Vidámparkok

Angol Park, Budapest, Budapesti Vidám Park, hullámvasút, Koppenhága, Las Vegas, Városliget, vidámpark, Vurstli

A 2013-ban bezárt Budapesti Vidám Park története a 19. századig nyúlik vissza – tehát jóval fiatalabb volt, mint a hasonló, európai intézmények. Ugyanakkor ezer szállal kötődött a városi kultúrához: slágerek, kabaréjelenetek, novellák születtek róla, viccek fűződtek hozzá. Igaz, sok jellegzetessége feledésbe is merült. Így például annak, hogy a ma Pusztaszeren kiállított Feszty-körkép a Vidám Park egyik elődjének területén, az Angol Parkban kezdte a pályafutását, már nincs jelentősége, csupán történeti érdekességnek számít.

Mióta léteznek vidámparkok Európában?

Meghökkentő produkciók, tűznyelők, kardnyelők, zsonglőrök, a szokatlan testi adottságaikból látványosságot produkáló vásári szórakoztatók, a másokat furcsa, mechanikus szerkezetekkel riogatók, vagy egyszerűen csak a megszokottnál merészebb hintákra felültetők azóta léteznek, amióta a vásárok is. A vásárokban magától adódott, hogy akinek nincsenek eladó terményei vagy állatai, az – ahogyan a szólás is megőrizte ennek gyakorlatát – a saját bőrét viszi a vásárra. Sőt, olykor kicsit a másét is kockáztatja.

Las Vegas vidámparkjában kell némi bátorság ahhoz, hogy valaki felüljön a toronytól jócskán eltávolodó körforgóba.

Ez azonban azért lehetett mégis mindenki számára szórakoztató, mert az attrakció bemutatójának mindehhez a biztonságot is szavatolnia kellett, hiszen különben megszégyenítéssel, kiközösítéssel, de ha másoknak okozott balesetet, akár börtönnel is büntethetik.

Nagyjából a középkor végére egész Európában jellemző volt, hogy különféle mutatványosok, körhintások, zenészek és állatprodukciókkal fellépők járták a vásárokat, ahol a fellépéseiket gyakran nagy lakomákkal is összekötötték. És mivel az egyes produkcióknak a kellékei is állandósultak, megjelent annak igénye is, hogy bódékat kapjanak a szórakoztatók. A sok bódéval azután kinőtték a piacok területét – így jöttek létre az első, önálló területeken működő vidámparkok.

A legrégebbi vidámparkot Dániában építették fel, 1583-ban, Koppenhága északi részén. A neve Dyrehavsbakken volt, de hamar már csak „Bakken”-ként emlegették. Ma is működik, az egykori királyi vadaskert közelében, ahol az erdőkben több mint kétezer vad (főként őz és szarvas) él. Mivel Dániában kevés az erdő, különös gonddal kezelik a fás területeket, így ezt is. Az erdőfelügyelőség a parkot ötven magánvállalkozónak adta bérbe, akik a szerződésekben azt is vállalták, hogy a nagyközönség szórakoztatása mellett a vadaskert megóvását is elsőrendű céljuknak tekintik. Amit pedig nem könnyű betartani, mert a Bakkent, amelyben számos kisvendéglő és egy revüszínház is működik, ma is százezrek látogatják!

Természetesen az Egyesült Államok sem maradhatott le a vidámparkok felállításában. Ám az ottaniak már a huszadik század termékei, így nem is mellőzik a kirívóan különleges helyszíneket. Las Vegas-ban például egy Stratosphere nevű szálloda 350 méter magas tornyának tetején van a vidámpark. Aki ebben a parkban felül például a körforgóra, annak azzal kell számolnia, hogy minden fordulatnál túl fog menni vele a szék a torony szélén, és iszonyú mélységeket fog látni a lába alatt. De aki szelídebb és biztonságosabb keringésre vágyik, az beülhet a forgó étterembe, amelyből egy órás időtartamú körbefordulással Las Vegas teljes panorámáját ki lehet élvezni, minden különösebb rizikó nélkül.
A leghíresebb vidámpark minden bizonnyal a kaliforniai Anaheimben működő, több témaparkot is magába foglaló Disneyland.

