Saint-Exupéry és a repülés

A kis herceg, Antoine de Saint-Exupéry, Charles de Gaulle, Franciaország, légiposta, Marokkó, Párizs, pilóta, repülés, repülőgép

Antoine de Saint-Exupéry a második világháború idején, 1943-ban írta A kis herceg című meseregényét, amelynek az illusztrációit szintén az író készítette. Mivel a könyv elsőként az USA-ban jelent meg, a rajzok eredeti példányai a New York-i Morgan könyvtárhoz kerültek, és ma is ott őrzik őket. Nemrég azonban kiderült, hogy a rajzok vázlatai is fennmaradtak. Ám mivel ezek egy svájci műgyűjtő raktárának mélyén feküdtek, a világ csupán a gyűjtő halála után értesült a létükről.

Nem szokványos papírra rajzolt

Hogy ki ajánlotta fel a rajzok vázlatait licitálásra, azt egyelőre még nem kutatta fel senki, de tény, hogy ott voltak egy 1968-as árverés listáján. Ekkor egy svájci műgyűjtő, Bruno Stefanini vásárolta meg a rajzokat az író egy személyes levelével együtt. A későbbi események arra utalnak, hogy Stefaninit egy műtárgy megszerzése után már nem feltétlenül érdekelte annak a sorsa, csak az, hogy az ő birtokában legyen. És mivel meglehetősen gazdag ember volt, bármikor győzhetett egy licitáláson. A készlete egy idő után akkorára nőtt, hogy Winterthurban külön alapítványt hozott létre a kezelésére. A megszerzett tárgyak tömegének feldolgozása azonban alighanem meghaladta a munkatársak erejét, ezért például az a dohos láda, amelyben Saint- Exupéry becses vázlatai is lapulnak, csupán Stefanini halála után, 2019 elején került elő. A hagyaték feldolgozásában részt vevő művészettörténész, Elisabeth Grossmann elmondása szerint a rajzok meglepően jó állapotban maradtak meg.

„Az egyik rajz a jóllakott kígyót ábrázolja, amely felfalt egy elefántot, ám az a felnőtt szemével csupán egy kalapnak látszik. A dohos szagú irattartóban megtalált vázlatokon látható a kis herceg a rókával, valamint az iszákos, aki mindig asztalánál ücsörög és teljesen közönyös a külvilág történésire. A mappában rábukkantak egy szerelmes levélre is, amelyet Saint-Exupéry a feleségének írt”idézi a fidelio.hu a szakember beszámolóját. Grossmann szavaiból az is kiderül, hogy Saint-Exupéry nem szokványos papírt használt a vázlataihoz, hanem a légipostán feladott levelek finom lapjaira rajzolt. Ami most már a nagyobb nyilvánosság előtt is szimbolizálja, hogy az író-pilóta életében milyen szorosan összefonódott a repülés és az alkotás.

Kaland kaland hátán

Saint-Exupéry számára egész életében a repülés volt a legfontosabb. Igaz, először építészetet tanult, de amikor 1921-től megkezdte a katonai szolgálatot és ennek során pilótakiképzésre küldték, úgy érezte, most találta meg az igazi hivatását. Sikeresen meg is szerezte a pilótaengedélyt, majd azt kérte, hogy helyezzék át a légierőhöz.

A kis herceg írója a legotthonosabban a pilótafülkében érezte magát.

Először az akkor francia gyarmati státusban lévő Marokkóba irányították, majd Párizs mellett szolgált hadnagyként, egy repülőezredben. 1923-ban azonban véget ért a szolgálata, és leszerelték. Ebben az időben a polgári repülés még a kezdet kezdetén járt, így nemigen volt kereslet pilótákra. Saint-Exupéry egy ideig kénytelen volt hivatalnokként dolgozni és megalkudni egy gépjármű-kereskedői állással. Ám hamar egyértelművé vált: semmi olyan munka nem való neki, amely nem függ össze a repüléssel. Másfél éves – bizonyára kitartó – ügynöki tevékenysége alatt összesen egyetlenegy teherautót tudott eladni! Ismét kényszerhelyzetbe került: ha meg akart élni, testhezállóbb munka után kellett néznie. Ekkor viszont kapóra jött annak híre, hogy Franciaországban belekezdenek a polgári légiposta-szolgáltatás kiépítésébe. Ennek hallatán Saint-Exupéry azonnal kilépett a munkahelyéről és felajánlotta a szolgálatait az új légi programhoz. Akkoriban még meglehetősen kezdetleges volt a repülők műszeres felszereltsége, és a pilóták ügyességén, koncentrálási képességén múlt, hogy a gépek szerencsésen végig is repüljék az utat. Saint-Exupéry viszont kiváló pilóta volt, így hamarosan a nemzetközi postajáratok kiemelkedő alakjává vált.

