Különleges és olykor veszélyes repülőterek

repülés, repülőtér

Aki utazott már repülőgéppel, annak a fejében a repülőtér egy nyüzsgő hely, amelyről több, szinte beláthatatlanul hosszú kifutópályán gurulnak a felszálláshoz készülő, vagy éppen landoló gépek. Egyeseknek izgalmas, másoknak unalmas, de veszélyesnek egyáltalán nem tűnik. Vannak azonban repülőterek, amelyek látványa meg sem közelíti ezt a képet, sőt ezek éppen attól izgalmasak, hogy bizonyos mértékben veszélyesek.

Sziklára nem könnyű biztonságos repülőteret építeni

A világ legveszélyesebb repülőtereként az 1939-ben megnyitott Gibraltári Repülőteret szokták emlegetni. Ez az Ibériai-félsziget déli csücskén fekvő és az Egyesült Királysághoz tartozó Gibraltár egyetlen repülőtere. Tulajdonosa a brit Védelmi Minisztérium, üzemeltetője a gibraltári kormány. Gibraltár egy 425 m magas, 1250 m széles mészkőszirt, a Gibraltár-szikla, ezért sem volt könnyű oda repülőteret építeni.

Nagy-Britanniának azonban szüksége volt rá, hogy a lehető leggyorsabban összeköttetést tudjon teremteni ezzel a tengeren túli területével is, ezért már a repülés térhódításának kezdetén létrehozták ezt a repülőteret. Kiépítését az adott területen másképp nem lehetett megoldani, csak úgy, hogy a közúti forgalom keresztezze a repülőtér kifutópályáit. Ezért az ott haladó autóknak mindig figyelniük kell a gépekre, és természetesen elsőbbséget kell adniuk a pilótáknak. 

Akik számára azonban korántsem ez jelenti a legnagyobb veszélyt, de még csak nem is az, hogy a szikla körül rendszeres a ködképződés. Ennél sokkal nagyobb próbatételt jelentenek a szikla által keltett, kiszámíthatatlan légörvények, amelyek különböző erősségű és irányú széllökésekkel billentik ki a repülőgépeket a pilóta által beállított irányból. Ezért az itteni leszállás különösen nagy koncentrációt és gyors reakcióképességet követel a pilótáktól.

A repülőteret éppen ezért elsősorban kereskedelmi célokra használják, és menetrend szerinti, utasokat is szállító járatok csupán az Egyesült Királyságba és Spanyolországba indulnak innen. Az utasokat egyetlen terminál szolgálja ki a repülőtéren.

Madeira repülőterének biztonságát végül egy ilyen impozáns, mélyen az iszapba süllyesztett pilléreken álló leszállópályával lehetett megoldani.

Veszélyes, de gyönyörű

A legveszélyesebbek között Madeira repülőtere, a Funchal számít a másodiknak. Itt szintén az erős légáramlatok azok, amik megnehezítik a pilóták dolgát. Ugyanakkor ma egyúttal ez az egyik legszebb látványt nyújtó repülőtér.
A Portugáliához tartozó Madeirán 1964-ben nyitották meg a sziget fővárosától 14 kilométerre, közvetlenül a keleti tengerparton felépült repülőteret.

Ezt megelőzően, 1947-től hidroplánok, vagyis a vízre leszálló repülőgépek már indultak Madeiráról, a Machicói öbölből, Nagy-Britanniába és Portugáliába. A később megépített repülőteret is csak ide, az öbölbe lehetett megtervezni, miközben a másik oldalán szorosan mellette magasodnak a hegyek, és már csak ezért sem könnyű ott leszállni a gépekkel. A megnyitásakor ráadásul még jóval rövidebb is volt a leszállópályája, ami miatt egy alkalommal egy gép bele is futott a vízbe.

