Mi történt a szovjet űrkísérletek kutyáival?

állatok, világűr

Állatokat elsőként a Montgolfier testvérek küldtek fel a magasba, így kívánták tesztelni, hogy miként hat a repülés, illetve a légkör az élő szervezetekre. A kísérletezők 1783-ban egy 1500 m3 térfogatú ballont indítottak útnak a levegőbe. A ballon kosarában egy birka, egy kakas és egy kacsa utazott. A ballon egészen Versailles-ig repült, és bár a szerkezet ott lezuhant, az állatoknak szemmel láthatóan nem lett nagyobb bajuk az ijedtségnél.

Miért éppen kutyákat választottak a szovjetek?

Bár az űrkísérletek során sokféle állatot (rovarokat, rágcsálókat, teknősöket, madarakat, majmokat) lőttek fel a magasba, a leghíresebbekké mégis a szovjetek által felküldött kutyák váltak. Ők az 1950-es- 60-as években kerültek be a szovjet űrprogramba. Ez az az időszak volt, amikor az űrkutatás egyre közelebb került ahhoz, hogy embert küldjenek fel egy űrhajóban, és amikor az űrversenyben a szovjetek megelőzték az amerikaiakat.

Az amerikaiak ekkor majmokkal kísérleteztek, a szovjet tudósok viszont úgy gondolták, a kutyák jobban bírják a terhelést. Ezért aztán edzett kóborkutyákat kerestek a programba. Az utazásra alkalmas ebek nem nyomhattak többet 6-7 kilónál, és csak nőstények lehettek, mert a vizelet elvezetését a kanoknál nem tudták megoldani. Emellett a világos szőrzet is fontos volt, hogy jól látszódjanak a kamerák számára. A kiválasztott kutyákat ugyanúgy felkészítették az űrutazásra, ahogyan az űrhajósokat is, tehát szoktatták velük a szűk környezetet, a speciális táplálékot és a súlytalanságot.

Sikeres utazás, szuborbitális pályán

Az első űrkutyákat 1951 júliusában lőtték fel egy ún. R-1 IIIA-1 járattal. Az egyik Cigány (cirill betűkkel: Цыган), a másik Dezik (Дезик ) névre hallgatott. Nem küldték őket még teljes Föld körüli pályára, hanem űrugrásban vettek részt, ami a szuborbitális pályát jelenti.

Űrkutyák
A szuborbitális pályára fellőtt űrjármű valójában csak egy űrugrást hajt végre, de az ötvenes években ennek is igen nagy jelentősége volt az űrutazásban. Dezik és Cigány szerencsés résztvevői lehettek egy ilyen eseménynek. (Kép forrása

Az űrjárművekkel ugyanis kétféle pályára lehet ráállni: szuborbitálisra és orbitálisra. Az „orbitális” szónak a latin „körforgás, körvonal” jelentésű „orbis” az alapja, és azt jelenti, hogy valami „körbefutó”. A „szub” (latinul „sub”) jelentése pedig „alatt, alá”. A szuborbitális pálya tehát alatta marad az orbitálisnak, vagyis a teljes körnek.

Cigány és Dezik egyelőre csak egy ilyen, 100 kilométeres magasságot elérő ugrásban vettek részt, ám már ez is jelentős, egyedülálló eseménynek számított. Szerencsére a rakéta orrán kinyílt az ejtőernyő, és így biztonságosan visszaérkeztek a Földre az előzőleg 4180 km/h sebességgel rohanó űrjárművükkel.

Sajnos Dezik egy következő fellövésnél az életét vesztette. Ekkor egy Liza nevű nősténnyel indult újabb űrugrásra, ám ez alkalommal a visszatéréskor nem nyílt ki az ernyő, a rakéta a földbe csapódott és az állatok odavesztek. Ez annyira megrendítette a programban dolgozó, egyik fizikust, Anatolij Blagonravovot, hogy örökbefogadta az életben maradt Cigányt, és a továbbiakban a házi kedvenceként vigyázott rá a családjával együtt.  

