A jégvitorlázás születése

éghajlat, hajózás, sport

Még sportágakkal is előfordul, hogy kényszerhelyzet hozza őket létre. Ilyen a jégvitorlázás, amely Nyugat-Európa egyik legnehezebb időszakában, az ún. kis jégkorszakban született meg annak bizonyítékaként, hogy az emberi leleményesség még a legnehezebb helyzetből is ki tud hozni valami jót. A jégvitorlázás hamar versenysporttá vált.

Mikor volt a kis jégkorszak?

A „kis jégkorszak” elnevezéssel a 13-dik századtól a 19-dik század elejéig tartó időszakot szokták jelölni. Ekkor a hőmérséklet Nyugat-Európában átlagosan 1-2 °C-kal, világszerte pedig 0,5-1 °C-kal volt hűvösebb, mint a későbbiekben. Emellett a gleccserek tömege is megnövekedett. A „kis” jelző pedig azért került be az elnevezésbe, hogy egyértelmű legyen: ez semmiképp sem hasonlítható a földtörténet ún. pleisztocén korszakában lezajlott, nagy lehűléséhez, amikor hosszasan 2-3 °C-os eltérés volt a jellemző.

A kis jégkorszak egyébként az emberiség történetének legjobban megismert klímaváltozása volt, hiszen az időszak tanulmányozásához már jóval több lelet állt rendelkezésre, mint a sokkal régebbi elődénél. A hőmérsékleti változások felméréséhez ekkor már fel tudták használni például az idősebb fák évgyűrűit, a növények pollenjeinek vagy a korabeli szőlőültetvényeknek a maradványait, és a talaj különféle üledékeinek és furatainak korszerű vizsgálatai is hozzájárultak a vizsgálatok pontosításához. Emellett ebből a korból már történeti levéltári források, képek és korabeli műszeres meteorológiai megfigyelések is segítették a kutatásokat.

Abban megegyeznek a tudósok, hogy a kis jégkorszak az éghajlat természetes ingadozásának eredményeként jött létre, amibe a különféle emberi tevékenységek még nem játszottak bele. Arról már megoszlanak a vélemények, hogy pontosan mikor kezdődött, és hogy valóban drámai lehűlést jelentett-e a kis jégkorszak. Az egészen biztos, hogy a Lombok-szigeti Szamalasz tűzhányó szokatlan erejű kitörésének jelentős szerepe volt az akkori klímaváltozásban. A kitörés során, 1257-ben nagy mennyiségű vulkáni hamu került a légkörbe, és ez hosszú időn át nem engedte le a Nap sugarait a Földre. Ugyanakkor ebben az időszakban a Nap aktivitásában is csökkenés állt be (a csillagászok három aktivitási minimumról is tudnak), így a vulkáni aktivitás növekedése mellett a naptevékenység csökkenését is szokták okolni a hosszú lehűlésért, elsősorban Észak-Európában.

Mindezek következtében például Németalföldön 1315-től szinte folyamatosak voltak az esőzések, amelyek miatt rendszeresen tönkrement a termés. 1550 és 1740 között pedig az éghajlat különösen hidegre fordult: a tél már november elején beköszöntött és márciusig rengeteg havat, jegesedést hozott, ami után a nyár sem jelentett igazi fölmelegedést. A leghidegebb időszakot 1586 decembere és 1587 szeptembere között kellett elviselniük az embereknek és az állatoknak. Olykor volt egy kis könnyebbség is: az 1636-os és 1637-es tél például szokatlanul enyhe volt, de azután ismét visszatért a hideg. A kemény telek a Németalföldtől a Magyar Királyságig a vizeket is tartósan befagyasztották. Ám mivel az embereknek nem volt más választásuk, mint alkalmazkodni a helyzethez, most is ezt tették, és igyekeztek kihasználni, amit a jég kínált nekik.

Vadászok a hóban
A kis jégkorszak fogalmát gyakran összekötik az egyik leghíresebb flamand festő, id. Pieter Bruegel Vadászok a hóban című, 1565-ben készült festményével. Való igaz: a képen nemcsak a hó, hanem a láthatóan masszívan befagyott víz meglehetősen nagy hangsúlyt kap. (Fotó:Wikipedia)

 

Befagyott folyók, csatornák, tehetetlen jégtörők

Ha eléggé megvastagszik a jég, az egy időre megnöveli a járható szárazföldi területeket. Így fogták fel a helyzetet a Temze közelében élő angolok is, akik a 17-dik század elejétől rendszeresen tartottak vásárokat a befagyott folyón. Ezzel valamennyire mégis életben tudták tartani a hideg miatt erősen korlátozott kereskedelmet. Hasonló módon gondolkodtak a németalföldiek is, akiknél a csatornákat egy éven belül akár öt hónapon át is jég borította. Ilyenkor mit sem tudtak kezdeni a sok fürge csatornahajóval, amelyek addig a legkülönfélébb terményeket, illetve az ivóvizet szállították. A jégtörők is sorra kudarcot vallottak.