És bár a szerencsétlenség nem követelt emberéletet, tanultak belőle, és azonnal nekiláttak meghosszabbítani a leszállópályát. Ezt végül egy rendkívül impozáns, 180 betonlábon álló hídjellegű építménnyel oldották meg, amelyet azóta még egyszer meghosszabbítottak. A korrekció után a kifutópálya 2,7 kilométeres lett, és így már a nagyobb gépek, például az Airbus A320-asok és a Boeing 737-esek is le tudnak szállni.
A pálya végét tartó oszlopok talpa százhúsz méter mélyen fekszik a tenger felszíne alatt, ezért azokat a legnagyobb gép rezgése sem billentheti ki a helyükről.

És ha megolvad a talaj?

Van olyan repülőtér, amelyet a széllökéseken kívül a talaj maga is veszélyeztet. Ez a világ legészakibb repülőtere, a norvégiai Svalbard, amely Longyear város közelében épült, 1973-ban. Itt a gondot az okozza, hogy a talaj ún. permafroszt, vagyis folyamatosan fagyott állapotban lévő föld. Ez azonban tavasszal, a melegedés idején megolvad a felső rétegében, amitől a rádolgozott aszfalt is megcsúszhat, és ez életveszélyessé teheti a leszállópályát. Ezért különleges kötőanyagot kellett felhasználni az aszfaltozásnál ahhoz, hogy a gépek biztonságos talajon landoljanak, olyat, amely semmiképp sem mozdul el alattuk, a legfontosabb pillanatokban.

Csak nyolc pilótának van oda engedélye

Bár Bhutánnak négy repülőtere is van, de ezek közül csak a Parói Repülőtér az, ahonnan nemzetközi járatok is indulnak. Ugyanakkor a 2200 méteres magasságban lévő repülőteret 5500 méteres csúcsok veszik körül, amelyek miatt a pilótáknak akrobatikus ügyességgel kell rendelkezniük ahhoz, hogy biztonságosan le- és felszálljanak. Jelenleg a világon mindössze 8 pilótának van engedélye a parói leszállásra.

A hongkongi Kai Tak-ra érkező repülők úgy szálltak el a házak között, mintha csak játékszerek lettek volna. Holott ez egyre veszélyesebb volt, mind a repülőkre, mind a lakosokra nézve. Így végül be is zárták ezt a repülőteret.

Egy újrahasznosított repülőtér

A legtöbb hátborzongató, és egyben izgalmasan érdekes fotó valószínűleg a hongkongi Kai Tak Repülőtér felé igyekvő gépekről készült. A repülőtér környékén valóságos népmozgalmat jelentett a repülőgépek figyelése és fényképezése.  A tengerbe nyúló, keskeny földnyelvre épült rendkívüli pályán 1925-ben szállt le az első hidroplán, de csak 1928-ban építették meg azt a rámpát, amely megkönnyítette a mozgásukat. Az irányítótorony és a hangárok csak 1935-ben épültek meg, egy évvel később azonban már menetrend szerinti légiforgalom zajlott a repülőtéren.

1941-ben a németek oldalán harcoló japánok foglalták el a várost, és a következő évben ők hosszabbították meg a pályát (ehhez a szövetségesek hadifoglyainak munkáját használták fel). A háború után viszont a brit haditengerészet foglalta le a bázisaként a repülőteret. Ezután ismét megindult a polgári légiforgalom is, de ehhez már komolyabb pálya kellett, hiszen már nem hidroplánok repültek. Az ötvenes években 1664 méteresre nőtt a pálya, majd 1958-ban a tengerben is feltöltöttek egy részt, és ezzel 2542 méterre nőtt, míg végül 1975-től 3390 méteres hosszúságú lett a leszállópálya.

Ugyanakkor a környező települések a városvezetők figyelmetlensége és felelőtlensége miatt szép lassan teljesen bekerítették, körbeépítették a repülőteret. Egyre több hat- és nyolcemeletes blokkház épült a pálya közelében, és ezek annyira beleépültek a repülőtér terébe, hogy egy idő után a jelzőfények egy részét már csak a háztetőkre tudták fölszerelni. A városvezetők közül sokan úgy gondolkodtak, hogy a házak felett karnyújtásnyira úszó repülőgépek majd rengeteget hoznak a konyhára, az idegenforgalom révén.

