Mi minden kerülhet elő a barlangokból?

barlangok, őskor, régészet

A 2019-es év különösen sikeres volt a régészet területén. Több helyen, így Magyarországon is olyan leletegyüttesekre bukkantak, amelyek egyszerre árnyalták és ki is egészítették azt a képet, amelyet eddig megismertünk a legrégebbi korokról.

Maradt nyomuk bennünk a neandervölgyieknek is

Az izraeli Galileában, a Manot-barlangban olyan emberi fogakra bukkantak a régészek, amelyek gazdái negyvenezer évvel ezelőtt éltek. Az ilyen leleteket ma már a legkorszerűbb eszközökkel lehet megvizsgálni. A tudósok éltek is a lehetőséggel, s a fogakat a laboratóriumi genetikai tesztek, a mikro-CT szkennelés és a 3D-s képalkotási módszer felhasználásával elemezték. És mivel a fogak a bennük lévő zománc miatt jóval ellenállóbbak, mint az emberi test többi része, a vizsgálatuk is több és megbízhatóbb adatot tartalmazhat azokénál. Így az egykor élő emberek genetikai állományáról, eredetéről is sok minden kiderülhet a fogak révén, és valóban ki is derült.

Mi minden kerülhet elő a barlangokból?
A galileai Manot-barlang lenyűgöző terében olyan emberi fogmaradványokat találtak, amelyek ismeretében több elméletet is át kellett írni. (Kép: https://www.timesofisrael.com/40000-year-old-teeth-found-in-israel-show-europeans-brought-art-to-mideast/)

Az osztrák tudósokkal közösen végzett vizsgálatok eredménye többféle szempontból is fontos tanulságokkal szolgált. A fogak szerkezete, alakja és felszíni dudorai például azt bizonyították, hogy egykori tulajdonosaik részben a neandervölgyiekhez, részben a Homo sapiensekhez tartoztak. Ez pedig azért fontos, mert hosszú ideig úgy tudták: a neandervölgyi emberek anélkül tűntek el a Földről, hogy nyomot hagytak volna maguk után. Az utóbbi időkben azonban egyre több adat mutat arra, hogy ez nem teljesen igaz. A Tel-avivi Egyetem, az Izraeli Régészeti Hatóság és a Ben Gurion Egyetem közös kutatásának eredményei azt támasztják alá, hogy a neandervölgyi embereknek legalább egy része keveredett a mai emberek elődeivel, a Homo sapienssel, amiért is az emberiség génállományában az ő génjeik is benne vannak. A kutatást vezető Rachel Sarig antropológus egy interjúban a következőket mondta el a kutatásukról: a barlangban talált néhány fog alapján olyan emberek éltek a mai Izrael egykori területén, akik az aurignaci (orinyaki) kultúrához tartoztak, és Európából érkeztek oda 40 ezer évvel ezelőtt. (Erről itt olvastunk.). Az aurignaci kultúra egyébként Európa és Délnyugat-Ázsia meghatározó kultúrája. Nevét első lelőhelyéről, a dél-franciaországi Aurignac település mellett feltárt leletegyüttesről kapta. A Wikipedia leírása szerint a kultúrához besorolt leletek legkorábbi képviselői 40–36 000 évvel ezelőttiek, az utolsó ilyen jellegű leletek pedig 28–26 000 évesek. Az aurignaci kultúra az őskőkorszak utolsó periódusa, a felső paleolitikum kezdeti szakaszában, egyúttal a neandervölgyi ember létének utolsó korszakban jött létre. Jellemzői a pengeszerű kőeszközök: kések, kaparók, szilánkeszközök és a vésett-faragott csonteszközök, kő- és csonthegyű lándzsák, amelyek mellett ékszereket és hangszereket is találtak. A leghíresebb barlangfestmények is ebből a kultúrából maradtak fenn: például a Chauvet-, az Altamira- vagy a Lascaux-i barlang falain. (A legkorábbi ilyen jellegű barlangrajzok Észak-Spanyolországból és Dél-Franciaországból származnak.) Az, hogy Európából érkező embercsoportot találtak Galileában, önmagában is meglepő volt. Eddig ugyanis azt gondolták, hogy a Földközi-tengernek ez a térsége csak egy irányban teremtett kapcsolatot Afrikával, vagyis hogy csak onnan érkeztek emberek Galilea felé. Most azonban ez az elképzelés is megdőlt. A néhány megtalált fogból azt is megtudták, hogy az aurignaci kultúra tagjai részben neandervölgyiek, részben Homo sapiensek voltak, és hogy egy csoportjuk negyvenezer évvel ezelőtt a mai Izrael területére vándorolt Európából. Ott azután két-háromezer évig éltek, majd eddig még nem ismert okból minden rájuk utaló nyom eltűnt. Mindez azonban nem zárja ki, hogy egyszer még a térség egy másik pontján a régészek további leletekre is rátaláljanak.

