Denevérek őrző-védő poszton

Biblioteca Joanina, denevér, könyvtár, Mafra-palota, Portugália

Ritkán fordul elő, hogy az emberek a kutyák mellett más állatokkal is „szerződést kötnek” az értékeik védelmére. Ilyen kivételes állatok a denevérek, amelyek közül egy csoport – a kisdenevéreké – szabályos éjszakai őrző-védő szolgálatot lát el Portugália két világhírű könyvtárában is. Az egyik a lisszaboni Mafra-palota, a másik a Coimbrai Egyetemi Könyvtár. Igaz, az ezekben munkálkodó kisdenevérek tolvajok megállítására nem vállalkoznak, így azok érkezésére változatlanul a kutyák illetve az elektromos riasztók figyelmeztetnek. A kisdenevérek jelenléte tehát merőben más szempontból fontos. Ők ugyanis az emberek gyakran környezetkárosító eszközeivel szemben a lehető legtermészetesebb módszerrel tartják távol a könyvektől azok kártevőit: megeszik őket.

Mitől kell védeni a papírt?
Akik könyvekkel dolgoznak, jól tudják, hogy a papírnak csak az egyik ellensége a párásodás és a penész. Még ezeknél is nagyobb károkat okozhatnak a könyvekben az apró, olykor szabad szemmel alig látható rovarok és egyéb élősködők. Ilyenek például a 7-10 milliméteres ezüstös pikkelykék, amelyeket ezüstös ősrovarnak is hívnak. Velük leggyakrabban a fürdőszobánkban találkozunk, ha azonban ott nem találnak elég táplálékra, könnyen átvándorolnak a könyvespolcokra.

Az ezüstös pikkelyke a legősibb rovarok egyike. Amikor nem a fürdőszobánkban csúszik-mászik, olyankor sajnos a könyveinket rongálja.

Rokonaik a kemencehalacskák, amelyek a rovarok osztályán belül szintén a szárnyatlan rovarok alosztályába, a sertefarkúak rendjébe és a pikkelykefélék családjába tartoznak, és ugyancsak kedvelik a nedvességet.

Ezeknél is kisebbek, ám annál szaporábbak a könyvtetvek, amelyek 1-2 milliméteres rovarok és a fatetvek rendjébe tartoznak. Kedvenc táplálékuk a penészgomba, így ha egy könyvben megindult a penészedés, biztosak lehetünk benne, hogy a könyvtetvek is megjelennek, és hogy ettől kezdve a papír egyre vékonyabb, foszlottabb lesz. Mivel a tetvek szabad szemmel alig láthatóak, jelenlétükre kizárólag a maguk után hagyott, finom por utal.

Jó étvággyal eszik a papírt még a kis kopogóbogarak is, amelyek viszont jóval nagyobbak a tetveknél. Ezeket gyakran fa-szú vagy faféreg néven is emlegetik. A faférgek sötét színű, kevésbé feltűnő bogarak, és a lárváik elsősorban az öreg bútorokban vagy gerendákban tesznek kárt, de nem ritka, hogy a papírlapok közé is petéznek.

Gyakran bukkan föl a könyvek lapjai között a könyvskorpió, amely a pókszabásúak osztályának álskorpiók rendjébe tartozik. Ezek az állatkák 3-5 milliméteresek, és onnan kapták a nevüket, hogy a valódi skorpióéhoz hasonló, hosszú és ollóban végződő tapogatóval rendelkeznek. Szerencsére azonban az álskorpiók rendje csak távoli rokonságban van a skorpiókkal, ezért az emberre nem veszélyesek az egyedei.A könyvespolcunkon kívül a szabadban is találkozhatunk velük, ahol a fakérgek alatt, avarban és mohák között telepednek meg.

Ezek az élőlények a világ minden táján megtalálhatók, de a legkedvezőbbek számukra a melegebb éghajlatú és gyakrabban páradús helyek. Ilyen Portugália is, ezért az ottani könyvtárak készleteit sokkal nagyobb mértékben fenyegetik a rovarok és egyéb kártevők, mint másutt. Ugyanakkor ezen az éghajlaton a denevérek sokkal rövidebb ideig alszanak, mint a hidegebb vidékeken. Ezért több idejük marad a vadászatra, tehát kitartó, megbízható ellenfelei a papírevőknek.

Ilyen kisdenevér (Microchiroptera) „dolgozik” éjszakánként a portugáliai könyvtárakban. Jelenlétük egyetlen kényelmetlen következménye az ürülékük, amelynek gondját úgy oldják meg, hogy éjszakára a termekben mindenre vékony leplet tesznek, és ezeket reggel ügyesen összehajtogatva kiviszik.

