Magazin
légzés, terhesség
2020. April 08., Wednesday
„Tényleg, hogy lélegzik odabenn a kisbabád? Kopoltyúval?” – kérdezte terhes rokonát egy legkevésbé sem tudatlan kisgyerek, hanem egy huszonéves felnőtt. A kérdést nem kell kinevetnünk, hiszen teljesen logikus: a magzatot odabenn víz veszi körül. Természetesen nem kopoltyúval lélegzik, de az, ahogy oxigénhez jut, valóban hasonlít picit a halak légzéséhez. Mindkét esetben vérerek biztosítják az oxigénfelvételt egy elkülönített szerv beiktatásával, viszont a tüdő közreműködése (a legtöbb halnál a létezése) nélkül.
Tovább
terhesség, teszt
2020. April 04., Saturday
A járványok kapcsán gyakran kerül elő a „teszt” illetve a „tesztelés” fogalma.
A tesztelés általában azt jelenti, hogy egy jelenséget, dolgot, képességet vagy tudást meghatározott állandó mércék szerint vizsgálunk meg. A járványok idején a tesztek arra valók, hogy kimutassák a kórokozók jelenlétét a fertőzésgyanús embereknél, illetve meghatározzák, hogy az illető pontosan melyik kórokozótól fertőződött meg. Ilyenkor az érintett személy nyálából vagy vizeletéből vesznek mintát, és azt nézik meg a laboratóriumban, hogy a mintában lévő anyagok hogyan reagálnak bizonyos, meghatározott vegyi anyagokra. A vizsgálat végeztével pedig kétféle eredményt kaphatunk: a teszt vagy pozitív, vagy negatív lesz.
Tovább
Nobel-díj, sejtek, tudomány
2020. April 04., Saturday
Oszumi Josinori japán tudós 2016-ban kapott orvosi-élettani Nobel-díjat a sejtkutatás területén elért eredményeiért. A 71 éves tudós a hatodik japán orvosi Nobel-díjas és a huszonharmadik japán Nobel-díjas. Kutatási területe az autofágia, vagyis a sejtekben zajló, önevésnek nevezett folyamat vizsgálata. Oszumi 1993-ban publikálta azokat az eredményeit, amelyek fordulópontot jelentettek az autofágia kutatásban.
Tovább
kalóz, ókor, tenger, újkor
2020. April 03., Friday
Bár a kalózkodás helyenként még ma is élő gyakorlat, kalózokkal már csak könyvekben vagy filmeken találkozhatunk, ahol többnyire jellegzetes öltözékben, esetleg ferde kötéssel a szemükön és halálfejes sipkával a fejükön látjuk őket. A kalózkodás bizonyos formái azonban olykor itt is kézzelfoghatóan vannak jelen, hiszen például a szabálytalanul, fizetség nélkül letöltött zenék is kalózfelvételek, ahogy a titokban működtetett rádiókat is kalózrádióknak hívjuk. Ám ezek jóval szelídebb tevékenységek, mint amilyet a kalózok műveltek évszázadokon át a világ tengerein.
Tovább
szerzetesrendek, történelem, vallás
2020. April 02., Thursday
A trappista szerzetesekről a legtöbb embernek két dolog jut eszébe: a róluk elnevezett sajt és a hallgatási fogadalom, amelyet kötelező betartaniuk. Nem vitás, hogy ezek valóban a jellemző vonásaik, ám a trappisták története és élete mögött ennél sokkal több érdekesség rejlik.
Tovább
betegség, védőoltás, vírus
2020. March 26., Thursday
A koronavírus járvány alkalmával gyakran kerül elő a „vakcina” fogalma. Sokan azt hiszik, hogy ha meglesz a vírusra a vakcina, akkor ez egy csapásra mindent megold, és majd azok is meggyógyulnak, akik már elkapták a betegséget. Ez azonban nem így van: a vakcina nem gyógyszer, hanem immunizálószer. Azoknak adják – közkeletű kifejezéssel: azokat oltják be a megfelelő vakcinával –, akiket még nem fertőzött meg a vírus, vagyis akik sejtjeiben még nem kezdett el élősködni a kórokozó. Ám a megelőzés szereként rendkívül nagy a jelentősége. Amióta létezik a vakcináció (tehát az emberek ellátása vakcinával), több olyan oltást is használ az emberiség, amellyel megelőzheti, hogy a betegségek súlyosan károsítsák, vagy akár meg is öljék az embereket.
Tovább
szerzetesrendek, történelem, vallás
2020. March 26., Thursday
A mai, szegényeket, beteget és menekülteket segítő civil mozgalmak gyakran tekintik őseiknek a középkor elejétől megszerveződő, női begina mozgalmat, amely a belgiumi Brabant tartományban kezdett működni. Valószínűleg a liège-i püspökség területén alakult meg, de a közeli Nivelles is szívesen mondja a magáénak a kezdeményezést, hiszen a jótékony cselekedetekkel legalább annyira szeretnek büszkélkedni a városok, mint a harcias, háborús hőstettekkel.
Tovább
betegség, Biblia, karantén
2020. March 17., Tuesday
A „karantén” szóval nyugodtabb időkben a számítógépes vírusirtók működésekor találkozunk. Amikor a víruskereső program veszélyesnek minősíthető fájlt talál, elkülöníti a rendszertől, vagyis karanténba zárja, és úgy tárolja, hogy ne kerülhessen kapcsolatba más fájlokkal. És bár némelyik számítógépes vírus működésének feltárása cseppet sem könnyű, a gépeknél jóval egyszerűbb a megoldás, mint olyankor, amikor élő szervezetet támadnak meg vírusok. Ahhoz, hogy a természetben megjelenő kórokozókat sikeresen elkülönítsük, embereket kell karanténba zárni, ami ennél bonyolultabb feladat.
Tovább
állatok, hüllők
2020. March 15., Sunday
Az axolotl minden bizonnyal a világ legaranyosabb állata, amelyet sokan azonnal hazavinnének játszótársnak, ha nem a víz alatt élne. Nemrégiben azonban az is kiderült róla, hogy nem pusztán az elbűvölésünkre képes, hanem akár arra is, hogy jelentősen hozzájáruljon bizonyos betegségeink meggyógyításához. 2018-ban a Minnesotai Egyetem kutatócsoportja arra jutott, hogy az axolotl sajátos regenerálódási képességeinek feltárása az ember számára is hasznosítható lehet.
Tovább
állatok, denevér, emlős
2020. March 13., Friday
Ritkán fordul elő, hogy az emberek a kutyák mellett más állatokkal is „szerződést kötnek” az értékeik védelmére. Ilyen kivételes állatok a denevérek, amelyek közül egy csoport – a kisdenevéreké – szabályos éjszakai őrző-védő szolgálatot lát el Portugália két világhírű könyvtárában is. Az egyik a lisszaboni Mafra-palota, a másik a Coimbrai Egyetemi Könyvtár. Igaz, az ezekben munkálkodó kisdenevérek tolvajok megállítására nem vállalkoznak, így azok érkezésére változatlanul a kutyák illetve az elektromos riasztók figyelmeztetnek. A kisdenevérek jelenléte tehát merőben más szempontból fontos. Ők ugyanis az emberek gyakran környezetkárosító eszközeivel szemben a lehető legtermészetesebb módszerrel tartják távol a könyvektől azok kártevőit: megeszik őket.
Tovább