A legnagyobb vidámpark azonban mégsem az USA-ban, hanem Németországban van: ez az Europa Park. Az 1975 óta működő szabadidő-komplexum területén tizenhárom ország kultúráját és építészetét idézik fel, az egyes területeken. Természetesen több, veszélyesnek látszó hullámvasút is van benne, de jó néhány show, bábszínház, mozi vagy műkorcsolya bemutató is várja a vendégeket. A vidámparknak kabalafigurája is van: egy kisegér.

A magyar vidámpark elődei

„Itt a világ közepe, aki nem hiszi, jöjjön be!” – ez a felirat hirdette 1878-tól a palánkkal körülvett Vurstli nagyszerűségét. A Vurstli a Városligetben működött, amelynek sokáig Városerdő volt a neve, és amíg meg nem épült a Sugár (ma Andrássy) út, addig a tömegek számára csak nehezen elérhető területet jelentett.  A Ligetet a 19-dik század elején ezért inkább csak az arisztokrácia és a kis számú, gazdagabb polgárság látogatta.

A régi budapesti óriáskerék, amelyen gyerekek hosszú sora élvezte az elszakadást a földtől.

Ráadásul az emberek többsége ebben a korban vasárnap is dolgozott, alig volt szabad ideje, így még ha vezetett is volna oda egy könnyebb út, akkor sem tudott volna kimenni a Ligetbe. Legfeljebb sóvárogva hallgatta a híreket a parkról, amelyet a bécsi Wurstelprater mintájára hoztak létre. A nevét is arról a szórakozóhelyről kapta, ahol Wurstel, más néven Hanswurst, vagyis a német Paprikajancsi (szó szerint: Kolbászjancsi) figurájával igyekeztek felvidámítani az embereket.

Még mielőtt körbekerítették volna, a Liget tágas tere adott helyet a legkülönfélébb attrakcióknak. 1834-ben például kötéltáncosok tartottak két hétig bemutatót, majd Troht Stuwer tűzijátéka vonzotta a Ligetbe a kíváncsiskodókat. De jöttek panorámások, jósok, hintákkal, körhintákkal, céllövöldékkel és teljes cirkuszi felkészültséggel érkező mutatványosok is, többnyire külföldről. 1838-ban nyílt meg az első, állandó mutatványos bódé, Wexlehner Sebestyén jóvoltából. Itt egy tűznyelő mágussal és egy erőművésszel szórakoztatták a Nagyérdeműt. A Wexlehner-bódé megjelenése fordulatot jelentett a Liget történetében: voltaképpen ez vált a Vurstli megalapozójává, hiszen a gazdája többé nem állt odébb, biztos pontot jelentett a területen.

És a legutolsó bűvölet: a Looping Star hullámvasút.

Nem csoda, hogy mire a kor híressége, a norvég Mensen Ernst gyorsfutó is megérkezett (1844-ben), és háromszor futotta körbe gólyalábakon az ún. rét-kört, már tömegek nézték. Ezután sokáig élesen ketté vált a Liget, egy előkelőbb és egy tömegek által látogatott területté. Ez utóbbin a legismertebb mutatványos két körhintás volt: Kreuz és Kühr volt, akiknek a leszármazottai később is folytatták szüleik mesterségét, és sokáig fenntartották a körhintákat. De az olasz származású Baroccaldi József Nép-arénája is hosszasan a Vurstli egyik legnépszerűbb helyének számított, ahogyan a Liliputi- és a Hököm Színház is.

A Városligetben már 1862-ben állt egy óriáskerék, amelyet német neve, a Ringelspiel alapján ringlispílként emlegettek. 1868-ban már rengeteg ringlispíl működött a Ligetben. Ezeket leggyakrabban napszámosok vagy gyerekek hajtották, a használat fejében, és csak nagy ritkán fogtak be eléjük egy-egy lovat. A gőzgép majd csak 1884-ben jelenik meg, villanymotor pedig 1909-től hajtja a körhintákat.

1885-től az Országos Kiállítás alkalmával a Városligetet teljes egészében átalakították. A Vurstli mellett ekkor vált a fővárosiak legkedveltebb szórakozóhelyévé az Állatkert és az önállóvá vált Cirkusz is. 1885-től már a Sugár út is kiépült, 1899-től pedig törvénybe foglalták a vasárnapi szabadnapot, ezért az emberek ekkorra már tömegével látogatták a területet.