Az egyik könyvtár kolostori, a másik egyetemi
Mindkét könyvtárat a 18-dik században alapították és mindkettőt V. János király (1706-1750) hozta létre. Ő olyan erőteljesen támogatta az egyházat, hogy XIV. Benedek pápa 1748-ban a fidelissimus („leghívőbb”) címmel tüntette ki. Ez a siker pedig csak megerősítette a királyt abban, hogy az addigiaknál is több kolostort kell építenie, amelyeknek pedig szerves részei a könyvtárak. A Mafra-palota könyvtárának születése tehát inkább a király egyházi kötődéseinek köszönhető.

Az alapvetően barokk stílusú, Lisszabonhoz közeli palotát V. János hálából építtette, amiért felesége, Ausztriai Mária életképes fiúgyermeknek adott  életet. (A királyi pár első gyermeke sajnálatos módon már csecsemő korában meghalt.) A kor szellemének megfelelően olyan épületegyüttest igyekeztek létrehozni, amely sokféle igényt kielégíthet. Az 1717 és 30 között felépült palota világias részében például egy kiemelt eleganciával berendezett zenei szobát is kialakítottak. Az egyháznak szentelt részben egy kéttornyú és három orgonával is ellátott, a maga korában különlegességnek számító székesegyházat valamint egy jelentős területű kolostort építettek, hatalmas könyvtárral. (A kolostort Szent Antalnak szentelték, építése történetét pedig a Nobel-díjas José Saramago örökítette meg A kolostor regénye című könyvében.)

A könyvtár mellett olyan könyvkötő-műhely is működött, amelynek felkészült mesteremberei a legkorszerűbb, ún. rocaille (rokejj) stílus jegyében készítették el a könyvek borításait. (A francia rocaille szó a rokokó stílus névadója lett, és magyarul kagylót jelent. Az irányzat jellemzően a kagyló vonalaira emlékeztető, tekergő, gyakran túlburjánzó díszítéseket alkalmazott.) A királynak nem lehetett nehéz dolga kiváló szakembereket toborozni a könyvtárhoz és a könyvkötészethez.

Az ő idejére a térségben (tehát az Ibériai-félszigeten) jelentős szakmává vált a könyvekkel való foglalkozás. A mintát elsősorban a szomszédos Spanyolország adta, ahol addigra már olyan jelentős könyvtárak működtek, mint például a Madridi Nemzeti Könyvtár. (Ezt1712-ben alapították és mára már négymilliós gyűjteménnyel rendelkezik.) De nem maradt el mögötte a Toledói Katedrális archívuma és könyvgyűjteménye sem, amelyben 8-9-dik századból származó kéziratokat és több mint tízezer, 11-dik századi fontos dokumentumot helyeztek el. Ugyancsak régóta működött a Madridhoz közeli El Escorial palota könyvtára, amely 1563 és 1584 között épült, Szent Lőrinc tiszteletére.

És bár Portugália 1668-tól függetlenné vált az addigi spanyol uralomtól, a kulturális kapcsolatok természetesen továbbéltek. A palota 1771-től működő könyvtára hamarosan az egyik legjelentősebb gyűjteménnyé vált Európában. Itt őrizték például a korai könyvnyomdászat egyik leghíresebb művét, a Nürnbergi krónikát (más néven Schedel-krónika vagy Világkrónika), amelyet Hartmann Schedel (1440–1514) német orvos, polihisztor és történetíró készített 1493-ban. A könyv fametszeteit Dürer keresztapja, Anton Koberger nyomdájában állították elő, a kor legkiemelkedőbb művészeinek rajzai alapján. (A krónika latin nyelvű fordításából Magyarországon huszonhármat, a német változatából huszonkettőt őriznek.)

De bevitték a könyvtárba az első korszerű világatlasz, a Theatrum Orbis Terrarum (közkeletű nevén „a Theatrum”) egy 1595-ös példányát is. A különleges összeállítás Abraham Ortelius (1527-1598) németalföldi térképész műve, és természetesen Magyarország akkori állapotát is viszontláthatjuk benne. Ortelius kommentárokat, országleírásokat is kapcsolt a térképekhez, amitől a gyűjteménye a kor földrajzi, történelmi és kultúrtörténeti ismereteinek egyedülálló tükrévé vált. (Mivel a Theatrum Orbis Terrarum mindenütt fontos forrásnak számított, a 16-dik században egy-egy példánya a magyar nemesség műveltebb tagjainak könyvtárában is ott volt. Ma a Budapesti Országgyűlési Könyvtárban is megtekinthető az egyik kiadása.) Mindezek mellett a Mafra-palota könyvtárában egy 1514-ből származó Biblia háromnyelvű példányát és a portugál költő, Luís de Camões egyik, nemzeti kincsnek számító kötetét is őrzik, 1572-ből.

A Mafra-palota idővel teljes egészében a világörökség része is lett. A könyvtárosoknak pedig a kezdetektől volt mit félteniük, ezért is örültek annak, hogy a denevérek segítséget jelentettek a könyvek épségének megőrzésében.

