Sárkányok – I. rész

kultúrtörténet, sárkány

Nyáron és ősszel a szabadban gyakran szoktak papírsárkányokat eregetni a szélben. Ezeknek persze jóval egyszerűbb a formája, mint az „igazi” sárkányoké. De kik-mik is valójában azok?

Talán a dinókra hasonlítanak?

A világ legkülönfélébb kultúráinak történeteiben egyszerre, de egymástól függetlenül jelentek meg a sárkányok. Talán azért, mert valamiféle univerzális lelki igényt elégítettek ki. Kétségtelen, hogy a különféle elemekből összegyúrt, mitológiai lények között a sárkány igen kiemelkedő. Hiszen míg például a sellő csupán két elemből – az ember és a hal formájának összekapcsolásából – áll, a sárkányban jelen van a gyík, a kígyó és a madár. Lehet, hogy a formáját a rég kihalt dinoszauruszok megtalált csontvázai ihlették. Mivel összetevői közül a kígyó és a madár az, amelyhez természetes módon adódnak a képzettársításaink, a különféle mitológiákban is ez a két rokonság kap hangsúlyt.

Sárkány a Tiltott Városban
Ez a lenyűgöző lény a pekingi Tiltott Városban lévő Kilenc sárkány falának egyik szereplője.(Fotó: Jakub Hałun, Wikimedia)

A világ teremtésével foglalkozó mítoszokban, eredetmondákban általában ugyanaz a jelentése, mint a kígyóénak: a kavargó, követhetetlen mozgású őskáoszt, rendezetlenséget szimbolizálja. A sárkány testének hullámzása az ősi vizek mozgására, veszélyes erejére, hatalmára is utal. Sok eredetmondában a világ teremtése egy sárkánykígyó elpusztításával ment végbe, és ennek képe a későbbiek során is megmaradt, amikor a legkülönfélébb hősöknek kellett megküzdeniük valamilyen, nagyon nagy erővel (például a Rosszal).

Ilyenkor a sárkány inkább a kiszámíthatatlan gonoszságot, ellenségességet testesíti meg. De az is gyakori, hogy a sárkány a sötétség és a fény, átvitt értelemben a tudatlanság és a bölcsesség harcát is jelképezi. És bár a legtöbb mítoszban keveredik benne a kétféleség, és egyszerre utal például az anyagi és szellemi világ különbségeire is, a keleti kultúrákban inkább a pozitív, a nyugatiban és a perzsában inkább a negatív képzetek tapadnak hozzá.

Sárkányszobor
Sárkányszobor (Fotó: BabelStone, Wikimedia)

A sárkányok sárkánya: a kínai sárkány

A kínai mitológiában évezredek óta a sárkányok a legnagyobb jelentőségű természetfeletti lényei. Ábrázolásuk már az i.e. 2-dik évezredben megjelent az ún. jósló-csontokon, amelyekre rákarcolták a figuráját. Valószínű, hogy Kínában az átlagnál több megkövült dinoszaurusz-, madár- és emlős csont került elő a földből, és mivel akkor még nem voltak meg a tudomány eszközei a csontok eredetének megállapításához, az állatok fogait sárkánycsontoknak (lung-ku) vagy sárkányfogaknak (lung-cse) gondolták.

Egy alkalommal, a Lo-folyóhoz vezető csatorna ásása közben olyan sok csontot találtak, hogy a csatornát Sárkányfejcsatornának (Lungsoucsü) nevezték el. Már ezeken a csontokra rákarcolt képecskéken is látszott, hogy a kínai sárkánynak minden egyéb lénynél gazdagabb a kidolgozottsága. Már azt sem könnyű felsorolni, hogy hányféle állat részeiből áll össze a teste, hiszen szarvasagancs is lehet a fején, amely viszont a tevéére emlékeztet, miközben a szeme egy démoné, a füle inkább a bivalyoké, a nyakán kígyópikkelyek vannak és a karmait, amelyek tigrislábakon nőttek, a sasoktól kölcsönözte. Emellett más színe van a keletinek, és más az égbolt közepét uraló sárkánynak. A föld alatti sárkányok a föld kincseit őrzik, az égiek pedig az esőt biztosítják. A tengereknek, tavaknak és folyóknak, vagyis a vizeknek külön sárkányaik voltak: az úgynevezett sárkánykirályok. Ezek fényes palotákban élnek odalenn, és még hatalmas seregük is van, amelyet tengeri állatokból verbuváltak.