A század elején jött létre az Angol Park, amely az olyan, fejlettebb technikákat is felhasználó játékokkal állt elő, mint például a Dodgem vagy a Hullámvasút. De itt épült meg az Elvarázsolt Kastély és a szörnyszülöttekkel, rémes jelenetekkel riogató viaszbábu gyűjtemény, a Plasztikon is. (Ennek egy alakját őrzi nyelvünkben a „Madárfejű Lajcsika” gúnyos kifejezés is. ) Emellett a már említett Feszty-körkép (a honfoglaló magyarokat romantikus képeken megörökítő festménysorozat), és hasonló, panoráma-élményeket kínáló látványosságok is elkápráztatták az embereket.

A II. világháború során mindkét intézmény berendezései alaposan megsérültek, az intézményeket újjá kellett építeni. A Rákosi-kormány idején úgy döntöttek, hogy egyetlen, jól kezelhető egységgé vonják össze a Vurstlit és az Angol Parkot. Így jött létre 1950-ben a Vidám Park, amely azután folyamatosan jelentős fejlődéseken és leépüléseken is keresztülment. Leghíresebb berendezése sokáig az 1970-es évek közepén épült, új hullámvasút, a Ciklon volt, amelyet azonban egy baleset miatt később lebontottak. Az új intézmény legsikeresebb két éve az 1959-es és a 60-as esztendő volt, ekkor látogatták meg a legtöbben a Vidám Parkot.

1967-ben azonban súlyos anyagi válság állt be, ezért a kormány úgy döntött, hogy az intézménynek a bevételeiből kell eltartania magát. Ez hosszú ideig fellendítette az üzletet, mert a vezetőség kénytelen volt új, modern játékokat behozni, és ezek sok látogatót vonzottak oda. Ilyen volt pl. az Óriáscsúszda vagy a Break Dance, később (1999) az Ikarusz, majd 2000 tavaszától a legizgalmasabb szerkezet, a Looping Star nevű, átforduló hullámvasút. Ezt húsz kamion szállította a Vidám Parkba. A hullámvasút időnként elérte a 75 kilométeres sebességet. Pályájának legnagyobb hurka 24,5 méteres volt, és benne a látogatók egy pillanatig fejjel lefelé élvezhették az átfordulást.

A Budapesti Vidám Park 2005-ben megkapta a Golden Pony díjat, amelyet a hagyományőrzés és a modernizálás sikeres összehangolóinak szoktak adni. Mostanra, 2013-ra mégis bezáratták a Vidám Parkot, s hogy mi épül majd a megmaradt játékaiból illetve azok helyett, az egyelőre a jövő zenéje még.

Lévai Júlia


Ez a cikk eredetileg 2013-ban jelent meg a mimicsoda.hu oldalon.


Címkék:

