Pókok, mítoszok, űrközpontok

Ady Endre, Arakhné, arakhnofóbia, Biblia, Juhász Gyula, Moirák, Ószövetség, Pallasz Athéné, pók, Zeusz

Mint csaknem minden állat, a pók is egyszerre kelt félelmet és csodálatot az emberben. Alakja már az ősi kultúrákban is megjelent és az idők folyamán sokféle jelentéstartalommal gazdagodott. Hol a teremtés vagy a kreativitás szimbóluma volt, hol a gonoszság képzetével, az undorral vagy a felfokozott félelem érzésével kapcsolódott össze. Ez utóbbi legszélsőségesebb formája az arakhnofóbia, vagyis a pókoktól való beteges irtózás, amely a nevét a szövés egy ókori művészéről kapta.

Ki volt Arakhné és mi köze a pókokhoz?

Az arakhnofóbia kifejezésben a lídiai Arakhné neve rejlik. Ő egy kolophóni bíborfestő, Idmón lánya volt, és olyan gyönyörű, művészi szépségű kelméket tudott szőni, hogy egyúttal a lídiai kézművesség szimbolikus alakjává is vált.

Bár Pallasz Athéné a bölcsesség istene volt, amikor Arakhnéval kelt versenyre, elveszítette minden bölcsességét és bosszút állt a lányon.

A görög mitológia szerint még a hegyek és vizek nimfái is gyakran ellátogattak hozzá, hogy megbámulják a szövéseit. Arakhné azonban kissé önteltté vált a sikertől, és egy alkalommal azt állította, hogy az ő munkájához hasonlót még Zeusz lánya, Pallasz Athéné sem tudna alkotni.

A hivalkodó mondat természetesen eljutott Athénéhez, aki ezután öregasszonynak álcázva magát megjelent Arakhné műhelyében. Azt mondta neki, hogy bár szövésben-fonásban a halandó nők között minden dicsőség az övé lehet, de ne legyen vakmerő és ne akarjon egy istennő babérjaira törni. Arakhnét azonban csak feldühítették ezek a szavak, és azt üzente az istennőnek, hogy jöjjön el ő maga és álljon ki vele szövőversenyre, ha annyira biztos a dolgában.

– Hát el is jött! – kiáltott fel erre az öregasszony, majd egy szempillantás alatt levetette az álruháját, és immár Pallasz Athénéként állt ott Arakhné előtt készen a vetélkedőre. Csakhogy a verseny során látnia kellett: bizony a lídiai lány nemhogy semmiben sem marad le mögötte, de a munkái talán még szebbek is az övéinél.

Ha Arakhné túlságosan öntudatos volt, akkor Athéné legalább annyira hiú és sértődékeny, ezért hozzávágta a lányhoz a vetélőjét, majd arra hivatkozva, hogy Arakhné tiszteletlen volt az istenekkel, amikor azok szerelmi kalandjainak képét szőtte bele a kelméibe, dühösen szétbontotta a szövetét. Arakhnénak a rombolással szemben már semmi eszköze nem lehetett, ezért megalázottságában fölakasztotta magát. Ám mivel Athéné nem akart a gyilkosává is válni, megakadályozta, hogy meghaljon, és pókká változtatta.

– Tovább élhetsz, de ettől kezdve örök életedben a levegőben kell függened és ott kell szőnöd. Ez a büntetés pedig minden leszármazottadat is sújtani fogja – mondta ki rá az ítéletét.

A lídiai szövőlány esete a görög-római mitológia egyik legismertebb, átváltozáson alapuló története, amelynek hatására később a pókok neve arakhné lett. Emellett a mese egyúttal a zsidó-keresztény hitvilágnak azt az alaptörténetét is megelőlegezte, amelyben az – ott már egyetlen – Isten a leszármazottakra is kiterjedő büntetéssel sújtja az első emberpárt. Az ok ott is ugyanaz: emberek merészeltek versenyre kelni Istennel. Igaz, itt már nem egy mesterségben, hanem egy szellemi-gondolati tevékenységben: úgy gondolták, hogy maguk is dönthetnek az erkölcsi értékekről, és ehetnek a Jó és Rossz tudásának fájáról. 

Az embereket mindig elkápráztatta a pókok hálókészítői leleményessége. A többség a sarkokba épít egy-egy rögzített hálót, de egy ennél aktívabb kisebbség biztosra akar menni, és „házhoz viszi” a csapdát. Ez a hálóvető pók is éppen ezt teszi: kivárja, amíg alákerül egy rovar és lecsap rá a hálójával.(Fotó: Andreas Kay

A háló maga az univerzum

A pókok azonban nemcsak a görög-római mitológiában jelentek meg, fontos szereplőkként. Hálójuk illetve szövési képességük minden jelentős kultúrában szimbolikus jelentést kapott.
A pókok köré szőtt mítoszok kiindulópontja a legtöbb esetben a pókháló volt, amely a természetnek kétségtelenül az egyik legkülönlegesebb produktuma. És bár a mibenlétét az ember csak akkor fejthette meg, amikor már mikroszkópja is volt, de a különlegességét már a kezdetektől felismerhette.

