Sáskajárás

rovarok, sáska, sáskajárás

A Biblia és a Korán egyaránt a legnagyobb szerencsétlenségek közt említi a sáskajárásokat, amelyek az idők során valóban hatalmas gondokat okoztak az emberiségnek, hiszen egy-egy sáskajárást gyakran súlyos éhínség követett.

Az Ószövetség szerint Jahve büntetéseként küldte rá a sáskákat Egyiptomra, amikor a fáraó nem akarta elengedni a fogságban tartott zsidókat az országából. A sáskajárást később is hosszú időn át Isten büntetésének tekintették, miközben természetesen igyekeztek küzdeni is ellene. Ez azonban nem könnyű feladat ma sem, mert egy rendkívül szívós rovarról van szó. Amikor a sáskák rajba verődnek, a széllel haladnak és felveszik annak sebességét, így naponta 100-200 kilométert is meg tudnak tenni, miközben a testtömegükkel megegyező mennyiségű növényt képesek megrágni. Ugyanakkor nemcsak azzal ártanak, hogy hihetetlen gyorsasággal falják fel a növényeket, hanem azzal is, hogy az ürülékükkel a maradékot is mérgezővé teszik.

Ez a kis nőstény sáska most készül az életre, amelynek során nap mint nap a saját teste súlyával azonos mennyiségű növényt fog elfogyasztani.

Melyik a legveszélyesebb?
A sáskák a rovarok osztályán belül az egyenesszárnyúak rendjébe tartoznak, és a sáskák öregcsaládját, illetve a sáskafélék családját alkotják. Fajaik közül a marokkói és olaszsáskák mellett az egyiptomi vándorsáska az, amely nagy pusztításra képesek. Hatalmas rajai évezredeken át veszélyeztették elsősorban az észak-afrikai és a közel-keleti emberek élelmét, megélhetését. Legutóbb 2004–05-ben okozott éhínséget Nyugat-Afrikában a kirajzásuk. Legnagyobb számban az észak-afrikai Száhil övben élnek, de az arab államokban, Iránban, Izraelben, Törökországban és Dél-Spanyolországban is nagy mértékben szaporodnak.

A hímek 60, a nőstények 80 milliméter hosszúak. A nőstények a peterakásnál kiválóan tudják hasznosítani, hogy potrohuk szelvényekből áll, és ezért különösen mozgékony. A nőstény ezt felhasználva ássa ki a talajban a peték tárolására alkalmas lyukat, amelybe egy 80-100 darab petét tartalmazó petecsomót rak bele. A petecsomót burok védi, amely hamar megkeményedik.

A peték kifejlődése a trópusokon 10-14 napig, a hűvösebb éghajlatú területeken 70 napig tart. A lárvák a kikelésük után 4-5 lárvastádiumon mennek keresztül, és minden vedlés után kicsivel nagyobbak lesznek. A szárnyaikat az utolsó lárvastádiumban növesztik. Hátukon ettől kezdve két pár hártyás szárny feszül, amelyek közül a hátsó pár kétszer olyan hosszú, mint az első.

Amikor rajokban támadnak, megállíthatatlanok a sáskák.

A sáskák ízületekkel tagolt ugrólábait különösen erős izmok mozgatják, a lábai végén pedig erős karmok és párnák segítik a járásban. A sáska a szagokat rövid, ízekből álló csápokkal érzékeli. Legfontosabb szerve azonban a szájszerve, amely egy pár erőteljes, fogazott csáprágóval segíti elő, hogy gyorsan és hatékonyan tudjon megrágni mindenfajta növényt, ami csak elé kerül.

Miért olyan riasztó egy raj?

Az egyiptomi vándorsáska kétféle színben is megjelenik: a magányosan élő példányok homokszínűek, ám amikor rajokká szerveződnek, hogy útra keljenek, élénk sárga, narancssárga és fekete színre váltanak. Az átalakulást az idézi elő, hogy az egyedek egymáshoz dörzsölődnek, ami felfokozza bennük a feromon nevű hormonok termelődését, amitől azután élénkebbé válik a bőrük színe. Az egyedek a rajban egymáshoz igazodnak, így egyetlen, falanxszerű tömbben zúdul rá az összes állat a kiszemelt táplálékra. Ennek a látványa valóban riasztó, hiszen egy-egy raj létszáma akár 50 millió is lehet! Ahol egy ekkora tömegű raj megjelenik, ott semmi nem  marad, sem a növények leveleiből, sem a száraiból, de olykor a gyümölcsökből sem. A sáska egyáltalán nem válogatós, bármilyen növényt megeszik. Mindennap a saját testtömegével (2 gramm) megegyező tömegű táplálékot képes elfogyasztani. Ez olyan, mintha egy 60 kilós ember napi 60 kiló élelmiszert enne. A sáskák egy-egy példánya körülbelül 8 hónapig él, ezzel a sokakat felülmúló étvágyával.

Miért nincs egyensúly a sáskák és természetes ellenségeik között?