1917-es szocialista forradalom  A kis herceg  Ady Endre  Aiszóposz  Aitken  Albert de Mun  Ammut  Anaximandrosz  Angol Park  Antarktisz  Antoine de Saint-Exupéry  Anubisz  Apollón  Arakhné  Arany János  Arisztotelész  Arkhimédész  Artemisz  Asszír Birodalom  Aszklépion  Aszklépiosz  Atlanti-óceán  Augustus  Ausztrália  Babits Mihály  Baradla-barlang  Belgium  Benedek-rend  Besztercebánya  Biblia  Biblioteca Joanina  Bornemisza Anna  Buda  Budapest  Budapesti Vidám Park  Buddha  Carl Friedrich Gauss  Charles Babbage  Charles de Gaulle  Chicago  Churchill  Claude Chappe  Curiosity  Cynara  Danaé  Dante  Dante Alighieri  Dionüszosz  Dzsingisz kán  Dávid király  Edward Jenner  Egri csillagok  Emese  Erzsébet királyné  Esterházy Miklós Móric  Esterházy Péter  Fahrenheit  Fehérlófia  Fekete István  Feneketlen-tó  Ferenc József  Ferenc pápa  Fiume  Formózusz pápa  Fourier-transzformáció  Franciaország  Fribourgi Unió  Föld  Földközi-tenger  Fővárosi Állat- és Növénykert  Galilei  Galénosz  Ganésa  Geomancia  Guinness rekordok  Hans Christian Andersen  Hedy Lamarr  Hippokratész  Hitler  Homo sapiens  Héber Biblia  Héra  Hérodotosz  I. Erzsébet  India    Jackie Cochran  Jahve  James Prescott Joule  Japán  Jean de La Fontaine  John D. O’Sullivan  Juhász Gyula  Jules Verne  Julius Caesar  Justh-párt  János vitéz  Jézus  József Attila  Kaffka Margit  Kheirón  Királyok Völgye  Kivonulás könyve  Kolumbusz Kristóf  Koppenhága  Korónisz  Kosztolányi Dezső  Kréta  Kyatice-kultúra  Károlyi Mihály  Kígyótartó  Kína  LOGICO  La Trappe  Las Vegas  Lazarro Spallanzani  Lazzaretto Vecchio  Leonardo da Vinci  Liège  Louis Pasteur  Lucifer  Lukács László  Lyme-kór  Léda  Mafra-palota  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  Magyar Természettudományi Múzeum  Marco Polo  Margit-sziget  Margitsziget  Marokkó  Mars  Medúsza  Melbourne  Mesekönyvek  Mexikó  Mezopotámia  Mi MICSODA  Milánó  Minerva  Mithridatész  Moirák  Monte Cristo grófja  Munkás Szent József  Mária  Mária Terézia  Mária csillaga  Márton kenyere  Mátyás király  Mózes  Nagy Konstantin  Nagy Sándor  Nagy-korallzátony  Napóleon  Nautilus  Nelson altengernagy  Newton  Nivelles  Nobel-díj  Normandia  Normandiai partraszállás  Notre-Dame  Nursiai szent Benedek  Nyugat folyóirat  Nyulak szigete  Olimposz  Oroszország  Országház  Pallasz Athéné  Pegazus  Perszeusz  Perzsia  Pesti Állatkert  Petőfi Sándor  Plinius  Pompeius Magnus  Popham-kód  Porete-i Margit  Portugália  Poszeidón  Párizs  Pégaszosz  Rijeka  Robert Owen  Roosevelt  Róma  Római Birodalom  Santorius  Sinanshao  Sixtus-kápolna  Skócia  Stephen Hawking  Szent Heléna  Szent Margit  Szent Márk székesegyház  Szent Patrik  Szent-Györgyi Albert  Szerb Antal  Szicília  Szociáldemokrata Párt  Szogdia  Széchenyi István  Thesszaloniké  Tiberius császár  Tisza István  Titanic  Tompa Mihály  VII. István pápa  Vatikán  Velence  Velencei Köztársaság  Verona  Vosztok-tó  Vurstli  Városliget  Vénusz légycsapója  Werbőczy István  Wilhelm Emmanuel Ketteler  XIII. Leó pápa  XV. Lajos  Xántus János  Zeusz  alvás  anemométer  antibiotikum  arakhnofóbia  archea  articsóka  autofágia  autó  axolotl  bagoly  baktérium  barlangok  barlangrajz  beginák  beginázs  belsőégésű motor  beporzás  betegség  biológia  bozóttűz  buddhizmus  béka  békakirály  békamentők  békák  bölcső  búvárfelszerelés  búvárharang  búvárkodás  cidrimókus  cineol  ciszterciták  citoplazma  corona  csapdaállítók  csatorna  csecsemők  császármetszés  császárság  csütörtök  cukor  cégér  céhek  címer  delej  denevér  diadém  dob  drón  