Ezt a könyvlapot vélhetően nemcsak a pára rongálta meg, hanem akár több rovar is az ebédjének tekintette.

A coimbrai könyvtár, a Biblioteca Joanina építése mögött nem az egyház, hanem a portugál kulturális hagyomány tisztelete állt. Coimbrában működött ugyanis Portugália első egyeteme (amely egyébként sorrendben a 9-dik volt az európai egyetemek között).

Az intézményt 1290-ben alapították, a maihoz képest egy másik területen, és 1537-ben költöztették át egy impozáns palotába. Már János király korában is nevezetessége volt a Szent Mihály-kápolna és a Kecske-torony, miközben a terület egésze is sok utazót vonzott. Mindemellett az egyetem fejlődése is megkívánta az önálló könyvtár létét, ezért V. János ennek a felépítését is támogatta. (Jótékonyságának egy hatalmas, róla készült festmény is emléket állít, a könyvtár egyik termében.)

Az épület ugyanúgy barokk stílusban épült, ahogyan a Mafra-palota is, itt azonban már az előbbinél is nagyobb gonddal ügyeltek arra, hogy védjék a könyveket. Az ajtókat tikfából készítették, mert az kevésbé engedi át a párát, a polcokat pedig a legkeményebb fából, tölgyből ácsolták, hogy a rovarok tudják magukat átrágni rajtuk. Ugyanígy gyertyát sem volt szabad használni a termekben, nehogy tűz keletkezhessen. Egyedül a tanárok kaptak annyi engedményt, hogy számukra az ablakok közelében alakítottak ki helyet, a diákok azonban csak beljebb ülhettek le, ami azt jelentette, hogy a szürkület beálltakor már nemigen tudtak itt tanulni. Csak az elektromosság megjelenése teszi majd lehetővé, hogy az olvasók borús időben és sötétedés után is hozzáférjenek a könyvtár ugyancsak értékes kincseihez.

A különféle, több évszázados könyvek, bibliák, zsidó, muszlim és keresztény dokumentumok mellett itt lehet bepillantást nyerni például a portugál inkvizíció legtöbb ítéletének anyagába is.

Mindezek őrzéséhez ma is jelentős mértékben járulnak hozzá a denevérek, akikre remélhetőleg még hosszú ideig szükség lesz, Portugáliában. Igaz, a portugál könyvtárakat is magában foglaló Európai Könyvtárban (The European Library, TEL) már nem várják őket, hiszen ez egy világhálón elérhető szolgáltatás, de ez biztosan nem kisebbíti az érdemeiket. Hiszen sokan tudják, hogy a TEL sem jöhetett volna létre a könyveket őrző kisdenevérek kitartó munkája nélkül.

Lévai Júlia


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Albert de Mun  Ammut  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Aszklépion  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Coriolis-erő  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galénosz  Ganésa  Hermész  Hippokratész  Hitler  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  Juhász Gyula  Jules Verne  Justh-párt  János vitéz  József Attila  Kaffka Margit  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Koppenhága  Kosztolányi Dezső  Krisztus  Károlyi Mihály  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Moirák  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Rubik Ernő  Róma  Római Birodalom  Skócia  Szent Heléna  Szent Margit  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  céhek  címer  denevér  diadém  dory  drón  díj  dízelmotor  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  feketehimlő  felfedezés  felvilágosodás  finommotorika  fogkő  fondendoszkóp  fáraó  félelem  füstölgő  főzés  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gőzgép  gőzhajó  gőzmozdony  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halak  halmazállapot  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  hideg  himnusz  hiszti  hogyan működik  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  hurrikán  háború  hóhér  húsevő nyövények  hüllők  hőmérő  időjárás  időszámítás  illat  immunitás  infrahangok  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  irodalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jelrendszer  járvány  játék  kalogathia  kalóz  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  karácsony  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  kommunikáció  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kultúra  kultúrtörténet  kémia  kétszikűek  kétéltűek  kórház  kölni  könyvtár  közegészségügy  kőzetek  lazarett  leguán  lincselés  lizoszóma  lárva  látás  léggömb  léghajó  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetosztrikció  malária  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikroszkóp  misztikus lények  mitokrondrium  mitológia  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  mítikus lények  mítoszok  narvál  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  pszichológus  pulzus  pápaság  pók  rajz  receptek  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szellemek  szem  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szél  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sárkány  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  teaút  technika  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  természet  természettudomány  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  tisztálkodás  tobzoska  trappista sajt  trappisták  tudomány  turul  tájfun  távíró  tél  tömegközlekedés  törökfürdő  tüntetés  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vadnyugat  vakcina  vakság  vallás  vasút  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  világháború  világűr  virágok  virágállat  vitorlázórepülés  vizelet  vonat  vulkán  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  zarf  zsilip  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  állatok  általános választójog  átalakulás  édesség  éghajlat  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  építmények  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újkor  újszülött  úthálózat  ősbaktérium  őskor