Miért kellett Lajkának áldozattá válnia?

A szovjet űrkutyák sztárjának, a máig szeretettel emlegetett Lajkának ezzel szemben tragikus sors jutott. A Múlt-kor magazin cikke szerint szerint Lajka moszkvai kóborkutya volt, egyébként hároméves nőstény husky-terrier keverék. Mellette még két másik keverék kutyát is felkészítettek az  utazásra, tartalékként. A felkészítés azt jelentette, hogy napról napra szűkebb ketrechez szoktatták, a gyorsulás elviseléséhez pedig centrifugákba tették őket. Mindezt azonban igen rosszul viselték, és emiatt meg is kellett hosszabbítaniuk a kiképzésüket. Végül azután 1957. november 3-án, moszkvai idő szerint hajnali fél hatkor Lajkát betették a Szputnyik-2 szűk kabinjába, és fellőtték az űrbe, ahol a jármű már teljes orbitális pályát járt be.

Űrkutyák
 A Lajka emlékére tervezett magyar bélyeg 2007. február 6-án jelent meg, a kutya fellövése ötvenedik évfordulójának alkalmából. A Pénzjegynyomda 450 000 példányban gyártotta le a bélyeget, amelynek tervezője Dudás László volt. (Kép forrása)

Csakhogy a Szputnyik-2-t abban a korai időszakban lőtték fel, amikor még nem fejlesztették ki a pályáról való visszatérés technológiáját, ezért az állat eleve halálra volt ítélve. A szenvedését azzal akarták elkerülni, hogy az utazás végén elaltatják, egy lentről irányított injekcióval. Itt azonban közbeszólt a technika tökéletlensége, amelyről azután hosszú időn át nem lehetett pontos információkat tudni. A közvélemény sokáig csupán arról értesült, hogy Lajka nem élte túl az utat. Hogy pontosan mi történt, arról ellentmondásos nyilatkozatokat adtak: az egyik szerint megfulladt, a másik szerint viszont a terv szerint elaltatták, mielőtt a szputnyik visszatért.

A teljes igazság csak jóval később, 2002-ben derült ki. E szerint Lajka az út elején erős stresszt élt át, ami ugyan idővel csillapult, ám ezután egy számítási hiba miatt a kabinban elkezdett rosszul működni a hőszabályozás, és a kutya körül egyre forróbb lett a levegő. Hat óra elteltével a kabin annyira túlhevült, hogy Lajka eszméletét vesztette, és nem sokkal később elpusztult. A Szputnyik 2-vel november 10-én a kapcsolat is megszakadt. Amikor 162 nappal később, 1958. április 14-én a légkörbe belépett, a súrlódástól kigyulladt és elégett.

Lajka áldozata egy szempontból nem volt hiábavaló: bebizonyosodott, hogy a fellövés és az űrben tartózkodás egyaránt túlélhető, és ettől mind a szovjet, mind az amerikai űrprogram jelentős lökést kapott. Három és fél évvel később, 1961. április 12-én pedig Jurij Gagarin már a sok tapasztalatnak köszönhetően biztonságos körülmények között kezdhette meg az űrutazását. Ugyanakkor Lajka története világszerte megrázta az embereket, és felháborodást is keltett. Sokan nem tudták megbocsátani a tudósoknak, amiért túl korán, még a visszatérés megoldása előtt küldték fel a kutyát az űrbe.