A Baradla-barlang kultuszhely lehetett

Másféle izgalmakat jelentett 2019 júliusában az a felfedezés, amelyet egy amatőr segítőnek is köszönhetnek az ELTE régészei. Ők az Aggtelekhez tartozó Baradla-barlangban végeztek megelőző feltárásokat egy ide tervezett gyógyászati központ megépítéséhez. (A barlangban olyan tereket alakítanak majd ki, amelyekben légúti betegségeket tudnak gyógyítani, hiszen az itteni levegő közismerten jó hatással van például az asztmás betegekre.) A szlovák oldalra is átnyúló cseppkőbarlangot vagy százötven éve kutatják rendszeresen, ezért a régészek nemigen számítottak különlegesebb felfedezésekre. Ezért is keltett izgalmat, amikor júliusban az egyikük kezében hangosan csipogni kezdett a fémkereső műszer, ráadásul egy olyan helyen, ahol előtte már többször is vizsgálódtak, de nem találtak semmit. Ez a rész ugyanis már régóta le volt betonozva, s a beton alatt az őskori rétegeket – a patak építő munkájának köszönhetően – 20-30 centiméteres mészkőréteg is védte. Mint azt az ásatásvezető régész, dr. Szabó Gábor elmondta az Indexnek, valójában ennek köszönhető, hogy megmaradtak a mélyben azok a kincsek, amelyekre most a kereső jelzése nyomán rátaláltak. Hiszen a beton védte meg ezeket attól, hogy a rendszeresen arra járó turisták esetleg kárt tegyenek bennük. (Az Index cikk itt olvasható.)

Mi minden kerülhet elő a barlangokból?
Az aggteleki Baradla-barlang izgalmas leletei arra utalnak, hogy a cseppkőbarlang a bronzkorban kultuszhely volt, ahol állatáldozatokat is bemutattak a pogány isteneknek. (Fotó: Komka Péter / MTI)

A kincsnek pedig úgy jutottak a nyomára, hogy a régészekkel együttműködő, amatőr fémkereső, Sándor Lajos nem nyugodott bele abba, hogy semmit nem talált. Ezért sokadszorra is bejárta a szóban forgó helyet a barlangban, amikor egyszer csak egy szinte észrevehetetlen résnél, a szilák mögött valóban jelzett a műszere. A hírre azonnal odasereglettek a régészek, akik rögtön megállapították, hogy egészen biztosan nem fiatal leletről van szó, amely esetleg a szemetelő turisták révén került a földbe. Hiszen a hely csak nagyon nehezen hozzáférhető és láthatóan régóta nincs megbolygatva. Vagyis biztosak lehettek abban, hogy bronzkori lelettel állnak szemben. Másnap már kora reggel ott voltak a megfelelő, speciális fa bontóeszközök is, amelyeket a bronzkori tárgyak feltárásánál szoktak alkalmazni, majd a régészek óvatosan nekiláttak, hogy lehántsák a leletről a rárakódott földet és törmeléket. A munka az egész napot igénybe vette, de éjfélre végre feltárult előttük a páratlan kincs, amely a föld alatt rejtőzött.  