Sárkánytetoválás
Ma már nem kell kínainak lenni ahhoz, hogy az ember sárkányt tetováltasson magára. Ez egy szelídebb, ám télen talán kevésbé érvényesülő változat. (Kép forrása)

Istenek is voltak?

A sárkány kezdetben valószínűleg több ősi törzs totemállata is lehetett, és ebben a szerepében is eltért a többitől. A totemállatokat általában a valóságos élőlények közül választják ki (mint például a szlávok a medvét), és csak ritkán fordul elő, hogy a totem egy fantázialény (mint például a magyar ősi mítoszok turulmadara is). És mivel fantázialény volt, alkalmas volt arra is, hogy valamiféle isteni szerepet tulajdonítsanak neki.

Kezdetben, a pogány korok istenképeinek megfelelően a sárkányok egy-egy létező jelenség – például az őselemek, tehát a mennydörgés, a villám, a szél és az eső – istenei voltak. Később, az egyistenhit logikájához hasonlóan már elvontabb, eszmei szerepet kapott a sárkány: így keletkezett a sárkánykirály alakja, amely azonban mégsem azonos az egyetlen Istennel, hiszen több területet és több alakot is kapcsoltak hozzá.

Az egyes sárkánykirályok kultusza mégis erősen hasonlított az egyistenhitek rendszeréhez. A vizek sárkánykirályát például ugyanúgy szakállas öregemberként képzelték el, mint az európai kultúrák istenét, sőt olykor még botot is adtak a kezébe. Az alakjához kapcsolódó mesékben a sárkánykirálynak lányai, fiai voltak, akikkel kapcsolatban megjelenik a „megmentő” szerep erkölcsi értékének kiemelése is. A sárkánykirály gyerekei gyakran kerültek bajba az emberek világában, amivel kiprovokálták az emberi jóságot és segítőkészséget. Aki megmentette a sárkány bajba került fiát vagy lányát, az fényes ajándékot, nem egyszer varázserejű tárgyat kapott ajándékba.

Szinte minden városban templomot emeltek neki, elsősorban a vizek közelében, tehát a folyók, a patakok partján vagy a gázlók menten, de olykor a kutaknál is. A templomból azután a pogányság szellemének megfelelően például aszály idején kivitték a sárkánykirály szobrát és a tűző napra helyezték. Áradáskor pedig végigvitték az árvíz sújtotta vidéken, hogy saját szemével lássa, mekkora a kár. Ilyenkor abban reménykedtek, hogy felébred a lelkiismerete, és intézkedni fog. Ha azonban azt látták, hogy ez nem történt meg, akkor bizony a sárkánykirály szobrát ugyanúgy „vízbe fojtották”, ahogyan más kultúrákban is „megbüntették” a cselekvésre képtelen szellemek vagy istenek jelképes szobrait (vagy elégették például a telet jelképező kisze-bábut).

A kínai császárok dicséretük jeléül gyakran adományoztak hivatalos címeket, rangokat a sárkánykirályoknak. Amiből persze az is következett, hogy amikor azok „renitenskedtek”, akkor bizony akár meg is fosztották őket a rangjuktól vagy távoli vidékekre száműzték a szerencsétleneket.

Sárkányok a kultúrában

A sárkány azóta is jelen van a kínai képzőművészetben és a díszítő művészetben, emellett a folklórban és az irodalomban is. Egy idő után magának a császárságnak is a szimbólumává vált. Igaz, itt egy másik csodalénnyel: a poraiból örökké feltámadni képes főnixszel kellett osztoznia. Ez a madár a császárné mitikus jelképállata volt. A kínai sárkánykultusz nagy hatást gyakorolt a további távol-keleti népek mitológiájára is. A sárkányok sokszínű alakjából és legendáiból sokat merített a japán, a koreai és a vietnami mitológia is.