A hollandoknál az 1763-mas év volt a Nagy Fagy éve. Ekkor a csatornákon majdnem fenékig befagyott a víz, és még a leggazdagabb városban, Amszterdamban is rengetegen haltak meg a hideg, az éhség és az ivóvíz hiánya következtében. (Ez utóbbit addig szintén a csatornákon szállították a városba, olyan helyekről, ahol tiszta patakokból, forrásokból nyerték.)

A neves történész, Geert Mak az Amszterdam, egy város életrajza című könyvében (Corvina, 2001) idéz egy korabeli leírást, amely szerint a korcsolyázás szerelmesei is megjelentek a befagyott vízi utakon, ahogy ez a többi városban is történt. Ez adhatta az ötletet a városok vezetőinek, hogy a fából készült csatornahajókat valahogy kapcsolják össze a korcsolyákkal, és kreáljanak belőlük olyan járműveket, amelyekkel mégis ki tudnak futni – nem a vízre, hanem a jégre.

A gondolatot tett követte, és hamarosan megjelentek a csatornákon a speciálisan átalakított hajók. Ezekre alul egy háromszögű vázat szereltek csúcsain egy-egy korcsolyával. A hajótest maga így nem érintkezett a jéggel, viszont könnyen mozoghatott rajta. Mivel azonban evezővel nem lehetett hajtani, árbóc került a közepére, az orrára pedig egy hajlított botkormányt rögzítettek, és már készen is volt a jégvitorlás.

Korcsolyások és egy jégvitorlás
A holland festő, David Vinckboons 1615 körül készült képén vidám nyüzsgésnek látszik a korcsolyázókkal, jégvitorlásokkal és lovas szánokkal tarkított tömeg jelenléte. Ez azonban inkább egy pillanatkép, amelyben a művészi sűrítés a látványnak ezt az egy oldalát teszi hangsúlyossá. A valóságban a hideg telek általában drámaibb helyzetekkel jártak. (Fotó: Wikipedia)

 

Hogy végül ezek közül hányat használtak valóban áruszállításra, és hányat szórakozásra, arról nem készültek statisztikák, de a találmányból hamarosan egy egész sportág nőtt ki. Az ehhez használt hajókat elsősorban Amerikában igyekeztek továbbfejleszteni. 1790-ben New York államban a befagyott Hudson folyón jelentek meg a jégvitorlások, amelyeken már kicsit változtattak a csúszó felületek elrendezésén: kettőt a hajótest elejére, egyet pedig hátul rögzítettek, és a kormányrúd is háta került. A legfontosabb változtatást azután 1853-tól hajtották végre, amikor az addigi teknő alakú formát a nagyobb sebesség elérése érdekében háromszög alakúvá formálták (ezzel csökkenthették a légellenállást). Emellett a fővitorlát is alacsonyabbra méretezték, majd egy orrvitorlát, és 1879-től gerincet is kaptak a hajótestek. Mindezektől stabilabbakká váltak.

Az 1800-as évek végén Skandináviában, a balti országokban, Oroszországban, Lengyelországban és az Osztrák-Magyar Monarchia területén is megjelent a sportág. Az első magyar jégvitorlást egy angol és egy magyar hajóépítő, John Harris és Gyapai Nándor építette a balatonfüredi műhelyükben, 1888 táján. A hajót a Stefánia Yacht Egylet kikötőjében tették jégre. (Nálunk egyébként jégszánnak is hívták a hajót.) Az egylet főúri tagjai közül különösen gróf Andrássy Géza jeleskedett a sebességi rekordok elérésében: ő a Balatonfüred–Siófok távot 11 perc alatt tette meg. Hivatalosan azonban nem rendeztek versenyeket a jégvitorlázóknak, ez csak később, 1937-től vált rendszerré. A rekordok megdöntésére azonban sokan törekedtek, és a gróf teljesítményét is hamar felülmúlták. Így például Heinrich Tibor is, aki később több versenyt megnyert. A háborúk során a jégvitorlások többsége elpusztult, de a hatvanas években ismét felelevenítették a sportot. Vándordíjat is alapítottak, a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal és az IBUSZ szervezésében. A mi éghajlatunk azonban nem a legmegfelelőbb ehhez, és már akkor is előfordult – például 1964-ben –, hogy a rossz jégviszonyok miatt elmaradt a verseny. Ausztriában, Németországban, Csehországban, Lengyelországban, több északi országban és az USA-ban azonban még ma is sokan gyakorolják ezt a sportot, amelynek több osztályban is szerveznek versenyeket. Ezeken pedig már a legkorszerűbb anyagok és technikák felhasználásával megépített hajókat láthatjuk.