A sziklák alatt valóban bronzkori tárgyakra, köztük egy ceremoniális ruházat vereteire találtak rá, egy olyan térben, amely láthatóan kultuszhelyként szolgált. A leletek egy csoportja 5000, egy másik együttese kb. 3200 éves. A legjelentősebb tárgyak a felvidéki Kiéte faluról elnevezett, bronzkori Kyjatice-kultúrából valók, az abban élők ősi rítusaihoz kapcsolódhatott. Ezt a kultúrát valószínűleg összetett hiedelemvilág jellemezte, amelyről azonban írott források híján a kutatók is csak keveset tudnak. Mindenesetre sámánisztikus jellegű, a természetfeletti lényekkel bonyolult kapcsolatot ápoló hiedelemrendszert képzelhetünk, amelynek színességét, az áldozatok gazdagságát a mostani leletek mindenképp bizonyítják.

 Az 59 tárgyból álló, 3200 éves leletegyüttesben nagyrészt kerek, díszített bronzveretek és fecskefarok alakú csüngők vannak. A régészek szerint ezek a már említett ceremoniális (papi) ruha tartozékai lehettek. A ruha maga azonban teljesen szétfoszlott, szerves anyagok sem maradtak utána. Az ELTE régészei emellett szépen díszített kerámiákat, emberi maradványokat és rituális áldozati állatcsontokat is találtak (ez utóbbiak olykor nagy halmokba összerakva kerültek elő). Mindez egyértelműen arra mutat, hogy a Baradla-barlang néhány ezer éve fontos kultuszhely lehetett. „Azt gondoljuk, hogy ez a barlang úgy működhetett, mint egy búcsújáró hely. Áldozatokat mutattak be, kultuszhelyeket alakítottak ki, beavatási szertartásokat tartottak – erre bizonyítékok az ép és jó minőségű kerámiák, a hatalmas mennyiségben, néhol kupacokban elhelyezett állatcsontok, az áldozati ételek maradványai” – mondta a kutató, aki nem tartja valószínűnek, hogy a barlang tereit állandó lakóhelyként használták volna, hiszen a százszázalékos páratartalom miatt erre nem alkalmasak. Átmeneti menedékhelyként és szentélyként azonban rendszeresen látogathatták a bronzkorban a cseppkőbarlangot, amelynek most megtalált kincsei a jövőben a Nemzeti Múzeumban lesznek láthatóak.

Lévai Júlia


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Albert de Mun  Ammut  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Aszklépion  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Coriolis-erő  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galénosz  Ganésa  Hermész  Hippokratész  Hitler  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  Juhász Gyula  Jules Verne  Justh-párt  János vitéz  József Attila  Kaffka Margit  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Koppenhága  Kosztolányi Dezső  Krisztus  Károlyi Mihály  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Moirák  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Rubik Ernő  Róma  Római Birodalom  Skócia  Szent Heléna  Szent Margit  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  céhek  címer  denevér  diadém  dory  drón  díj  dízelmotor  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  feketehimlő  felfedezés  felvilágosodás  finommotorika  fogkő  fondendoszkóp  fáraó  félelem  füstölgő  főzés  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gőzgép  gőzhajó  gőzmozdony  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halak  halmazállapot  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  hideg  himnusz  hiszti  hogyan működik  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  hurrikán  háború  hóhér  húsevő nyövények  hőmérő  időjárás  időszámítás  illat  immunitás  infrahangok  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  irodalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jelrendszer  járvány  játék  kalogathia  kalóz  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  karácsony  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  kommunikáció  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kultúra  kultúrtörténet  kémia  kétszikűek  kétéltűek  kórház  kölni  könyvtár  közegészségügy  kőzetek  lazarett  lincselés  lizoszóma  lárva  látás  léggömb  léghajó  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetosztrikció  malária  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikroszkóp  misztikus lények  mitokrondrium  mitológia  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  mítikus lények  mítoszok  narvál  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  pszichológus  pulzus  pápaság  pók  rajz  receptek  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szellemek  szem  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szél  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sárkány  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  teaút  technika  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  természet  természettudomány  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  tisztálkodás  tobzoska  trappista sajt  trappisták  tudomány  turul  tájfun  távíró  tél  tömegközlekedés  törökfürdő  tüntetés  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vadnyugat  vakcina  vakság  vallás  vasút  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  világháború  világűr  virágok  virágállat  vitorlázórepülés  vizelet  vonat  vulkán  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  zarf  zsilip  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  állatok  általános választójog  átalakulás  édesség  éghajlat  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  építmények  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újkor  újszülött  úthálózat  ősbaktérium  őskor