Az első időszakban, 1926-tól a francia légiflotta Toulouse és Dakar közötti postajáratán repült. Ez akkora örömöt jelentett számára, hogy mindenképp másokkal is meg akarta osztani, ezért amikor épp nem a levegőben volt, az élményei és az azokkal kapcsolatos fantáziái leírásával foglalkozott. Ez idő alatt írta első meséjét, A pilóta című elbeszélést, amely mindjárt meg is jelent egy repülős témájú lapban. Hamarosan a marokkói Cap Juby légitámaszpont parancsnoka lett, és ekkor kezdett dolgozni A déli futárgép - Postajárat délről című könyvén. Parancsnokként azonban súlyosabb katonai helyzeteket is kezelnie kellett, amelyekben a későbbi írásaiból jól ismert, humanista álláspontját igyekezett érvényesíteni: megpróbált közvetíteni a berber felkelők és a franciák között, és ezzel több elfogott pilóta életét is megmentette.

1929-ben Dél-Amerikába költözött, ahol az argentínai légiposta-társaság igazgatójává nevezték ki. Mivel a repülőgépen tömegével szállított levelek súlya nem lehetett korlátlanul nagy (hiszen az veszélyeztette volna az utat), különlegesen finom levélpapírt és borítékot gyártottak a légipostai küldeményekhez. Az ekkor megszületett levélpapírt használta fel azután később Saint-Exupéry, amikor az űrben játszódó meséjéhez készített vázlatokat.

1931-ben házasodott össze Consuelo Suncín Zeceña salvadori írónővel, aki többek szerint A kis herceg rózsájának ihletője volt. Neki írta azt a levelet, amely szintén előkerült a svájci gyűjtő hagyatékából.

Drámai események

Saint-Exupéry életében először 1935-ben következett be olyan drámai esemény, amely kis híján az életébe került. Néhány társával együtt megkísérelte megdönteni a Párizs-Saigon légi út rekordját, a gépük azonban lezuhant a Líbiai-sivatagban. Öt napig gyalogoltak étlen-szomjan a homokban, de végül szerencsére rájuk találtak. Saint-Exupéry természetesen ezt az élményét is megosztotta az ekkor már jelentős olvasótáborával: ebből született 1939-ben Az ember földje című regénye, amely a Francia Akadémia Regény Nagydíját is elnyerte.

Ahhoz, hogy tömegesen szállíthassanak leveleket a repülőgépeken, a szokványosnál jóval vékonyabb és könnyebb papírt kellett gyártani. Ennek gyakorlatát azután minden légitársaság átvette. Az azóta megszüntetett magyar MALÉV ugyancsak finom és elegáns borítékot-levélpapírt gyártatott, a saját emblémájával.

A második világháború kitörése után felderítő pilótaként dolgozott a francia légierőnél. A német légierő azonban egy időre szétzúzta a franciákét, és ő az összeomlás után Portugálián át az Egyesült Államokba menekült. Először New Yorkban, majd egy ideig a kanadai Québecben élt. Itt jelent meg a Levél egy túszhoz című írása, amely ahhoz a negyvenmillió emberhez szólt, aki a megszállás idején is Franciaországban élt. Ezután következett A kis herceg, amely szinte egyszerre jelent meg az USA-ban és Párizsban.  

1943 márciusában ismét Észak-Afrikába ment, hogy csatlakozzon a de Gaulle vezette szabad francia haderőhöz. (Ezt annak ellenére tette, hogy személyesen egyáltalán nem kedvelte de Gaulle-t, ám ezt ebben a helyzetben másodrendűnek tekintette.) 1944 után azonban a kora miatt már nem repülhetett volna (a nagy megterhelés miatt negyven évnél húzták meg a határt). Ám mivel ő minden követ megmozgatott, hogy ezt nála ne érvényesítsék, és ebben még Roosevelt elnök fia is segítette őt, végül mégis engedélyt kapott: először öt, majd végül nyolc felszállásra. A nyolcadik felszállása azonban végzetesnek bizonyult.

Nyolcadik alkalommal 1944. július 31-én reggel szállt fel a korzikai támaszpontról, egy P-38-as géppel. Célja az volt, hogy adatokat gyűjtsön egy Rhône-völgyi német alakulatról. Ezekkel az adatokkal azonban már nem érkezett vissza a támaszpontra, de hogy pontosan mi történt vele, arról ellentmondásos információk érkeztek.

