Menj a víz alá! – 3.

búvárfelszerelés, búvárharang, búvárkodás, Jules Verne, tenger, tengeralattjáró

Sorozatunk előző részében már volt szó a búvárharangról, amely egyszerre tekinthető a búvárruha és a tengeralattjáró ősének. Most azt nézzük meg, hogyan lépett tovább a technika ettől az egyszerű ötlettől az egyre bonyolultabb tengeralattjárók felé.

Az első kísérletek

Természetesen már az ókorban is megpróbálkoztak azzal, hogy víz alatti járművet szerkesszenek. Egy 1190-ből származó leírás szerint a német Salman király udvari bolondjának, Moralfnak menekülnie kellett a király elől, és mivel a szárazföldön már nem volt hová bújnia, azt találta ki, hogy a víz alatt fog elrejtőzni. Ezért épített egy zárt hajót, amelyben a víz fölé vezetett nádszálakon kapta a levegőt, s mindezzel egyúttal „feltalálta” a víz alatt nyerhető egérutat is… A király emberei pedig remélhetőleg valóban elveszítették a nyomát.

A továbbiakban főként a hajózáshoz egyébként is közelálló szakmák képviselői – tengerészek, hajóácsok, halászok – kísérleteztek azzal, hogy huzamosabb ideig a víz alatt „közlekedjenek”. Így például egy Day nevű angol hajóács 1773-ban olyan naszádot épített, amelynek alámerüléséhez kőballasztokat használt. Szerkezetével többször is sikerült hosszasabban lemerülnie, ám amikor túl mélyre ment, a hajóját valószínűleg összeroppantotta a víznyomás, és a feltaláló a saját találmánya áldozatává vált.

Mivel hajtsák és honnan legyen levegőjük?

A víz alatti szerkezeteknél két alapvető kérdést kell megoldani: a hajtóművet és az oxigénpótlást. Mindkettő tökéletesítése több évszázadon át zajlott, és össze is fonódott egymással. Sajnos egyúttal a háborúzással is összefonódott, hiszen akik rendelkeztek a kísérletezésekhez adható pénzekkel, azoknak többnyire nagyon határozott hatalmi céljaik is voltak. Valószínűleg ezért írta Leonardo da Vinci, hogy ugyan ő is foglalkozott a tengeralattjáróval, de elgondolásait nem szeretné közzétenni, éspedig „az emberek komisz természete miatt; mert ők gyilkosságokat követnének el a tenger mélyén". Leonardónak igaza is volt: a tengeralattjárókat végül valóban kifejezetten háborús célok érdekében fejlesztették tovább.

Az első komolyabb próbálkozások az 1600-as évekre tehetők. Az akkor merülő-hajónak nevezett járművek fa szerkezettel és bőrborítással készültek. A megfelelő helyeken vaspánt erősítéseket alkalmaztak. És bármilyen hihetetlen: ezeket is evezőkkel hajtották. A holland Drebbel által tervezett, hat pár evezővel hajtott hajón bőrtömlőkből nyúltak ki az evezők, amelyeket kemény munkával kellett mozgatni a szűk kabinban, a víz alatt.

 
A pedállal hajtott Turtle olyan, mint egy mesebeli csodatojás.
 

A feljegyzések szerint három méter mélyben és két órán át is a víz alatt tudott maradni, s a hajósok a Temzén a Westminstertől Greenwichig elmentek vele. A levegőt szintén kivezetett csöveken kapták.

1689-ben Denis Papin készített egy olyan merülő-csónakot, amelyben már vízmélység-mérő, a lemerülést és felemelkedést szolgáló víztároló szekrény, levegőztető ventilátor, valamint egy zsilip is volt, amelyen a búvár ki tudott mászni.

1775-ben már megjelent az első komolyabb háborús akciókra is képes búvárhajó, a Turtle (Teknős). Ezt az amerikai David Bushnell tervezte, és a függetlenségi háború alatt alkalmazták, amikor a britek által blokád alá vont kikötőket akarták felszabadítani. A Turtle-t változatlanul kézi erővel hajtották, de már áttétellel: a szerkezeten hajócsavarok voltak, és – akárcsak később a helikoptereken – ezek vízszintes és függőleges irányban egyaránt segítették a mozgást. Lemerüléskor szelepen át engedtek vizet a belsejébe, amelyet azután egy szintén kézi hajtású dugattyús szivattyúval nyomtak ki, amikor fölemelkedtek. A háborús akciót azonban nem tudták végrehajtani ezzel.

A gőz először kifogott rajtunk, de azután befogtuk

Az 1700-as évek végén a víz felszínén egyre több hajó haladt gőzgéppel, a találmány megalkotója, Fulton mégsem kísérletezett azzal, hogy gőzzel hajtott gépet alkalmazzon a tengeralattjárókon. Tudta, hogy a gőz elvezetését víz alatt nem tudja megoldani. Ugyanakkor őt is izgatta a búvárhajó gondolata, ezért nekilátott, hogy maga is építsen egy ilyet.

 
Ilyen volt Fulton vitorlával és hátul hajócsavarral fölszerelt tengeralattjárója.
 

Az általa tervezett Nautilus, amely 1800-ra lett készen, kézi hajtású hajó volt, amely a víz színén vitorlával, a víz alatt pedig kézikerékkel hajtott csavarral haladt. Háromfős személyzettel működött, és háromcsomós sebességre volt képes. A Szajnán végzett kísérletek során 7-8 méteres mélységben három órán keresztül bizonyította az alkalmasságát, 1801-ben pedig sikeresen elsüllyesztett egy ellenséges hajót.

