulatnál csaknem ezren repültek, és a baleseti arányuk jobb volt a férfipilótákénál. Cochrannek mégis örök sérelme maradt, hogy a kongresszus csak évtizedek elteltével ítélte meg nekik a veterán-státust. Ám bizonyára kárpótolta mindezekért a személyes siker, amelyet a hanghatár áttörése jelentett 1953-ban, és persze annak ténye is, hogy mára egyre több női pilóta dolgozik a repülőgépeken.

Lévai Júlia


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Albert de Mun  Ammut  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Aszklépion  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Coriolis-erő  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galénosz  Ganésa  Hermész  Hippokratész  Hitler  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  Juhász Gyula  Jules Verne  Justh-párt  János vitéz  József Attila  Kaffka Margit  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Koppenhága  Kosztolányi Dezső  Krisztus  Károlyi Mihály  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Moirák  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Rubik Ernő  Róma  Római Birodalom  Skócia  Szent Heléna  Szent Margit  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  céhek  címer  denevér  diadém  dory  drón  díj  dízelmotor  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  feketehimlő  felfedezés  felvilágosodás  finommotorika  fogkő  fondendoszkóp  fáraó  félelem  füstölgő  főzés  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gőzgép  gőzhajó  gőzmozdony  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halak  halmazállapot  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  hideg  himnusz  hiszti  hogyan működik  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  hurrikán  háború  hóhér  húsevő nyövények  hüllők  hőmérő  időjárás  időszámítás  illat  immunitás  infrahangok  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  irodalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jelrendszer  járvány  játék  kalogathia  kalóz  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  karácsony  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  kommunikáció  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kultúra  kultúrtörténet  kémia  kétszikűek  kétéltűek  kórház  kölni  könyvtár  közegészségügy  kőzetek  lazarett  leguán  lincselés  lizoszóma  lárva  látás  léggömb  léghajó  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetosztrikció  malária  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikroszkóp  misztikus lények  mitokrondrium  mitológia  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  mítikus lények  mítoszok  narvál  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  pszichológus  pulzus  pápaság  pók  rajz  receptek  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szellemek  szem  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szél  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sárkány  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  teaút  technika  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  természet  természettudomány  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  tisztálkodás  tobzoska  trappista sajt  trappisták  tudomány  turul  tájfun  táplálkozás  távíró  tél  tömegközlekedés  törökfürdő  tüntetés  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vadnyugat  vakcina  vakság  vallás  vasút  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  világháború  világűr  virágok  virágállat  vitorlázórepülés  vizelet  vonat  vulkán  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  zarf  zsilip  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  állatok  általános választójog  átalakulás  édesség  éghajlat  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  építmények  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újkor  újszülött  úthálózat  ősbaktérium  őskor