Csakhogy kihagyták a számításaikból egyfelől az ott élők természetes igényeit, amelyek ütköztek a hatalmas zajjal és rezgésekkel, másrészt azt is, hogy ezzel a helyzettel egy idő után kifejezetten veszélyeztették a gépek utasainak az életét is. Egy CNN-es filmben megszólaló pilóta mesélte, hogy ez volt az egyetlen olyan nagy nemzetközi légikikötő, amelynek a megközelítéséhez 500 láb alatt 45 fokos bedöntésű fordulóra volt szükség, ami után az utolsó fordulót követően ráadásul a robot kikapcsolásával kellett rárepülni egy nagyon szűk területre. Ezt megelőzően mindvégig szorosan a házak felett kellett szállni, mert ha valaki a házak és az ott lakók megkímélésének szándékával magasan maradt, ezzel azt kockáztatta, hogy később túlfut a pályán és a tengerbe csúszik, ahogyan ez egyszer egy kínai Jumbóval meg is történt.

Kényszermegoldásként azt a biztonsági megoldást találták ki, hogy az utolsó, éles forduló helyét egy piros-fehér sakktáblaszerű alakzattal jelölté, a hegyoldalon. Erre még műszerek vezették rá a pilótát, de ezután már neki kellett átvennie az irányítást. Ekkor a legfontosabb az volt, hogy a végső szakaszban a jobbfordulóban nem volt szabad túlrepülni a pálya középvonalát. Ha valamitől ez mégis megtörtént – például mert az erős és váratlan széllökések átsodorták a gépeket –, a pilótának azonnal meg kellett kezdenie az átstartolást. Mindez egy idő után tarthatatlanná vált, ezért másik helyet kerestek a repülőtérnek, és a régit bezárták. Ám hogy ne vesszen egészen kárba, most úgy alakítják át, hogy luxushajók befogadására is alkalmas kikötő legyen belőle.

Békés nyaralóknak való

Bár nem rejteget különösebb veszélyeket, de mégis besorolható a különleges légikikötők közé Korfu (Kerkyra) Kapodisztriasz nevű nemzetközi repülőtere, amelyet a modern Görögország első kormányzójáról neveztek el.  A repülőteret 1937-ben alapították, egy öbölben, ahol kezdetben szintén hidroplánok jelentették a gépparkot. A második világháború idején a kifutó hossza mindössze 600 méter volt, és a légikikötő a német és az olasz hadsereg támaszpontjául szolgált.

Az idők során azután folyamatosan bővítették a pályát, majd amikor 1965-től alaposan megnőtt a forgalom, ez végül 2,4 kilométeres hosszúságúvá nőtt. Ám a felvezető fényeket még így is a vízben elhelyezett állványokra kellett fölszerelni, a kifutópálya eleje tehát a leszálló gépek felől nézve a tengerben van. Ha nagyobb gép érkezik, a repülőtér másik vége mellett futó műutat a biztonság kedvéért le szokták zárni.

A repülőtér különlegessége, hogy a leszálló gépek északkeleti irányból érkeznek, ami azt jelenti, hogy legalább negyedórán át alacsonyan és közvetlenül a sziget partja mellett repülnek a gépek. Így az utasok mindvégig közelről élvezhetik a vízparti városkák és a sűrű zölddel benőtt hegyek különleges látványát. Az utolsó szakaszban pedig a gép szinte karnyújtásnyira repül el a híres Egérsziget (Pontikonisszi) és a Vlacherna kolostor felett.