Talán a sáska az egyetlen olyan élőlény a földön, amelynek létszámát a természet nem szabályozza. Természetes ellenségei a parazita legyek és fürkészdarazsak, néhány madár valamint hüllő. Ezek mindaddig sikerrel pusztítják a sáskákat, amíg azok a nyugalmi időszakokban magányos rovarokként éldegélnek egy-egy legelőn vagy mezőn. Amikor azonban aktivizálódnak és rajokban indulnak táplálékszerzésre, minden egyéb állat tehetetlenné válik velük szemben. Nincs az a madár, amely ilyenkor képes lenne megtámadni a sáskák dinamikus tömbjét, és akár csak egy-egy példányt kikapni közülük. Ráadásul a madarak és darazsak étvágya meg sem közelíti azt a tempót, amelyben a sáskák a maguk étvágya következtében képesek megerősödni és szaporodni.

Ez a nem túl nagy rovar elképesztő rekordok felállítására képes. 1988-ban például egy vándorsáska sikeresen átrepülte az Atlanti-óceánt és a Karib-szigeteken landolt.

Hogyan lehet védekezni?

Egykor égetéssel vagy zajjal, kerepléssel próbálták elűzni a sáskákat a földekről, ami csak kevés eredményt hozott. A 17-18-dik századtól viszonylag hatékony módszernek bizonyult a legelők felszántása és bevetése, mert ezzel a sáskák földbe letett petéinek jó részét tudták elpusztítani. Ám még mindig maradt belőlük annyi, hogy időről időre elszaporodhassanak, és nagy pusztítást okozhassanak a veteményekben.0 Magyarországon szintén ezt a módszert alkalmazták.

Nálunk egyébként a sáskajárások többsége a Dunántúlt érintette, a 19-dik század utolsó évtizedeitől azonban a sáskák inkább a Kárpát-medence déli és keleti részén. illetve az Alföldön pusztítottak. A legnagyobb károkat Jász-Nagykun-Szolnok megyében és környékén okozták. Később, a huszadik században világszerte különféle permetezőszereket is kifejlesztettek, amelyek közül az bizonyult a leghatékonyabbnak, amelyet a Metarhizium acridum nevű gombából állítottak elő. Ez a gomba ugyanis az egyiptomi vándorsáskára és rokon fajaira specializálódott. Afrikában és Ausztráliában sikerrel alkalmazzák a gomba alapú szereket a sáskák ellen.

A történelemben eddig 60 ország 32 millió négyzetkilométernyi területén regisztráltak sáskajárást, amelynek kárait szinte nem is lehet felmérni. Az egyik legnagyobb kárt okozó sáskajárás 1915 márciusa és októbere között zajlott, amikor a rovarok Palesztinában csaknem a teljes növényzetet elpusztították. Egy 40 milliárd egyedet számláló raj egyetlen nap alatt akár 80 000 tonna terményt is képes elpusztítani. Nem csoda, hogy a sáska a világ minden kultúrájában a baj, a szerencsétlenség és a katasztrófa szimbólumává vált.

Lévai Júlia


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Albert de Mun  Ammut  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Aszklépion  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Coriolis-erő  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galénosz  Ganésa  Hermész  Hippokratész  Hitler  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  Juhász Gyula  Jules Verne  Justh-párt  János vitéz  József Attila  Kaffka Margit  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Koppenhága  Kosztolányi Dezső  Krisztus  Károlyi Mihály  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Moirák  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Rubik Ernő  Róma  Római Birodalom  Skócia  Szent Heléna  Szent Margit  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  céhek  címer  denevér  diadém  dory  drón  díj  dízelmotor  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  feketehimlő  felfedezés  felvilágosodás  finommotorika  fogkő  fondendoszkóp  fáraó  félelem  füstölgő  főzés  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gőzgép  gőzhajó  gőzmozdony  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halak  halmazállapot  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  hideg  himnusz  hiszti  hogyan működik  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  hurrikán  háború  hóhér  húsevő nyövények  hüllők  hőmérő  időjárás  időszámítás  illat  immunitás  infrahangok  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  irodalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jelrendszer  járvány  játék  kalogathia  kalóz  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  karácsony  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  kommunikáció  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kultúra  kultúrtörténet  kémia  kétszikűek  kétéltűek  kórház  kölni  könyvtár  közegészségügy  kőzetek  lazarett  leguán  lincselés  lizoszóma  lárva  látás  léggömb  léghajó  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetosztrikció  malária  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikroszkóp  misztikus lények  mitokrondrium  mitológia  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  mítikus lények  mítoszok  narvál  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  pszichológus  pulzus  pápaság  pók  rajz  receptek  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szellemek  szem  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szél  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sárkány  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  teaút  technika  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  természet  természettudomány  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  tisztálkodás  tobzoska  trappista sajt  trappisták  tudomány  turul  tájfun  távíró  tél  tömegközlekedés  törökfürdő  tüntetés  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vadnyugat  vakcina  vakság  vallás  vasút  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  világháború  világűr  virágok  virágállat  vitorlázórepülés  vizelet  vonat  vulkán  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  zarf  zsilip  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  állatok  általános választójog  átalakulás  édesség  éghajlat  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  építmények  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újkor  újszülött  úthálózat  ősbaktérium  őskor