dízelmotor  dórok  echolokáció  egyensúly  egyiptom  egyszarvú  ektoparazita  elefánt  emlős  epekő  eretnek  etimológia  etruszkok  eukaliptusz  fasírt  fejdísz  fejlesztés  fekete lyuk  feketehimlő  felvilágosodás  feng-shui  finommotorika  fogkő  foglalkoztató  folyadékkristály  fondendoszkóp  frank  fáraó  félelem  füst  füstjelzés  füstölgő  gabona  galea  gallok  griffmadár  gyerekjáték  gyufásdoboz  gyárak  gyógyszer  gyógyszertár  gyógyítás  gyöngy  gyöngyhalászat  gót  gőzgép  gőzhajó  hableány  hadművelet  hajmosás  hajógyártás  hajózás  halál  halálbüntetés  hangsebesség  hatalom  higany  himnusz  hiszti  hullazsinat  hullámvasút  humanizmus  háború  hóhér  húsevő nyövények  hőmérséklet  hőmérő  ikozaéder  illat  immunitás  indiánok  inga  inkubátor  interjú  internet  ipari forradalom  iránytű  iskolakezdés  iskolaérettség  istenek  jel  jelhordozó  jelrendszer  járvány  játék  kakas  kalauzhajó  kalogathia  kalóz  kalózlevél  kalózállam  kamelaukion  kamikáze  kancsókák  kapitalizmus  karantén  kardigán  karmosbéka  karthauziak  katapult  kausia  kavicsok  kereskedelem  kereszténység  keszonbetegség  királynévíz  kisföldalatti  klímaváltozás  koala  kolera  komló  koncepciós per  kopoltyú  korall  korona  koronavírus  koszorú  kullancs  kálvinizmus  készségfejlesztő  kétszikűek  kétéltűek  kígyó  kínai nagy fal  kínaiak  kódrendszer  kórház  kölni  könyvtár  kötéltánc  közegészségügy  kőzetek  lazarett  lincselés  lizoszóma  lovasfutár  lárva  látás  láz  lázfa  légiposta  légzés  lövedékvető  lúg  magasság  magnetoszféra  magnetosztrikció  malária  mandula  manna  mannatövis  mannazuzmó  manufaktura  marcipán  masszázs  matchbox  mechanikus szerkezet  mese  mesék  metamorfózis  meteorológia  metró  mikrobiológia  mimivírus  mirtuszfélék  misztikus lények  mitokrondrium  moszkító  munkások  mutualizmus  mágnes  mágnesesség  mágnesség  május  május 1  második világháború  méhek  méhlepény  méreg  narentinok  narvál  neandervölgyi  nimfa  nyál  nyár  népmesék  népvándorlás  olimpia  olvasás  organellum  ormány  orvoslás  oxigénfelvétel  parfüm  paróka  pedagógus  permafroszt  pestis  pilóta  placenta  postakocsi  pszichológus  pápaság  pékség  pók  rajz  rekamié  repülés  repülőgép  repülőtér  retina  robot  rovarok  rádiócsillagászat  rák  rákgyógyszer  régészet  rózsaolaj  sajt  sampon  sejtek  sellő  selyemút  sisakkorona  sport  szakszervezetek  szalamandrafélék  szanatórium  szappan  szappanbuborék  szavak  szem  szemafor  személynevek  szendvics  szerzetes  szerzetesrendek  szimbólum  szocializmus  szogdok  szonár  sztetoszkóp  sztrájk  szász  szélkakas  szélzsák  szúnyog  szúnyoglárva  szülés  sáska  sáskajárás  sör  tamariszkusz  tanulójáték  teaút  tenger  tengeralattjáró  terhesség  terhességi teszt  terroristák  teszt  tesztelés  tetvek  thrákok  tirrének  tisztálkodás  tobzoska  torpedó  trappista sajt  trappisták  turul  tájoló  távíró  tömegközlekedés  törökfürdő  tükörtávíró  tüntetés  tőzsde  tűz  tűzoltók  ultrahang  unikornis  utópista szocializmus  vakcina  vakság  vasút  vegyszer  vesekő  veszteglőház  veszélyeztetett fajok  vidra  vidámpark  vikingek  világháború  virágok  virágállat  vizelet  vonatrablás  védőoltás  vérvörös csütörtök  vírus  víz  vörös nemeskorall  vörösfenyő  wifi  zsilip  zászló  Álmos  Északi-sark  Óbudai Hajógyár  Ószövetség  Ótestamentum  állatkert  általános választójog  átalakulás  éhínség  élesztősejtek  élőhely  élősködők  ízeltlábúak  óceán  ókor  ókori Egyiptom  ókori Görögország  öngyilkos merénylők  újszülött  úthálózat  ősbaktérium