Elsőként egy nő mondta el, hogy augusztus 1-jén délben egy zuhanó repülőgépet látott a Carqueiranne-öböl közelében. Néhány nappal később valóban találtak is ott egy francia egyenruhát viselő holttestet, amelyet azután eltemettek. Több évtizeddel később, 1998-ban egy halász jelentette, hogy Marseille-től délre egy fém tárgy akadt a hálójába. Azt feltételezték, hogy a lelet Saint-Exupéry ezüst karlánca lehet, és a megtisztítása során be is bizonyosodott, hogy valóban az: a rajta lévő lapocskára az író feleségének és a kiadójának neve volt rávésve. 2008 márciusában pedig egy búvár, Luc Vanrell tett közzé egy izgalmas felfedezést. Ő 2000-ben megtalálta a víz alatt Saint-Exupéry gépének roncsait, majd hosszas nyomozásba kezdett az ügyben. Hatévi kutatómunkával arra jutott, hogy a repülőt a ZDF (Zweite Deutsche Fernsehen = Második Német Televízió; a német közszolgálati csatorna) népszerű sportriportere, Horst Rippert lőtte le, aki 1944-ben vadászpilóta volt. Az akkor 88 éves egykori újságíró ekkor azt nyilatkozta, hogy valóban pilótaként szolgált abban az időben, és rendkívül sajnálja, ha a tudtán kívül a nagy író halálát okozta. Ennek azonban ellentmondtak a német légierő kikutatott feljegyzései, amelyek szerint 1944. július 31-én a mediterrán térségben semmilyen repülőgépet nem lőttek le. Ugyanakkor jelentkezett egy másik német veterán, Robert Heichele, aki határozottan vállalta, hogy ő lőtte le Saint-Exupéry repülőgépét.

A gépen nem találtak lövésnyomokat

Saint-Exupéry gépének maradványait 2003 októberében emelték ki Marseille partjainál, majd egy kutatócsoport azonnal végigvizsgálta a roncsokat. A vizsgálatok igazolták, hogy a gép azonos azzal a Lockheed P–38-assal, amellyel az író repült, ám egyáltalán nem találtak rajta fegyver által okozott sérülést, és így továbbra sem tudták tisztázni a baleset okát. Egyedül azt állíthatták teljes bizonysággal, hogy annak idején az öbölhöz közeli, carqueiranne-i temetőben valóban az író holttestét helyezték örök nyugalomra. Az általános vélekedés szerint a szerencsétlenséget ugyanúgy okozhatta műszaki hiba, mint maga a pilóta. Mivel Saint-Exupéry ebben az időszakban súlyos válságba került, amit alkohollal is próbált enyhíteni, lehetséges, hogy végül nem látott kiutat, és öngyilkosságot követett el. Ez utóbbi föltevést az is alátámasztotta, hogy miután Saint-Exupéry 1944-ben több vonatkozásban is bírálta az ellenállás vezetőjét, Charles de Gaulle-t, válaszképp a de Gaulle-pártiak német kollaborációval gyanúsították, és ezzel többeket szembefordítottak vele. Az árulás nyilvánvalóan hamis, de nehezen visszaverhető vádja természetesen súlyos teherként nehezedett az íróra. Emellett még az is elképzelhető, hogy mivel a dohányzás már többször okozott nála szívproblémákat, repülés közben rosszul lett, esetleg el is ájult, és egyszerűen a tengerbe zuhant. Azt tehát, hogy miképp halt meg a világ egyik legsikeresebb könyvének írója, nem tudhatjuk. De azt láthatjuk, hogy az élete gazdag volt, és ezzel másokét is gazdagította.

Lévai Júlia


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Albert de Mun  Ammut  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Aszklépion  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Coriolis-erő  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galénosz  Ganésa  Hermész  Hippokratész  Hitler  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  Juhász Gyula  Jules Verne  Justh-párt  János vitéz  József Attila  Kaffka Margit  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Koppenhága  Kosztolányi Dezső  Krisztus  Károlyi Mihály  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Moirák  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Rubik Ernő  Róma  Római Birodalom  Skócia  Szent Heléna  Szent Margit  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  céhek  címer  denevér  diadém  dory  drón  díj  dízelmotor  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  feketehimlő  felfedezés  felvilágosodás  finommotorika  fogkő  fondendoszkóp  fáraó  félelem  füstölgő  főzés  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gőzgép  gőzhajó  gőzmozdony  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halak  halmazállapot  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  hideg  himnusz  hiszti  hogyan működik  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  hurrikán  háború  hóhér  húsevő nyövények  hőmérő  időjárás  időszámítás  illat  immunitás  infrahangok  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  irodalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jelrendszer  járvány  játék  kalogathia  kalóz  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  karácsony  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  kommunikáció  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kultúra  kultúrtörténet  kémia  kétszikűek  kétéltűek  kórház  kölni  könyvtár  közegészségügy  kőzetek  lazarett  lincselés  lizoszóma  lárva  látás  léggömb  léghajó  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetosztrikció  malária  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikroszkóp  misztikus lények  mitokrondrium  mitológia  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  mítikus lények  mítoszok  narvál  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  pszichológus  pulzus  pápaság  pók  rajz  receptek  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szellemek  szem  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szél  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sárkány  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  teaút  technika  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  természet  természettudomány  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  tisztálkodás  tobzoska  trappista sajt  trappisták  tudomány  turul  tájfun  távíró  tél  tömegközlekedés  törökfürdő  tüntetés  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vadnyugat  vakcina  vakság  vallás  vasút  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  világháború  világűr  virágok  virágállat  vitorlázórepülés  vizelet  vonat  vulkán  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  zarf  zsilip  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  állatok  általános választójog  átalakulás  édesség  éghajlat  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  építmények  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újkor  újszülött  úthálózat  ősbaktérium  őskor