Az első hálószövő pókok 250 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön, és az Antarktisz kivételével mindenütt előfordulnak. És bár léteznek háló nélkül vadászó pókok is, azok jóval ritkábbak. Így az emberek régóta megfigyelhették, hogy a pókok milyen sokféle módon használják fel a rejtélyes pókfonalat: amellett, hogy azzal fogják be a zsákmányukat, a selymet magát a levegőben való közlekedésre, fészekkészítésre, az örökítőanyag (sperma) tárolására és az áldozat becsomagolására is használják.

Az ókori ember legfeljebb sejthette, de pontosan nem tudhatta, hogy a pókhálóselyem nem isteni, hanem „kémiai termék”: egy proteinszármazék, amelyet a pókok hasának végében lévő mirigyek termelnek, és amely a mirigyekből folyékonyan csorog ki és a levegőn polimerizálódik. (Érdemes megjegyeznünk, hogy bár ezeket a folyamatokat pontosan nem ismerhette, de az általuk okozott jelenségekre már voltak fogalmai, így később a tudomány a folyamatok megnevezéséhez az ókori görög és latin szavakat használta fel.)

Azt az ókori ember is tapasztalhatta, hogy bármennyire is vékonyak a szálak (a legvékonyabb selyemszál 0,00002 mm átmérőjű), rendkívül erősek, és hogy ezekből a szálakból a pók mérnöki pontosságú hálókat tud szőni – mintha egy magasabb erő irányítaná, vagy mintha a pók maga is istenszerű lény lenne, egy mindent uraló tudás birtokosa.

Paolo Veronese 1520-ban Arakhné avagy a dialektika címmel festett egy képet, amelyen egy allegorikus nőalak zászló formájú pókhálót feszít ki a keze között, és tanulmányozza elmélyülten, a feje fölé emelve. A pókháló itt egyszerre fejezi ki a tudás és a pontosan megtervezett munka eszményi voltát és törékenységét.

Az óceániai mítoszokban valóban a teremtő istennek is tekintették a pókokat, akik a világot a hálószövési tudásuk révén hozták létre. A háló itt a kozmoszt jelentette. Az amerikai indiánok kissé alacsonyabbra tették a pozícióját, de még mindig istenségként tisztelték: náluk ő volt a szél és a vihar teremtője. Ezt számos amulett is bizonyítja, amelynek viselőjét a pók képével díszített tárgy megvédte a veszélyes viharoktól. A hinduizmusban szintén az univerzum kifejezője volt a pókháló. Nyugat-Afrikában a képben a pók fürge mozgása is szerepet játszott: itt a pók közvetítő volt a teremtő istenség és az emberek között.

Már nem a háló – a figura az érdekes

Annak, hogy a pókháló a világegyetem teljességét fejezze ki, már a görög-római mitológia istenképe is véget vetett, hiszen abban az univerzumot egy főisten és mellette több olyan isten uralta, amely a világban látható jelenségek, tevékenységek gazdagságát, sokszínűségét testesítette meg. A hálószövés pedig – ahogy az egyre színesedő, emberi társadalmakban, úgy az égiek körében is – csak egy volt a tevékenységek közül. Igaz, a fontosságát változatlanul megtartotta, hiszen Zeusz az egyéni sorsok fonását-szövését, vagyis a végzetet külön istenségekre, a Moirákra bízta.

Ők azonban már nem általában szőtték a világ hálóját, hanem az egyes emberekre szabtak ki sorsfordulatokat, mindig az adott helyzetekhez mérten. A pogány többistenhitet elváltó egyistenhit pedig végképp lezárta a pókhálóhoz kötődő mítoszokat. Mivel ennek a vallási rendnek az erkölcsi kérdések állnak a középpontjában, értelemszerűen a pók figurája vált az érdekesebbé, mint az egyes jellemvonások kifejezésére alkalmas lény.

Az Ószövetségben a pókháló egyszerű hasonlattá vált, és az addigiakkal szemben épp hogy a törékenységet, a gyengeséget példázta: a gonosztevők rosszakarata mindig olyan, mint a pók hálója, vagyis csak egy ideig erős, de azután szertefoszlik. A kereszténységben pedig a pók a Jót és a Rosszat egyaránt megtestesíthette. Ha a hálószövési képességét nézték, akkor kifejezhette az emberi szorgalmat, ügyességet és alkotóképességet, de ha a titokban lesben álló ragadozó vált belőle érdekessé, akkor a hátsó szándékoktól vezérelt, gonosz ellenség vagy a szegények vérét szívó fösvény képét is beleláthatták.

A költészet szintén változatos, de a vallásnál kevésbé drámai képekben beszél a pókokról, mint például Ady Endre, a Szomorú hitvallás magamhoz című versében:

„Pók, pók, kerge pók én,
Ki nem tudom befonni magam,
S ki nem tudhatok kiszállni sem
Szilajan.”