Ha megváltozik a szélirány, a gépnek a másik oldalról kell leszállnia, jóval meredekebb pályán, ám ez azzal az élvezettel egészül ki , hogy ilyenkor a gép tesz egy kört közvetlenül a város felett. A korfui gépeken ilyenkor folyamatosan kattognak a fényképezőgépek. De ugyanez történik odalenn is, a repülőtér előtt keresztbe futó töltésen, ahol viszont az ott várakozók azt élvezik, ahogy a fejük fölött nagyon gyorsan és nagy hangerővel elszálló gépeket alulról fotózhatják. Egyszóval ez a repülőtér ugyan jóval szerényebben, de mégiscsak ott van a világ olyan légikikötői között, amelyek több izgalmat kínálnak az embereknek, mint amennyit a repülés önmagában ígér.

Lévai Júlia

 


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Aitken  Albert de Mun  Ammut  Anaximandrosz  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arisztotelész  Arkhimédész  Artemisz  Asszír Birodalom  Aszklépion  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Baradla-barlang  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Budapest  Budapesti Vidám Park  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Claude Chappe  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dionüszosz  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fahrenheit  Fehérlófia  Fekete István  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Fourier-transzformáció  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Galénosz  Geomancia  Guinness rekordok  Hans Christian Andersen  Hedy Lamarr  Hippokratész  Hitler  Homo sapiens  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  John D. O’Sullivan  Jules Verne  Julius Caesar  Justh-párt  János vitéz  Jézus  József Attila  Kaffka Margit  Kheirón  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kosztolányi Dezső  Kréta  Kyatice-kultúra  Károlyi Mihály  Kígyótartó  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mesekönyvek  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Mithridatész  Monte Cristo grófja  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Márton kenyere  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Nelson altengernagy  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Notre-Dame  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Pompeius Magnus  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Róma  Római Birodalom  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Skócia  Stephen Hawking  Szent Heléna  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent Patrik  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Thesszaloniké  Tiberius császár  Tisza István  Titanic  VII. István pápa  Vatikán  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  anemométer  antibiotikum  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  belsőégésű motor  betegség  biológia  bozóttűz  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  cineol  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  császármetszés  császárság  csütörtök  cégér  céhek  címer  delej  denevér  diadém  dob  drón  dízelmotor  dórok  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  emlős  epekő  eretnek  etimológia  etruszkok  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  felvilágosodás  feng-shui  finommotorika  fogkő  foglalkoztató  folyadékkristály  frank  fáraó  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gót  gőzgép  gőzhajó  hableány  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  higany  himnusz  hiszti  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  háború  hóhér  húsevő nyövények  hőmérséklet  hőmérő  ikozaéder  illat  immunitás  indiánok  inga  interjú  internet  ipari forradalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jel  jelhordozó  jelrendszer  járvány  játék  kakas  kalauzhajó  kalogathia  kalóz  kalózlevél  kalózállam  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  klímaváltozás  koala  kolera  komló  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kálvinizmus  készségfejlesztő  kétszikűek  kétéltűek  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  kórház  kölni  könyvtár  kötéltánc  közegészségügy  kőzetek  lazarett  lincselés  lizoszóma  lovasfutár  lárva  látás  láz  lázfa  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetoszféra  magnetosztrikció  malária  mandula  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  marcipán  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  misztikus lények  mitokrondrium  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  mágnesesség  mágnesség  május  május 1  második világháború  méhlepény  méreg  narentinok  narvál  neandervölgyi  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  postakocsi  pszichológus  pápaság  pékség  rajz  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rádiócsillagászat  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  sellő  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szavak  szem  szemafor  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szocializmus  szogdok  szonár  sztrájk  szász  szélkakas  szélzsák  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sör  tamariszkusz  tanulójáték  teaút  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  terroristák  teszt  tesztelés  thrákok  tirrének  tisztálkodás  tobzoska  torpedó  trappista sajt  trappisták  turul  tájoló  távíró  törökfürdő  tükörtávíró  tüntetés  tőzsde  tűz  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vakcina  vakság  vasút  vegyszer  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vikingek  világháború  virágállat  vizelet  vonatrablás  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  wifi  zsilip  zászló  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  általános választójog  átalakulás  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  úthálózat  ősbaktérium