Természetesen a kínai asztrológiából sem maradhatott ki a sárkány. Ebben a rendszerben a sárkánynak, a patkánynak, a bivalynak, a tigrisnek, a nyúlnak, a kígyónak, a lónak, a kecskének, a majomnak, a kakansak, a kutyának és a disznónak tulajdonítják az egymást követő éveket. Mondanunk sem kell: a tizenkét jegy közül a sárkány a legszínesebb és legizgalmasabb egyéniség.

Lévai Júlia


Érdekelnek a "valódi" sárkányok?

Mi MICSODA Hüllők és kétéltűek – Gekkók, békák, varánuszok
Mi MICSODA Ősi hüllők birodalma – Dinoszauruszok

 


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Aitken  Albert de Mun  Ammut  Anaximandrosz  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Artemisz  Asszír Birodalom  Aszklépion  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Baradla-barlang  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Claude Chappe  Coriolis-erő  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dionüszosz  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fahrenheit  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Fourier-transzformáció  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Galénosz  Ganésa  Geomancia  Guinness rekordok  Hans Christian Andersen  Hedy Lamarr  Hermész  Hippokratész  Hitler  Homo sapiens  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  John D. O’Sullivan  Juhász Gyula  Jules Verne  Julius Caesar  Justh-párt  János vitéz  Jézus  József Attila  Kaffka Margit  Kheirón  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kosztolányi Dezső  Krisztus  Kréta  Kyatice-kultúra  Károlyi Mihály  Kígyótartó  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mesekönyvek  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Mithridatész  Moirák  Monte Cristo grófja  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Márton kenyere  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Nelson altengernagy  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Notre-Dame  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Pompeius Magnus  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Rubik Ernő  Róma  Római Birodalom  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Skócia  Stephen Hawking  Szent Heléna  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent Patrik  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Thesszaloniké  Tiberius császár  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Vatikán  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  anemométer  antibiotikum  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  bozóttűz  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  cineol  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  cégér  céhek  címer  delej  denevér  diadém  dob  drón  dízelmotor  dórok  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  etruszkok  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  felfedezés  felvilágosodás  feng-shui  finommotorika  fogkő  foglalkoztató  folyadékkristály  fondendoszkóp  frank  fáraó  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gót  gőzgép  gőzhajó  gőzmozdony  hableány  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halak  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  higany  himnusz  hiszti  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  hurrikán  háború  hóhér  húsevő nyövények  hőmérséklet  hőmérő  időjárás  időszámítás  ikozaéder  illat  immunitás  indiánok  infrahangok  inga  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  irodalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jel  jelhordozó  jelrendszer  járvány  játék  kakas  kalauzhajó  kalogathia  kalóz  kalózlevél  kalózállam  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  karácsony  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kultúra  kultúrtörténet  kálvinizmus  készségfejlesztő  kétszikűek  kétéltűek  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  kórház  kölni  könyvtár  kötéltánc  közegészségügy  kőzetek  lazarett  lincselés  lizoszóma  lovasfutár  lárva  látás  láz  lázfa  léggömb  léghajó  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetoszféra  magnetosztrikció  malária  mandula  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  marcipán  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  misztikus lények  mitokrondrium  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  mágnesesség  mágnesség  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  méreg  narentinok  narvál  neandervölgyi  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  postakocsi  pszichológus  pulzus  pápaság  pékség  pók  rajz  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rádiócsillagászat  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  sellő  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szellemek  szem  szemafor  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szász  szél  szélkakas  szélzsák  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sárkány  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  tanulójáték  teaút  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  természet  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  thrákok  tirrének  tisztálkodás  tobzoska  torpedó  trappista sajt  trappisták  tudomány  turul  tájfun  tájoló  távíró  tömegközlekedés  törökfürdő  tükörtávíró  tüntetés  tőzsde  tűz  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vadnyugat  vakcina  vakság  vasút  vegyszer  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vikingek  világháború  világűr  virágok  virágállat  vitorlázórepülés  vizelet  vonat  vonatrablás  vulkán  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  wifi  zsilip  zászló  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  általános választójog  átalakulás  éghajlat  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  építmények  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újszülött  úthálózat  ősbaktérium