Juhász Gyulánál pedig egy kifejezetten szelíd metafora része a pók a Tiszai csönd című versben:

„Hálót fon az est, a nagy, barna pók,
Nem mozdulnak a tiszai hajók.”

Az ember azonban nem elégedett meg azzal, hogy a pókokat csak a kultúrájába emelje be: kivitte őket abba a világűrbe is, ahová az ősei egykor csak odaképzelték. Először az első amerikai űrállomás, a Skylab fedélzetére vittek fel két pókot, akiket Arabellának és Anitának kereszteltek (1973). A kutatók azt vizsgálták, hogy miképp viselkednek az ízeltlábúak a súlytalanságban, hogyan táplálkoznak és alszanak és főként hogy ugyanúgy szövik-e hálójukat, mint a Földön.

Később (2008) szintén két példányt vittek föl, ezúttal a Nemzetközi Űrállomás, akiket azonban a kevésbé családias Pók Egyes és Pók Kettes névvel illettek (Spider One és Spider Two). A legfontosabb tapasztalat az volt, ami egyébként megfelelt a várakozásoknak: ahol nincs gravitáció, ott hiába a genetikailag bekódolt képesség, mert a pókok nem érzékelnek egy határozott vonatkoztatási pontot, ezért nem képesek szimmetrikusra szőni a hálójukat és abból csupán egy kusza, látható szerkezet nélküli szövevény lesz.

Jobb tehát békében meghagyni őket itt a földön, ahol ugyan időnként egy-egy sarokban kétségtelenül hajlamosak túlszaporodni, de ez igazán semmiség ahhoz képest, amilyen nagy hasznot hajtanak a muslicák, szúnyogok és egyéb, az ember számára náluk sokkal kellemetlenebb rovarok befogásával.

Lévai Júlia

 


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Aitken  Albert de Mun  Ammut  Anaximandrosz  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Artemisz  Asszír Birodalom  Aszklépion  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Baradla-barlang  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Claude Chappe  Coriolis-erő  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dionüszosz  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fahrenheit  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Fourier-transzformáció  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Galénosz  Ganésa  Geomancia  Guinness rekordok  Hans Christian Andersen  Hedy Lamarr  Hermész  Hippokratész  Hitler  Homo sapiens  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  John D. O’Sullivan  Juhász Gyula  Jules Verne  Julius Caesar  Justh-párt  János vitéz  Jézus  József Attila  Kaffka Margit  Kheirón  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kosztolányi Dezső  Kréta  Kyatice-kultúra  Károlyi Mihály  Kígyótartó  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mesekönyvek  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Mithridatész  Moirák  Monte Cristo grófja  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Márton kenyere  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Nelson altengernagy  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Notre-Dame  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Pompeius Magnus  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Rubik Ernő  Róma  Római Birodalom  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Skócia  Stephen Hawking  Szent Heléna  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent Patrik  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Thesszaloniké  Tiberius császár  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Vatikán  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  anemométer  antibiotikum  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  bozóttűz  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  cineol  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  cégér  céhek  címer  delej  denevér  diadém  dob  drón  dízelmotor  dórok  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  etruszkok  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  felfedezés  felvilágosodás  feng-shui  finommotorika  fogkő  foglalkoztató  folyadékkristály  fondendoszkóp  frank  fáraó  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gót  gőzgép  gőzhajó  gőzmozdony  hableány  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halak  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  higany  himnusz  hiszti  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  hurrikán  háború  hóhér  húsevő nyövények  hőmérséklet  hőmérő  időjárás  ikozaéder  illat  immunitás  indiánok  inga  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  irodalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jel  jelhordozó  jelrendszer  járvány  játék  kakas  kalauzhajó  kalogathia  kalóz  kalózlevél  kalózállam  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kultúra  kálvinizmus  készségfejlesztő  kétszikűek  kétéltűek  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  kórház  kölni  könyvtár  kötéltánc  közegészségügy  kőzetek  lazarett  lincselés  lizoszóma  lovasfutár  lárva  látás  láz  lázfa  léggömb  léghajó  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetoszféra  magnetosztrikció  malária  mandula  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  marcipán  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  misztikus lények  mitokrondrium  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  mágnesesség  mágnesség  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  méreg  narentinok  narvál  neandervölgyi  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  postakocsi  pszichológus  pápaság  pékség  pók  rajz  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rádiócsillagászat  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  sellő  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szem  szemafor  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szász  szél  szélkakas  szélzsák  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  tanulójáték  teaút  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  thrákok  tirrének  tisztálkodás  tobzoska  torpedó  trappista sajt  trappisták  tudomány  turul  tájfun  tájoló  távíró  tömegközlekedés  törökfürdő  tükörtávíró  tüntetés  tőzsde  tűz  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vakcina  vakság  vasút  vegyszer  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vikingek  világháború  virágok  virágállat  vitorlázórepülés  vizelet  vonat  vonatrablás  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  wifi  zsilip  zászló  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  általános választójog  átalakulás  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újszülött  úthálózat  ősbaktérium