Lévai Júlia

 

Érdekes volt ez a cikk? Ajánljuk a témához kapcsolódó könyveinket a Mi MICSODA sorozatban:
Mi MICSODA Éghajlat – Változó klíma
Mi MICSODA Az időjárás – Felhőátvonulás és napsütés
Mi MICSODA Hajók – A tutajtól az óceánjáróig


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Aitken  Albert de Mun  Ammut  Anaximandrosz  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Artemisz  Asszír Birodalom  Aszklépion  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Baradla-barlang  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Claude Chappe  Coriolis-erő  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dionüszosz  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fahrenheit  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Fourier-transzformáció  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Galénosz  Ganésa  Geomancia  Guinness rekordok  Hans Christian Andersen  Hedy Lamarr  Hermész  Hippokratész  Hitler  Homo sapiens  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  John D. O’Sullivan  Juhász Gyula  Jules Verne  Julius Caesar  Justh-párt  János vitéz  Jézus  József Attila  Kaffka Margit  Kheirón  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kosztolányi Dezső  Krisztus  Kréta  Kyatice-kultúra  Károlyi Mihály  Kígyótartó  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mesekönyvek  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Mithridatész  Moirák  Monte Cristo grófja  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Márton kenyere  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Nelson altengernagy  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Notre-Dame  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Pompeius Magnus  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Rubik Ernő  Róma  Római Birodalom  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Skócia  Stephen Hawking  Szent Heléna  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent Patrik  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Thesszaloniké  Tiberius császár  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Vatikán  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  anemométer  antibiotikum  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  bozóttűz  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  cineol  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  cégér  céhek  címer  delej  denevér  diadém  dob  drón  dízelmotor  dórok  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  etruszkok  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  felfedezés  felvilágosodás  feng-shui  finommotorika  fogkő  foglalkoztató  folyadékkristály  fondendoszkóp  frank  fáraó  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gót  gőzgép  gőzhajó  gőzmozdony  hableány  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halak  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  higany  himnusz  hiszti  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  hurrikán  háború  hóhér  húsevő nyövények  hőmérséklet  hőmérő  időjárás  időszámítás  ikozaéder  illat  immunitás  indiánok  infrahangok  inga  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  irodalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jel  jelhordozó  jelrendszer  járvány  játék  kakas  kalauzhajó  kalogathia  kalóz  kalózlevél  kalózállam  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  karácsony  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kultúra  kultúrtörténet  kálvinizmus  készségfejlesztő  kétszikűek  kétéltűek  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  kórház  kölni  könyvtár  kötéltánc  közegészségügy  kőzetek  lazarett  lincselés  lizoszóma  lovasfutár  lárva  látás  láz  lázfa  léggömb  léghajó  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetoszféra  magnetosztrikció  malária  mandula  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  marcipán  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  misztikus lények  mitokrondrium  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  mágnesesség  mágnesség  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  méreg  narentinok  narvál  neandervölgyi  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  postakocsi  pszichológus  pulzus  pápaság  pékség  pók  rajz  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rádiócsillagászat  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  sellő  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szellemek  szem  szemafor  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szász  szél  szélkakas  szélzsák  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sárkány  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  tanulójáték  teaút  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  természet  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  thrákok  tirrének  tisztálkodás  tobzoska  torpedó  trappista sajt  trappisták  tudomány  turul  tájfun  tájoló  távíró  tömegközlekedés  törökfürdő  tükörtávíró  tüntetés  tőzsde  tűz  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vadnyugat  vakcina  vakság  vasút  vegyszer  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vikingek  világháború  világűr  virágok  virágállat  vitorlázórepülés  vizelet  vonat  vonatrablás  vulkán  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  wifi  zsilip  zászló  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  általános választójog  átalakulás  éghajlat  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  építmények  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újszülött  úthálózat  ősbaktérium