Mindenesetre Lajka emlékezetét hűségesen őrzi az emberiség, hogy legalább utólag elégtételt kapjon, amiért feláldozták a tudomány oltárán. Több szobor is készült róla, és emlékbélyegeket is kiadtak a képével. (Ilyen bélyeg Magyarországon is megjelent, 2007-ben.) A későbbi űrkutyák többsége már jóval szerencsésebb volt nála. Így például Bjelka (Белка, vagyis Mókus) és Sztrelka (Стрелка, vagyis Kis nyíl) már sikeresen térhetett vissza a Koralb-Szputnyik-2 fedélzetén, ahol 1960. augusztus 19-én egy napot töltött az űrben. Ők ettől a szó szoros értelmében világsztárok lettek: tévéműsorokban szerepeltek, neves politikusokkal találkoztak.

Emellett Sztrelkához még egy romantikus történet is fűződik: az akkori szovjet elnök, Nyikita Hruscsov ugyanis egy találkozón (1961-ben) az ő egyik kölykét, Pusinkát (magyarul: Pelyhes) az akkori amerikai elnök, John F. Kennedy lányának ajándékozta. A hírek szerint Pelyhes hamar beleszeretett Kennedy kutyájába, Charlie-ba, és kettejük későbbi kölykei egyedülálló népszerűségnek örvendtek a Fehér Házban. Nem csoda, hogy Sztrelka az eredeti hazájában is népszerű maradt, és a kétezres években egy orosz animációs játékfilm is készült róla és űrtársáról, Bjelka és Sztrelka, a csillagkutyák címmel. A többi, űrkutatásban részt vevő állatot is rajzok, cikkek sora örökíti meg, és aki összefoglaló írást is szeretne olvasni róluk, az például itt és itt is tovább olvashat.

Lévai Júlia

Érdekel a világűr és az űrutazások története? Olvass tovább!
Mi MICSODA – Nemzetközi Űrállomás
Mi MICSODA A bolygók és az űrutazás – Irány a világűr!
Mi MICSODA Junior – A világűr


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Albert de Mun  Ammut  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Aszklépion  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Coriolis-erő  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galénosz  Ganésa  Hermész  Hippokratész  Hitler  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  Juhász Gyula  Jules Verne  Justh-párt  János vitéz  József Attila  Kaffka Margit  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Koppenhága  Kosztolányi Dezső  Krisztus  Károlyi Mihály  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Moirák  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Rubik Ernő  Róma  Római Birodalom  Skócia  Szent Heléna  Szent Margit  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  céhek  címer  denevér  diadém  dory  drón  díj  dízelmotor  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  feketehimlő  felfedezés  felvilágosodás  finommotorika  fogkő  fondendoszkóp  fáraó  félelem  füstölgő  főzés  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gőzgép  gőzhajó  gőzmozdony  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halak  halmazállapot  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  hideg  himnusz  hiszti  hogyan működik  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  hurrikán  háború  hóhér  húsevő nyövények  hüllők  hőmérő  időjárás  időszámítás  illat  immunitás  infrahangok  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  irodalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jelrendszer  járvány  játék  kalogathia  kalóz  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  karácsony  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  kommunikáció  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kultúra  kultúrtörténet  kémia  kétszikűek  kétéltűek  kórház  kölni  könyvtár  közegészségügy  kőzetek  lazarett  leguán  lincselés  lizoszóma  lárva  látás  léggömb  léghajó  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetosztrikció  malária  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikroszkóp  misztikus lények  mitokrondrium  mitológia  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  mítikus lények  mítoszok  narvál  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  pszichológus  pulzus  pápaság  pók  rajz  receptek  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szellemek  szem  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szél  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sárkány  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  teaút  technika  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  természet  természettudomány  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  tisztálkodás  tobzoska  trappista sajt  trappisták  tudomány  turul  tájfun  távíró  tél  tömegközlekedés  törökfürdő  tüntetés  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vadnyugat  vakcina  vakság  vallás  vasút  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  világháború  világűr  virágok  virágállat  vitorlázórepülés  vizelet  vonat  vulkán  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  zarf  zsilip  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  állatok  általános választójog  átalakulás  édesség  éghajlat  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  építmények  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újkor  újszülött  úthálózat  ősbaktérium  őskor