Ennek ellenére – vagy talán éppen ezért – sem az angol, sem a francia politika nem támogatta a munkáját, sőt barbár ötletnek minősítette. Valószínűleg megértették, hogy ha más hajóit el lehet süllyeszteni egy ilyen szerkezettel, akkor ez a sajátjaikkal is megtörténhet, ráadásul nem tudhatják, ki mellé állnak a konstruktőrök.

Így esett, hogy a tengeralattjáróknál végül nem Fulton, hanem a spanyol Narcís Monturiol alkalmazta a gőzgépet. A mérnök tisztában volt azzal, hogy egy gőzgépet nem lehet csak úgy beszerelni egy tengeralattjáróba, hiszen a gőzt tápláló tűz a felszín alatt pillanatokon belül elhasználná az összes oxigéntartalékot. Ezért egyetlen lehetőség van: a gőzt nem ott, hanem még a felszínen kell létrehozni.

Szerencsére az ő idejében – az 1800-as években – már volt lehetőség a megfelelő tartályok legyártására, ezért Monturiola gőzt nagyon nagy nyomáson, fém tartályokban tárolta, és így vitte le, hogy a víz alatt gőzzel tudja hajtani tengeralattjáró gépét. A spanyol mérnök emellett egy olyan keveréket is kidolgozott, amelyből hevítéssel oxigént lehet felszabadítani, amivel megoldotta a tengeralattjáró oxigén-utánpótlását is.

A jól ismert illusztráció, Jules Verne Nemo kapitány című regényéből

Hajóját Ictineo I-nek, majd a következőt Ictineo II-nek nevezte el. Az Ictineo II. 1867. október 22-én merült le először gőzzel, s a csúcssebessége meghaladta a 8 km/órát. (Ez a vízfelszínen haladó, korabeli hajók sebességének nagyjából a fele volt.)

Sajnos azonban ezt a konstrukciót sem támogatta senki, ezért Monturiol cége csődbe ment, így szét kellett szerelnie, és alkatrészenként el kellett adnia a találmányát, hogy meg tudjon élni. Ezért ezt a hajót mi már semmiféle múzeumban nem láthatjuk, csupán a korabeli metszeteken. Azokon is főként azért, mert a híres, francia író, Jules Verne a Nemo kapitány című regényében erről mintázta a Nautilus nevű tenger alatti hajót. Így maradt fenn az első gőz-tengeralattjáró emléke.

(A sorozat következő részében a motoros meghajtású tengeralattjárókról lesz szó.)

 

Lévai Júlia

 


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Aitken  Albert de Mun  Ammut  Anaximandrosz  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Artemisz  Asszír Birodalom  Aszklépion  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Baradla-barlang  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Claude Chappe  Coriolis-erő  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dionüszosz  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fahrenheit  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Fourier-transzformáció  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Galénosz  Ganésa  Geomancia  Guinness rekordok  Hans Christian Andersen  Hedy Lamarr  Hermész  Hippokratész  Hitler  Homo sapiens  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  John D. O’Sullivan  Juhász Gyula  Jules Verne  Julius Caesar  Justh-párt  János vitéz  Jézus  József Attila  Kaffka Margit  Kheirón  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kosztolányi Dezső  Kréta  Kyatice-kultúra  Károlyi Mihály  Kígyótartó  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mesekönyvek  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Mithridatész  Moirák  Monte Cristo grófja  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Márton kenyere  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Nelson altengernagy  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Notre-Dame  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Pompeius Magnus  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Rubik Ernő  Róma  Római Birodalom  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Skócia  Stephen Hawking  Szent Heléna  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent Patrik  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Thesszaloniké  Tiberius császár  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Vatikán  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  anemométer  antibiotikum  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  bozóttűz  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  cineol  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  cégér  céhek  címer  delej  denevér  diadém  dob  drón  dízelmotor  dórok  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  etruszkok  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  felfedezés  felvilágosodás  feng-shui  finommotorika  fogkő  foglalkoztató  folyadékkristály  fondendoszkóp  frank  fáraó  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gót  gőzgép  gőzhajó  gőzmozdony  hableány  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halak  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  higany  himnusz  hiszti  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  hurrikán  háború  hóhér  húsevő nyövények  hőmérséklet  hőmérő  időjárás  ikozaéder  illat  immunitás  indiánok  inga  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  irodalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jel  jelhordozó  jelrendszer  járvány  játék  kakas  kalauzhajó  kalogathia  kalóz  kalózlevél  kalózállam  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kultúra  kálvinizmus  készségfejlesztő  kétszikűek  kétéltűek  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  kórház  kölni  könyvtár  kötéltánc  közegészségügy  kőzetek  lazarett  lincselés  lizoszóma  lovasfutár  lárva  látás  láz  lázfa  léggömb  léghajó  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetoszféra  magnetosztrikció  malária  mandula  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  marcipán  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  misztikus lények  mitokrondrium  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  mágnesesség  mágnesség  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  méreg  narentinok  narvál  neandervölgyi  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  postakocsi  pszichológus  pápaság  pékség  pók  rajz  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rádiócsillagászat  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  sellő  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szem  szemafor  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szász  szél  szélkakas  szélzsák  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  tanulójáték  teaút  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  thrákok  tirrének  tisztálkodás  tobzoska  torpedó  trappista sajt  trappisták  turul  tájfun  tájoló  távíró  tömegközlekedés  törökfürdő  tükörtávíró  tüntetés  tőzsde  tűz  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vakcina  vakság  vasút  vegyszer  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vikingek  világháború  virágok  virágállat  vitorlázórepülés  vizelet  vonat  vonatrablás  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  wifi  zsilip  zászló  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  általános választójog  átalakulás  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újszülött  úthálózat  ősbaktérium